pálferi:sportnap
A pálferi wikiből
Sportnap Pátyon - 2009.07.18.
Egy hatalmas sportnapot tartottunk most szombaton Pátyon, a lovascentrumban. Több, mint hatvanan voltunk. Az igencsak változatos időjárás ellenére sikerült egy hangulatos, sporttal, kézműves műhelyekkel, tánccal, énekkel és egyéb mulatságokkal teli napot eltöltenünk együtt. Köszönjük a házigazdáknak, Katának és Tamásnak a meghívást, a sok munkát, amit hozzátetek a nap sikeréhez és örülönk, hogy velünk töltötték a napot. Reggel tíztől éjfélig voltunk együtt.
Izgatottan készültünk a pátyi sportnapra, aminek több oka is volt: vajon lesz-e elég résztvevő, vagy nekünk, szervezőknek kell egyedül megennünk egy kecskét meg egy birkát... aztán a hírekben hallottuk, hogy hatalmas vihar ígérkezik, ami elrettentheti a legelszántabb jelentkezőket is. A kora reggeli órákban érkeztünk, a klassz környezettől leesett állal pakoltuk ki a szükséges eszközöket a kocsikból és kezdtük építeni a napi programhoz szükséges infrastruktúrát. A regisztrációs sátor felállítása volt a saját magunknak kitalált akadályverseny, amit némi logikázás és újrakezdés után sikerült végül felállítsunk, hogy aztán nem egészen egy óra múlva lebontsuk, mivel akkora szél volt, hogy félő volt, hogy szegény Csabát hazarepíti Budakeszire... A résztvevők folyamatosan érkeztek (összesen 62-en voltunk végül), ami azért volt nagyon jó, mert a 20 kiló krumpli és 10 kiló hagyma/fokhagyma pucolása, aprítása, mosása, tovább aprítása humánerőforrásokat igényelt. A bográcsban ebédre paprikáskrumpli, vacsorára pedig a vendéglátóink - Kati és Tamás - által felajánlott kecske és birkapörkölt készült, amit ezúton is köszönünk! Délben körbeportyáztuk a területet, megismertük a lótartás minden csínját-bínját, láttunk egy körhintának álcázott lócentrifugát (minden bizonnyal az volt, a gazdák valószínűleg így készültek a közelgő viharra :) ), kézműves foglalkozásokon vettünk részt, majd a laktató ebéd után nekiláttunk az akadályversenynek, aminek az első részében birkakörmölésen vettünk részt: a csapatok a legelőn kettesével-hármasával bárányokat kergettek-terelgettek, majd ha nagy bravúr által sikerült elkapniuk, akkor szakszerű "köröm-sorjázás", birkapedikűr következett. Eközben feltámadt a szél, mialatt a birkák áttörve a villanypásztort elmenekültek előlünk. Az akadélyverseny következő állomásként csomózás és egyéb feladatok vették kezdetüket, mikor megérkezett a nem-annyira-várva-várt vihar, hogy bekergessen minket a közösségi épületbe, ahol folytattuk a kézműves foglalkozásokat (hennázás, gyöngyfakészítés, üvegfestés, sörösüvegfonás), illetve akinek kedve volt, a lovardában kidobósozhatott, illetve részt vehetett a fent említett kecske és birka jobblétre szenderítésében. Mire a vacsora elkészült, a vihar alábbhagyott, szitáló eső esett már csak. Vacsora után Csidu vezetésével táncház vette kezdetét, moldvai és széki táncokat tanultunk, majd dalolászásba kezdtünk, először acapella, majd Kübi és András vezetésével gitárkísérettel. Nemsokkal éjfél után, a rendrakás végeztével indultunk haza és már csak egy kérdés maradt bennünk: mikor jövünk legközelebb?
Először is, hadd fejezzem ki, hogy szuper jó volt a tegnapi nap!!! Köszönet minden szervezőnek, ötletgazdának, és résztvevőnek! Tudom, hogy sokan sokat dolgoztatok rajta, és nem pont ilyenre terveztetek mindent (főleg az időt nem :D) és sok minden másképp alakult, de szerintem fenomenális volt! Már önmagában az, hogy vannak ilyenek, óriási dolog! Másrészt "ember tervez, Isten végez" - sokan hisszük ezt - és szerintem nagyon Jól Végezte Dolgát! :))) Szóval köszi még egyszer, így tovább! ;-)
Nelli
Szerintem nagyon klassz volt a program, a be nem tervezhető időjárás ellenére. Igaz, én egyelőre "mozgássérültként" szemléltem a sportos programok jó részét, de ettől függetlenül nagyon jó volt a hangulat. Sóvárgással szemléltem az egyedülálló focibajnokságot, meg a partizáncsatát is. Számomra nagy élmény volt a megkezdett akadályverseny, az előlünk rohanó-iszkoló háziállatok az egyre sötétedő égbolt alatt, meg a beszélgetős karám, ahol mindig válaszoltak a birkák a feltett és fel nem tett kérdéseinkre is. Szintén felejthetetlen volt az íjász mester, aki időt-energiát-fáradságot nem kímélve csiszolta "Robinhood"-os képességeinket, hogy majd egyszer eltaláljuk a nottinghami szélkakast is..:)))
Szép beszélgetésekben lehetett részem, új barátságok indultak el. Szerintem a nap folyamán többen közelebb kerültünk egymáshoz, és - gondolom - ez (is) volt a cél. Házigazdáink nagyon figyeltek arra, hogy az élmények valódiak legyenek, Tamás jól bírta kérdéseink ostromát. Hála és köszönet a szervezők munkájáért, az előtte átvirrasztott éjszakákért és azért, hogy közben is gondos házigazdákként figyeltetek ránk. Az időjárás meg pont jó volt hozzá!!!
Üdv,
István és Nelli képeit láthatjátok itt.
Lent, az albumba Fabók Peti és Tutsek Csaba képeiből válogattunk.
Várjuk a további képeket.
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
