2014.05.20.masodpercjelolessel
A pálferi wikiből
0000# Köszöntlek benneteket! Isten hozott mindannyiótokat! 0004# Belecsapunk, hiszen az idő nagyon értékes, és a szó szoros értelmében mindjárt itt a vége, hiszen már kettő 0013# alkalom csak, amivel gazdálkodhatunk, és szokásunk szerint, tudjátok, az utolsó alkalom mindig a kérdésekre ad 0023# lehetőséget vagy teret. Ez azt is jelenti, hogy tulajdonképpen most a nagy összefüggésben, a nagy témánkra ez az 0032# utolsó alkalom. Úgyhogy az önfeláldozás megnevezésű belső sebzettség világot biztos nem fogom tudni elmondani, 0042# és ezt be is fogom tartani, és és, és.... Ebben most valamit fogunk tudni előre menni, de a záróalkalommal nem 0051# folytatjuk, hanem kérdezni lehet. A szokásos módon nem muszáj, hogy a kérdés a mostanában elhangzott témákra 0060# vonatkozzon, hanem vonatkozhat olyasmire, ami neked érdekes, de már most mondom neked, hogy minél személyesebb 0070# dolgot kérdezel, annál nagyobb csalódás elé nézhetsz. Mert én legalábbis úgy lennék, hogyha egy nagyon személyes 0080# dolgot kérdezek, akkor abban a mélységben, abban a dimenzióban, minőségben szeretnék valami választ kapni, de én 0089# azt nem ismerem. Tudom, hogy te ismered, de én nem. Ezért esélytelen, hogy én abban a személyes világban tudjak 0099# válaszolni. Lehet, hogy éppenséggel valamit megérzek abból, amit kérdeztél, lehet, hogy egyáltalán nem, tehát 0108# esélyem inkább arra van, hogy a témához szóljak hozzá. Esetleg valahogy ahhoz, ahogyan kérdezel, az bennem 0117# asszociációkat keltsen. Hát ennyi. Így. 0121# Tehát akkor ma önfeláldozás séma, és emlékeztek, hogy milyen nagy, közeli rokonságban van az előző, a behódolás 0130# sémával, de éppenséggel, hogyha a különbséget ragadjuk meg, akkor valami lényegi módon látjuk, hogy mi ez és nem 0140# az, merthogy az 'az' az a behódolás séma, aminek az egyik kulcsa az volt, már unos-untalan mondom, csak hogy jól 0149# megmaradjon, hogy lehet, hogy van saját véleményem, meggyőződésem, de azzal ellentétesen is meghozom a 0158# döntéseimet, élem az életem, mégpedig azért, mert emögött egy félelem, szorongás és aggodalom áll, hogy majd 0167# ennek meglesz a negatív következménye, a büntetés, a kapcsolat megvonása, hogy majd nem fogsz engem szeretni, 0177# hogy majd elhagysz engem, vagy majd valamilyen bántalmazásban, esetleg elhanyagolásban fogok részesülni, és ezt 0186# pedig nem bírnám elviselni. Ezért inkább behódolok. Mert ha nem hódolnék be, annak a következményei számomra 0196# elviselhetetlennek tűnnek föl. Hogy azok-e vagy nem, ugye ez egy másik kérdés. 0202# Éppen egy angol írónőnek zseniális három gondolatát szeretném megosztani veletek. Azt mondja, hogy 'az élet 0212# tulajdonképpen sokkal...' - nem szó szerint mondom! Az élet tulajdonképpen sokkal egyszerűbb, mint azt 0220# gondolnánk. Három dolgot kell csak megtanulni: 0224# 1. Elviselhetetlen dolgokat elviselni 0227# 2. Megbarátkozni a lehetetlennel 0230# 3. Olyan dolgok nélkül élni, amely dolgok nélkül nem lehet élni 0236# És emlékeztek, John Gotmannak a gondolatát idehozhatjuk negyediknek, aki pedig azt mondta, hogy tulajdonképpen 0245# egy tartós párkapcsolat valódi kulcsa, hogy megtanulok megoldhatatlan problémákkal együtt élni. Tehát mondjuk 0254# így, hogy akkor négy dolgunk van csak, és aki ezt a négyet ipari módon tudja, annak az élet - nehéz, de élhető. 