Segítség:Hogyan szerkessz lapokat?
A pálferi wikiből
A palferi.hu a Wikipédiához hasonlóan, Wiki rendszerű webhely, ami annyit jelent, hogy a rajta található szócikkeket, felhasználók (jelen esetben a regisztrált felhasználók ) szabadon szerkeszthetik. Ezek a változások azonnal meg is jelennek.
A rendszer lehetővé teszi sok szerkesztő hatékony együttműködését, hogy egyszerre akár többen is cikkeket hozzanak létre vagy módosítsák a már meglévőket, és minden egyes módosítás könnyen nyomon követhető legyen. A szerkesztéshez nem kell különleges előképzettségel rendelkezni, mivel általában egyszerűen használható és könnyen megtanulható szövegszerkesztési felületet, és a Wiki jelölőnyelvet (Wiki markup) használjuk.
Ez a lap a jelölőnyelv használatához ad segítséget, hogy csatlakozhass Te is az oldal szerkesztőinek egyre növekvő táborához.
Tartalomjegyzék |
Első lépések
Szeretnél segíteni a palferi.hu szerkesztésében? Áthoztuk a Wikipédiából ezt az útmutatót, amit kicsit átszabtunk erre az oldalra. Az itt megszerzett tapasztalatoknak más wikirendszerbenben is hasznát tudod majd venni.
A következő oldalak leírják, hogyan kezdhetsz el szerkeszteni; formai és tartalmi tanácsokkal szolgálnak, megismertetnek a fontos irányelvekkel, szokásokkal.
Ezenkívül folyamatosan figyelmedbe ajánljuk a „homokozót”, ahol gyakorolhatod, amit megtanultál. Nyugodtan próbálkozz! Senki nem fog szólni érte, ha valamit elrontasz a homokozóban, nem baj, hiszen erre találták ki ezt az oldalt.
Oldalak szerkesztése
Elenyésző számú védett lapon kívül minden oldalon az első fül a „szerkesztés” link, amely, mint a neve is mutatja, lehetővé teszi annak az oldalnak a módosítását, amelyet épp látsz. Csak klikkelj rá, és máris beleírhatsz a meglévő szövegbe! Viszont arra kérünk, hogy csak akkor szerkessz, ha attól az oldal tartalmasabb lesz, és ne rongáld mások munkáját indokolatlan törléssel, vagy "firkálással". Ennek amúgy sincs sok értelme, hisz szerkesztőtársaid rövidesen vissza fogják vonni a vandál szerkesztéseket, a vandál szerkesztő pedig elveszíti a jogát a további szerkesztésre.
Próbáld ki a szerkesztést most mindjárt egy oldalon, ahol szabad akár "rosszalkodni" is, hisz a kísérletezés céljából hoztuk létre! Nyisd meg a homokozót és kattints a szerkesztés linkre. Ekkor egy szerkesztőablakban látni fogod az adott oldal wiki kódját. Adj hozzá néhány vicces vagy érdekes sort, például: „A szárnyas tigrisek az ejtőernyőzőkkel szoktak játszani”, azután kattints a szerkesztőablak alján található Lap mentése gombra, és figyeld meg a változtatásod eredményét!
Előnézet megtekintése
Egy fontos eszköz, amit rögtön elkezdhetsz használni, az Előnézet megtekintése gomb. Ha ezt a gombot megnyomod, akkor egy előnézeti képen megnézheted, hogy hogyan fognak kinézni a változtatásaid a mentés után. Az oldal alján pedig továbbra is ott az általad szerkesztett szöveg, amiben a látottak alapján javíthatod, bővítheted a szerkesztésedet. Végül pedig ha elégedett vagy a munkáddal, akkor a Lap mentése fülre kattintva el is mentheted azt.