0264# Különben..... Jó. 0266# Tehát itt a behódolásnál is - nem véletlen, hogy ide kötöttem - behódolok, mert azt gondolom, hogy valami 0275# olyasmit vonsz majd meg tőlem, ami nélkül nem tudok élni, hogy telefon nélkül lehetetlen léteznem, anélkül nincs 0284# élet.... Serdülőkkel végeztek kutatást, egy hétig minden kütyü nélkül kellett volna élniük. Senki nem bírta ki. 0294# Tényleg így van! Senki! Jelentős százalék 24 órán belül elbukott. Tik-tik-tik-tik-tik. Azért ez megrendítő! 0303# Ennél csak egy megrendítőbb: amikor leülsz, és azt mondod, hogy 'törölt a facebookról!!'. Mínusz egy lájkot 0312# kaptam! Kevesebb lájkom van.... Ez is megrendítő. Ez a szociális kiszolgáltatottság. Hazarohansz, még éjszaka 0321# kedden is megnézed, hogy a bejegyzésedet lájkolták-e. Ha úgy érzed, hogy nem - behódolsz. Jó. Tehát nem 0330# véletlen, hogy idekapcsoltam. Gyerünk tovább, mert már csak egy alkalom! 0337# Azt is - írtam valami 36 pontot, tényleg! De biztos, hogy nem mondom el! Tehát a behódolásnak akkor a központi 0346# magva, hogy saját meggyőződéssel szemben is teszek valamit, sőt, akár az egész életemet is úgy élem. Naná, hogy 0356# meghasonlok! 0357# Az önfeláldozás sémában azonban nem erről van szó, hanem itt már valami beljebb került. Ezért itt a központi 0366# logikája nem az, hogy saját meggyőződéssel szemben csinálok valamit, ilyen értelemben külső vezéreltségű életet 0375# élek, a te vágyad, te akaratod, te szükségleted, te kívánságod, te érzésed, az számít, az enyém nem, hanem az 0385# önfeláldozás sémánál az alaplogika az, hogy nem akarom, hogy neked fájjon, nekem elviselhetetlen már annak a 0394# tudata, hogy neked fájjon - emlékeztek itt az utolsó 5 percben eltöltöttem 30 évet, hogy nem szakítok valakivel, 0404# akivel nem is akarok élni, de nem szakítok vele, mert fájni fog neki. Nekem elviselhetetlen az, hogy neki fáj, 0413# miért is? Mert bűntudatot kelt bennem, és ettől a bűntudattól szeretnék megszabadulni. Nem akarom ezt a 0422# bűntudatot, ami abból van, hogy olyasmit tettem, ami neki fáj. El akarom kerülni ezt a bűntudatot. Ezért azonban 0432# az élettel együtt járó egészséges, természetes, normális, reális döntéseket sem hozok meg. Nem úgy érzem, hogy 0441# erre bárki kényszerítene, hanem belső késztetést érzek erre. Ebből a szempontból, aki az önfeláldozás egyoldalú 0451# világában él, neki nehezebb dolga van, mint aki a behódolásban van. Mert ott van valami ellentétes erő már, ő 0460# ezt érzi is, csak nem meri megtenni. Itt azonban belülről szól valami, ami őt belülről - kkkkrrr - hasítja szét. 0470# Tehát itt központ, kulcs-dolog nem a félelem meg az aggodalom, büntetéstől aló félelem, szorongás, hanem a 0479# bűntudat és a bűntudat elkerülésére való törekvés. Illetve, ha valami olyasmit tennék, ami neked fájdalmat 0488# okozna, nem elégíteném ki valamilyen igényedet, vágyadat, gyöngeségedben nem sietnék mindig segítségedre, akkor 0497# este úgy élném meg magam, hogy nem vagyok jó ember. Na, ez pedig... - így nem tudok élni! De értitek, van 0506# aközött különbség, hogy én nem tudom elviselni, hogy azt gondoljam magamról, hogy nem vagyok jó ember, vagy hogy 0516# jót teszek-e a másiknak azzal, hogy mindig, mindenkor úgy segítek, ahogy ő akarja. A kettő között nagy különbség 0526# van! Hogy azért gyúrok, hogy én jó embernek tarthassam magam, vagy hogy valóban jót teszek egy másik embernek, 0535# ami neki valóban jó. A kettő között óriási különbség van! Hát éppenséggel olyan is lehet, hogy éppen valami 0544# olyasmit teszek, ami a másiknak jó, és ez nekem rossz érzéseket kelt. És énnekem el kell viselnem, hogy azokkal 0554# a rossz érzésekkel éljek, amik abból fakadnak, hogy olyasmit tettem, ami neki jó. Hííj, ez nem könnyű! 0563# Pio atyának van egy klasszikus története. Megy oda valaki, aki - Pio atya rengeteget gyóntat. Egy szent ember, 0572# stigmatizált. Krisztus sebeit hordozza magán. És akkor ilyen egészen döbbenetes gyóntató pap hírében áll, hogy 0582# belelát a gyónóba, és a többi, s akkor hallgat egy gyónót, egyszer csak félbeszakítja, elkezd vele kiabálni, 0591# hogy maga itt hazudik, összevissza beszél, ahelyett, hogy elmondaná, hogy mi a bűne. S ad neki egy óriási 0600# pofont. Pio atya. S gondolhatjátok, hogy a gyónó elmegy, és már ahogy kimegy, fölháborodásában elkezdi mondani, 0610# hogy "Ez egy szent? Pofon vágott gyónás közben!!" - Híreszteli, mondja, amerre csak jár, és egyszer csak valaki, 0619# akinek ezt elmondja, hogy vele mit csinált ez a szent, azt mondja: Te? Szerinted kinek fájt jobban? Valakinek, 0629# akinek tiszta seb a keze, vagy neki?" S akkor egyszer csak megérti ezt a prófétai gesztust. Hogy az a pofon a 0638# gyóntatónak sokkal jobban fájt, mint őneki. Egyszer csak... 0643# Éppen hétvégén jutott egy megfogalmazás eszembe, ugye, hogy milyen sokan küzdenek azzal, hogy Isten most 0652# igazságos vagy irgalmas. Mert ha igazságos, igazságos, igazságos, akkor egy pont után nem tudjuk, hogy akkor 0661# most mi esélyünk van. Ha nagyon hajtjuk ezt az Isten igazságos vonalat, akkor elég nagy bajban vagyunk... Akkor 0671# utána áttérünk, nem hát irgalmas, szerencsére, fúúú, jaj de jó a teológia, jaj, de jó! Megbocsájt mindenkinek, 0680# elég megbánni, jaj, de jó! Ez fölszabadító! Igen ám, de akkor eszedbe jut egy-két sérelmed, s megjelenik benned 0690# egy fantázia, hogy az a nyomorult briganti ugyanúgy fog üdvözülni, mint te! Aki veled szemben azt a rohadtságot 0699# elkövette! És akkor egyszer csak itt a nagy irgalomban elkezded magad rosszul érezni. Nana, nana, aztán annyira 0709# ne, ne! Mértékkel, Uram, azt az irgalmat! Húzzunk valahol jó helyen egy határ! Persze ilyenkor elkezdünk 0718# játszani, s magunkat mindig befele toljuk, másokat kifele, főleg akiket utálunk, azokat mindig kifele, "én 0727# rábízom őt Isten igazságosságára" - na de teljes súlyával nehezedjen rá! Szóval, ha nagyon sarkítunk és vagy ez, 0737# vagy az, előbb-utóbb elkezdjük kényelmetlenül érezni magunkat, valami itt nem stimmel. Aztán hogy a kettő hogy 0746# és milyen viszonyban van egymással, ez mindig nagyon-nagyon problémás, és ezért két gondolatot mondanék. Az 0755# egyik már régebbi, a másik új. Nekem. Nektek már mind a kettő régi, vagy mind a kettő új, azt nem tudom. 