Mind követünk el hibákat. Ez az eszköt segít észrevenni őket, még az előtt, hogy közzétennénk amit alkottunk. Az előnézet használata a tényleges mentés előtt segít, hogy lépésről-lépésre javítgasd és formázd a szerkesztésed, anélkül hogy feleslegesen növelnéd és átláthatatlanná tennéd a lap történetét.
De két dologra figyelj, amit a wikiszerkesztők rendszeresen elhibáznak:
- Ne felejtsd el véglegesen elmenteni a változtatásaidat az előnézet után!
- Ne feledd, hogy ha mentés előtt újra a Szerkesztés fülre kattintasz, akkor minden változtatásod elveszik!
Próbáld ki a funkciót: szerkessz valamit a homokozóban, és ezúttal az Előnézet megtekintése gombot nyomd le a Lap mentése helyett.
Szerkesztési összefoglaló
Mielőtt mentesz, írj egy rövid összegzést az összefoglaló dobozba (a szerkesztőablak és a gombok között) arról, hogy mit változtattál meg. Ez lehet nagyon tömör, például ha csak ennyit írsz: elütés, hibajavítás, akkor mások tudni fogják, hogy csak egy apróbb helyesírási vagy központozási hibát javítottál, esetleg egyéb apró hibát. Ezenkívül, ha a változtatásod nem jelentős, például nyelvtani, nyelvhelyességi, formázási hiba vagy elütés javítása, akkor tegyél pipát az Ez egy apró változtatás felirat mellé. (Erre csak bejelentkezett felhasználóként van lehetőség.)
Apró változtatások
Az apró változtatás opció bejelölésével jelezheted, hogy nem változtattad meg lényegesen a cikket – ilyen például a helyesírási hibák javítása, vagy a szöveg kisebb átformázása vagy átrendezése. Általában a változtatásokat többen átnézik, és esetleg tovább módosítják, így alakul ki a közmegegyezés; a változtatás aprónak jelölésével azt jelzed, hogy az nem szorul felülvizsgálatra, és senki nem tartaná vitathatónak. (Ez független attól, hogy a változtatás mennyi szöveget érint. Egyetlen szó átírása is lehet jelentős változtatás, ha megváltoztatja a jelentést.) Az apró változtatásokat a betű jelzi a laptörténetben, a friss változtatásokban és a figyelőlistákon; utóbbi kettő beállítható úgy is, hogy az apró változtatások egyáltalán ne jelenjenek meg. A visszaélések elkerülése végett csak bejelentkezett szerkesztők jelölhetik a változtatásaikat aprónak.
Általában apró szerkesztésnek számít:
- helyesírási hibák kijavítása
- formai változtatások, ha nem változtatják meg a szöveg értelmét (bekezdések felbontása vagy összevonása, szakaszok sorrendjének megváltoztatása, képek átrendezése)
- belső linkek hozzáadása
- nyilvánvaló hibák (pl. elgépelt évszám) kijavítása
- egyértelmű vandalizmus eltávolítása
A visszaállítás nem számít apró szerkesztésnek, különösen szerkesztési háborúban. (Az egyértelmű vandalizmus visszaállítása kivétel ez alól.)
Oldalak fajtái
A wiki univerzumban - így itt nálunk is - többféle oldalt találhatsz, amiknek más-más a funkciója. Ezeket vesszük számba a következőkben.
Cikkek
Ide tartoznak azok a cikkek, amik az oldal témájához tartoznak. Így például az egyes előadások leírásai.
Szerkesztői lapok
Minden regisztrált szerkesztőnek rendelkezésére áll egy felület, ahol magukat bemutathatják. Ezeket szerkesztői lapokat az etikett szabályai szerint csak a tulajdonosuk szerkesztheti, azaz más szerkesztői lapjába beleírni nagy illetlenség.
Vitalapok
Minden cikkhez és szerkesztői laphoz tartozik egy vitalap. Ez arra szolgál, hogy az adott cikkel kapcsolatban felvetődő problémákat megbeszéljük, illetve az adott szerkesztőnek üzeneteklet hagyjunk. Ha egy vitalapon új témát szeretnél felvetni, akkor érdemes a lap tetején található "+" jelre kattintani: ez új fejezetbe rendezi a hozzászólásadot, és így a vitalap áttekinthető lesz.