0764# Éppenséggel úgy is láthatjuk a dolgot, hogy Isten igazságossága az Ő irgalmán belül jelenik meg. Például Pio 0774# atya, amikor pofon vág valakit - Egészségedre! Jó, jó! Éreztem, hogy sssshhh... nem tudom, ti hogy vagytok 0783# ezzel, én kifejezetten pártolom a testnedveket. Igen, kifejezetten. Mondjuk, a vérrel kezdem, és akkor az összes 0792# többi. Egyszer egy két napos kurzuson vettem részt - testnedvek, a testnedvek áramlása. jaj! Mennyi gyönyörűsége 0802# van az emberi szervezetnek, hogy áramolnak ezek a cuccok bennünk. Belegondolni is jó! Mennyi minden áramlik 0811# bennem, miközben én állok! 0813# Hát amikor Pio atya pofon vágja a gyónót, akkor elsőre azt látjuk, hogy hát penge élén igazságos, úgyhogy inkább 0823# már az jut eszünkbe, hogy igazságtalan. Te itt kertelsz, ötölsz-hatolsz, nem vagy őszinte, engem is be akarsz 0832# csapni, saját magadat - na, ez kapott az igazságból! De amikor később rájön, hogy mi történt, akkor azt így is 0842# láthatjuk, hogy Isten irgalmán belül jelent meg az igazságossága. Vagy az igazság. Ez az egyik megközelítés. Nem 0851# megoldás, csak megközelítés. 0854# A másik: hogy Isten irgalmához az igazságon keresztül lehet eljutni. S elnézést, ha valaki ott volt vasárnap a 0863# misén, de éppen néhány nappal ezelőtt olvastam egy kutatást. Azt nézték, hogy valaki bocsánatot kér egy másik 0873# embertől, és ha mindent bevall, ami miatt ő bocsánatot kér, hogy bocsáss meg, ezt csináltam, azt csináltam, 0882# képzeld el, így volt, úgy volt, én törtem el, én vittem el, én tapostam össze, én ettem meg - mindent beismersz, 0892# akkor utána a bűntudat átvált egy fölszabadultságba, megkönnyebbülésbe. De azok, akik odaálltak egy másik ember 0901# elé, azt mondták - tényleg én ettem meg, de a pénzt nem vittem el, de közben elvitték, ők rosszabbul lesznek, 0910# mint annak előtte voltak. Gyóntató papként pedig, főleg, mikor egy felnőtt ember életében először jön gyónni, 0920# majdnem mindig, mindig, mindig érdemes arról beszélnem, legalábbis azt gyanítom, hogy érdemes, hogy gyóntató 0929# papként én máshogy vagyok, mint ahogy te gondolod. Gyóntató papként nekem éppenséggel a legnagyobb tehertétel, 0939# mikor te magadat mentegeted, és elmondasz egy dolgot, amiben azt mondod, nem csináltam jól és utána mondasz 15 0948# perc történetet, hogy miért is volt úgy. Ettől én egészen... - hogy is mondjam. Ez a jó kifejezés, hogy hogy is 0958# mondjam. Hihetetlenül megterhelő nekem, mint papnak hallgatni, aki jön és nem azt mondja, ami van, hanem ez az 0967# ön-, ön-... és mikor valaki végtelen egyszerűséggel mondja, hogy ez volt, az volt, így volt, úgy volt, az rám 0976# hallatlan fölszabadító hatással van. Mert az az érdekes, hogy gyóntató papként az irgalom valahogyan rajtam 0986# keresztül árad. Tehát amikor te hozod az igazságot, akkor minden föltételét megteremted annak, hogy az 0994# irgalommal találkozzál. És a gyóntató pap pedig éppenséggel ezt az irgalmat ereszti át magán, és te jössz az 1004# igazsággal, és nekem semmi más dolgom nincs, mint hogy már mondjam, hogy Isten megbocsájtott. És ráadásul én is 1013# részesülök belőle, mert rajtam keresztül megy. Hallatlan öröm meg fölszabadultság. Tehát egy nem önmagát 1022# védelmező, mentegető gyónó a papnak nagy áldás. Így, ahogy mondom! Tényleg! Egyszer csak van értelme az 1031# életemnek, most kiderül, tessék, rajtam keresztül... Részesülni Isten irgalmából úgy, hogy te vagy a bűnös? Az 1040# nagyon jó! 1041# Jól van! Na! A második megközelítésem ez, hogy minél inkább hajlandó vagyok az igazságot magamra venni, az 1050# igazságon keresztülmenni, azzal magamat szembesíteni, annál inkább élhető át Isten irgalma. Hát a kettőnek a 1060# viszonyát így is láthatom. Szépnek látom. Jó. De most nem ez a téma. Tehát erről most miért kell beszélni? 