Speciális lapok
Ezek arra szolgálnak, hogy segítsenek a rendszer karbantartásával, a hibás, nem elég színvonalas lapok vagy pl. egyes szerkesztők nyomon követésében.
Formázás
A oldal formázása a Wiki jelölőnyelv segítségével történik, így nem kell megtanulnod a HTML használatát, ha szerkeszteni szeretnél.
Vastag és dőlt
A legáltalánosabban használt wiki parancsok (tagek) a félkövér és a dőlt. A kövérítés és döntés abból áll, hogy a szó (vagy kifejezés) köré többszörös aposztrófokat (') teszünk:
- ''így lesz dőlt'' a dőlt betű (2 aposztróf mindkét oldalon),
- '''félkövér''' a félkövér (3 aposztróf mindkét oldalon),
- '''''félkövér dőlt''''' a félkövér dőlt (5 aposztróf mindkét oldalon).
Címsorok és alfejezetek
A különböző címsorok segítségével könnyen tagolhatóak a szócikkek. Ha egy cikk több különböző témát tárgyal, akkor kisebb részekre tagolható a címsorok segítségével, minden bekezdéshez egy fejezetet társítva.
Címsorok így készíthetőek:
- == Főcím == (2 egyenlőségjel)
- === Cím === (3 egyenlőségjel)
- ==== Alcím ==== (4 egyenlőségjel)
Ha egy szócikkben legalább négy fejezet van, akkor a szócikk elején automatikusan generálódik egy tartalomjegyzék. Próbálj különböző címsorokat létrehozni a homokozóban. Automatikusan hozzáadódnak az oldal tartalomjegyzékéhez, persze csak, ha már három bekezdés van.
Listák, felsorolások
A táblázat idevonatkozó része a következő oldalról lett áthozva, lefordítva [1]
| Leírás | Ha ezt írod a szerkesztőbe, | ezt kapod |
|---|---|---|
| sima pöttyözött lista |
* egy * kettő * három ** három pont egy ** három pont kettő Ha egy üres sort szúrsz be két lista közé, akkor az egy új listát indít. |
|
| Számozott lista |
# egy # kettő<br />több sorba így írhatsz <br />hogy ne szakítsd meg a számozást # három ## három pont egy ## három pont kettő |
|
| definíciós lista |
;első elem neve :első elem definíciója ;második elem neve :második elem első definíciója :második elem második definíciója |
|
| Definíciós lista használata szöveg behúzására |
:egyszeres behúzás ::kétszeres behúzás :::::akárhányszoros behúzás |
|
| listák típusainak keverése |
# egy # kettő #* kettő pont egy #* kettő pont kettő # három #; harmadik pont, valaminek a nevével #: harmadik pont, az előző valaminek a definíciójával # négy #: negyedik pont definícióval #: ez bár új definíció, mégis úgy néz ki mintha a negyedik pont folytatása lenne, #: ezért nyugodtan használható sortörésnek a listákban a <br /> kifejezés helyett # öt ## öt pont egy ### öt pont egy pont egy ## öt pont kettő ; első elem neve :* első elem első definíciója :* első elem első definíciója : ;második elem :# második elem első definíciója :# második elem második definíciója A |
|
| Előformázott szöveg |
Az előformázott szövegek egy '''szóközzel''' ''kezdődnek'' a sor elején Ez csak a szekció formázására van hatással, a betűtípus formázások érvényben maradnak. |
Az előformázott szövegek egy szóközzel kezdődnek a sor elején |
Hivatkozások
Belső hivatkozások
Az egyik dolog, ami miatt a Wikioldalak hasznosak, a kiterjedt kereszthivatkozási rendszereik belső hivatkozásaik révén. Ezek az egyszerűen megalkotható hivatkozások hozzájárulnak ahhoz, hogy a felhasználók további információkhoz jussanak a cikkel kapcsolatban, amit olvasnak.
Az oldalak böngészése során kétféle belső hivatkozással fogsz találkozni: a kékkel, és a pirossal. A kék azt jelzi, hogy már egy létező oldalra mutat a link, így érdemes ráklikkelned, ha többet akarsz megtudni a témáról. Például:
Ami viszont piros, az sajnos olyan cikkre mutat, ami még nem született meg. Például:
A piros linkekre kattintva lehetőséged van a még nem létező cikkek megírására.
Természetesen a palferi.hu oldal annál használhatóbb, minél több a kék és minél kevesebb a piros link. Ezért arra ösztönzünk, hogy ha egy még nem létező, de hivatkozott cikket színvonalasan meg tudsz írni, akkor ragadj billentyűzetet, és írd meg!
Mikor készíts hivatkozásokat?
A legegyszerűbb mód arra, hogy megtanuld, mikor kell linkelni, a meglévő leírások, szócikkek, olvasgatása – példaképpen. Ha bizonytalan vagy, hogy készíts-e hivatkozást valamiről, vagy sem, kérdezd meg magadtól: „Ha olvasnám ezt a cikket, ez a link hasznos lenne számomra?”.
Hogyan készíts hivatkozásokat?
Ha hivatkozásokat szeretnél készíteni az oldalon (ezeket wiki-linkeknek hívjuk), akkor kétszeres szögletes zárójelbe kell tenned a szöveget, így:
- [[Hanganyagok]]
Vagy például, ha linkelni akarsz mondjuk a Szerkesztők_listája oldalhoz, akkor az így fog kinézni:
- [[Speciális | Szerkesztők_listája]]
(A „Speciális:” rész jelzi azt, hogy a céloldal a Speciális névtérben van, nem pedig a szócikk névtérben, ahová a normál szócikkek kerülnek.) Ne felejtsd el ellenőrizni a hivatkozásokat, hátha esetleg nem arra a szócikkre mutatnak, amire szeretnéd. Ha a hivatkozott szócikk címétől eltérő szöveget szeretnél látni a hivatkozás szövegében, akkor használd a | karaktert, amit magyar billentyűzeteken az AltGr + w billentyűkombinációval érhetsz el. Például, ha a homokozóhoz szeretnél hivatkozást alkotni, de szövegként a „gyakorlótér” szót szeretnéd látni, akkor így írd be:
- A gyakorlás színtere a [[Segítség:Homokozó|gyakorlótér]].
Ez így fog megjelenni:
- A gyakorlás színtere a gyakorlótér.
Így a megjelenített szövegtől függetlenül a hivatkozás a homokozóra fog mutatni.
Hivatkozás bekezdésre
Nem csak más Wikioldalakra lehet hivatkozást készíteni, hanem azokon belül közvetlenül egy fejezetcímre (vagy alcímre) is. A használatához a hivatkozás címe mellé egy # jelet kell tenni, és utána pedig a hivatkozni kívánt bekezdés címét.