1069# Kapcsolódott ez ahhoz, hogy önfeláldozás. Önfeláldozásnak itt mindig - egy egyoldalú magatartásmódról van szó, 1078# majd mindjárt szeretném ezt megvilágítani. Föltételezem, hogy van köztetek egy-két keresztény. Hát van, aki azt 1088# mondja, hogy Jézussal a kereszténység kihalt - igen, van egy ilyen. Hogy Jézus volt az utolsó keresztény, mi 1097# csak így próbálkozunk... Van ebben igazság... Hogy itt az alapvető logika az, hogy nem akarom azt a bűntudatot 1107# átélni, ami azzal kapcsolódik bennem össze, hogy olyasmit teszek, amiről én azt gondolom, hogy ez rossz vagy nem 1116# jó. Hogy jó embernek akarom tartani, látni, tudni és érezni magam. De főképpen pedig azt a fájdalmat nem akarom, 1126# ami benned van. És ezt szinte minden áron meg akarom szüntetni. Nem hogy okozni nem akarom, meg is akarom 1135# szüntetni. A belső logikája, dinamikája pedig az is, hogy olyannyira átveszem a te fájdalmad, hogy valójában a 1144# tőled átvett fájdalmat szeretném idebent megszüntetni. Mert ha azt látom, hogy te jól vagy, akkor engedem csak 1154# meg magamnak, hogy én is jól legyek. Hiszen belenézek valakinek a szemébe, látom, hogy neki fáj az élet, ez 1163# máris az én fájdalmamként jelenik meg bennem és nem tudom elviselni, nem tudok vele mit kezdeni. És nem magamban 1173# kezdek valamit az ő fájdalmával, hanem benne. Érthető a különbség? Hogy néha azzal van dolgunk, hogy az élet 1182# kelt bennünk érzéseket, érzelmeket, bármit, és én ezzel csinálok valamit magamban. De nem rögtön odakint. Nem 1191# tudunk minden fájdalmat odakint megszüntetni. De hogyha idebent teljesen kiszolgáltatottak vagyunk azzal a 1200# fájdalommal, amivel találkozunk, az hogy? Hát egyetlen sebész nem tudna rendesen sebészkedni... Hát ha csak 1210# azonosulna azzal a fájdalommal, ami ott van, hát hogy, hogy? Még ő még szúrjon bele, még fűrészelje föl? 1219# Volt egy ismerősöm. Autóbaleset. Durr. Elég nagy. Annyira, hogy gyakorlatilag több darabba lett. Elvesztette az 1228# eszméletét, úgy tolták be a műtőbe. És az orvos azt hitte, hogy nem hallja, de ő hallotta, mert később elmondta 1238# az orvosnak, hogy azért ezt nem kellett volna, mert amikor betolták a műtőbe, alapdolgokat elvégezték, azt 1247# mondja a sebész: "Na most fölvágom a nyakad, mint a csirkéét!" De ő ezt hallotta, kívülről tűnt úgy, hogy nem 1256# hallja. 1257# Szóval nem egyszer éppen ahhoz, hogy egy másik embernek valódi segítséget tudjunk nyújtani, távolságot kell 1266# tudnom tartani attól a fájdalomtól, amit őnála látok, és amit egyébként belsővé tehetek. Ebből a szempontból 1275# milyen óriási dolog, ha azt mondom: én szeretném ezt a fájdalmat enyhíteni, de ott és akkor tudok tőle 1284# távolságot venni. De mikor valaki ebben az önfeláldozás sémában van, nem tud ettől a fájdalomtól távolságot 1293# venni. Rettenetes szabadságvesztés, kiszolgáltatottság. 