- [[Wikipédia:Szójegyzék#Link]] › Wikipédia:Szójegyzék#Link
- [[Wiki#Hivatkozás és lapok készítése|A wikihivatkozások története]] › A wikihivatkozások története
Ha egy oldalon belül szeretnél más bekezdésre hivatkozni, akkor a lap neve elhagyható, elég a # jel és a fejezet (vagy alfejezet) címe:
- [[#Belső hivatkozások]] › #Belső hivatkozások
Eltérő szóvégek
Ha a hivatkozást többes számban, ragozott formában szeretnéd használni, akkor a toldalékokat a szögletes zárójelen kívülre írd, tehát például így:
- [[Isten]]hez
A szövegben a toldalákolt szó egésze linkként fog megjelenni:
Ha valami mást szeretnél megjeleníteni, mint ami a hivatkozott szócikk neve, akkor a hivatkozást a látható szöveg formában használd, például
- [[gólya|gólyák]]
ami majd így jelenik meg:
Természetesen ezzel a módszerrel egészen más szóra is irányíthatod az érdeklődőt:
- [[Isten|Mindenható]]
Ez a link például a Mindenható kifejezésről, az Isten kifejezésre irányítja majd az érdeklődőt:
Társprojekt-hivatkozások
Ha van egy kevéssé ismert kifejezés a szócikkben, amit írsz, és úgy gondolod, hogy kevesen értenék meg az ismerete nélkül a cikket, akkor az első gondolatod az lehet, hogy létrehozol neki egy szócikket a Wikipédiában (a megfelelő magyarázattal) – bár tisztában vagy vele, hogy nem lehet róla annyit írni, hogy igazi enciklopédia szócikk legyen.
Ebben az esetben hivatkozz inkább a megfelelő Wikiszótár bejegyzésre! (Amennyiben a Neked szükséges szócikk még nem létezik a Wikiszótárban, tégy szívességet azzal, hogy megírod. A Wiktionaristák segítenek majd, hogy tényleg jó szótárbejegyzés váljék belőle.)
A teljes URL-cím helyett használd a szokásos Wikipédia hivatkozásokhoz hasonló formát, a megfelelő társprojekt nevével. Például a Wikiszótár „kutya” definíciójára a következőképpen tudsz hivatkozni:
- [[wikt:kutya]] › wikt:kutya
El is bújtathatod a wikt (vagy wiktionary) szót a | karakter segítségével:
- [[wikt:kutya|kutya]] › kutya (Amint erről az előző fejezetben írtunk.)
Külső hivatkozások
legegyszerűbb mód az, hogy a honlap teljes URL-címét leírod hivatkozásként. Ha például a Google-re akarsz hivatkozni, akkor ennyit kell írnod:
A wiki a szöveget automatikusan hivatkozásként fogja kezelni (amint azt a fenti URL-lel tette), és a teljes internet címet fogja feltüntetni (a „http://” résszel együtt). Ez a forma nem túl célszerű, mert egyrészt a nyers webcímek nagyon kacifántosak lehetnek, másrészt valószínűleg nem sokat árulnak el az oldal tényleges tartalmáról.
Ha rövid hivatkozást szeretnél készíteni, akkor tegyél egy szögletes zárójelet a szöveg mindkét végére. Ha például a Google-re akarsz hivatkozni, ezt írd be:
- [http://www.google.co.hu/]
Így a hivatkozás egy számként fog megjelenni, szögletes zárójelben, így: [2]. Ez a forma úgy néz ki, mint egy lábjegyzet, így csak akkor használd, ha tényleg szükségesnek látod, vagy például vitalapokon. Források feltüntetésére a szócikkekben használd inkább a lábjegyzeteket.
Kerüld a külső hivatkozások használatát akkor is, ha a szükséges információ a Wikipédián is megtalálható: ebben az esetben inkább belső hivatkozásokat használj, és a link egy Wikipédia szócikkre mutasson.
Ha azt szeretnéd, hogy a hivatkozás az általad kívánt szöveggel jelenjen meg, akkor add meg azt a címtől egy szóközzel (nem | karakterrel!) elválasztva. Szóval ha így szeretnéd feltüntetni a hivatkozást:
Google kereső, akkor ezt írd be:
- [http://www.google.co.hu/ Google kereső].
Megjegyzés: néhány karakter használatakor (mint például a | az URL címben) előfordulhat, hogy a hivatkozás nem működik megfelelően. Ebben az esetben az URL-ben ki kell cserélni az adott karaktert a hexadecimális, ASCII-kód szerinti megfelelőjére, például a | karakter helyett %7C -t kell behelyettesíteni. Az egyes karakterek kódjait a Wikipédia ASCII táblázatában keresheted meg.