1298# Na most. Az önfeláldozás szó keresztény világunkban tulajdonképpen egy értékes kifejezés, ugye? Ezért kezdtem 1307# azzal, ha valaki képes az önfeláldozásra, ő egy egészséges, normális ember. A kérdés azonban az, hogy mikor, 1317# kinek, mennyire, hogyan, meddig, hogy ez hogy van, hogy van ennek a mértéke, a minősége, a stílusa. Hogy ez az 1326# önfeláldozás ne őróla szóljon, hanem arról, akiért föláldozza magát. Ez óriási különbség. Mert aki az 1335# önfeláldozás sémában van, az önfeláldozásának az alapvető dinamikája, logikája arról szól, ami ővele van - hogy 1344# nem akarja a bűntudatot, hogy jó embernek akarja érezni magát és a többi. Nem pedig arról szól, akiért ezt 1353# teszi. Ezért lehetséges az, hogy óriási határátlépések vannak. A felelősséget ott is ő elkezdi vinni, ahol már 1363# régen nincs rá szükség. Hejjj! Idézgettem nektek ezt a segítőt, azt mondták róla a kliensei: azért olyan 1372# zseniális, mert egyetlen alkalommal sem segít többet, mint amennyire valóban szükség van. Hogy a valódi, hosszú 1381# távú segítség, hogy elég jó érzékkel tudom, hogy te vagy a felelős a saját életedért, én az enyémért, és vannak 1391# rendkívüli élethelyzetek, amikor te a saját felelősségedet valamilyen módon vagy értelemben csak korlátozottan 1400# vagy képes viselni. Esetleg egy krízisben. Vagy egy baleset után. Vagy, vagy, vagy. És attól vagyok én jó 1409# szakember, hogy pontosan érzékelem, hogy itt éppen mennyi az a minimum felelősség, amit én most átveszek. De 1419# pusztán csak azért, mert bár az a tiéd, de te azt most nem tudod hordozni. Ebből valamennyit, egy picit 1428# átveszek. De csak addig, s úgy tartom itt, hogy abban a pillanatban, hogy a kezedbe tudod venni, már a tiéd is. 1437# Mert sose volt az enyém. Tehát lehetséges olyan élethelyzet, hogy valamennyi felelősséget... például a szülő és 1447# a gyerek között. Hát a gyerek egy csomó mindenben a saját életéért nem tud még felelősséget vállalni. Miközben 1456# ez az ő élete. Ezért a szülő természetes módon érzékeli, ha elég egészséges belül, hogy mennyi az a felelősség, 1466# amit pont át kell venni még a gyerektől, miközben az sosem volt az övé. Az a gyereké, csak most nálam van. Most 1475# én látom el ezt a funkciót az ő érdekében. És tudjátok, nagyon izgalmas kutatások, hogy egy szülő hány évvel 1485# látja fiatalabbnak a saját gyerekét? Olyan jó kutatások vannak, kár, hogy még egyet sem csináltam! Mit 1493# gondoltok? 1494# (- Öt. - De mi öt? Év? - Hónap.) 1497# 3-4 év. Ez mondjuk ott válik kritikussá, amikor egy 16 éves serdülőt 12 évesnek látok. Ott azért recseg-ropog a 1506# kapcsolat. 1507# Tessék? Biztos úgy is ki lehet fejezni. Hogy nem százalékos-e?) 1513# Jó. Hogy jól érzékeljük, hogy itt az önfeláldozást milyen értelemben nevezhetjük sémának, tehát valami 1521# sebzettségnek, miközben önmagában, ha valaki képes az önfeláldozásra, önátadásra, áldozathozatalra, az értékes 1531# dolog. Nézzük meg, hogy erre a sémára milyen klasszikus cselekvésben való válaszokat tudunk adni. Maradunk az 1540# alapvető logikánknál. Az alapvető logika az, hogy az első, hogy amikor teljesen uralma alatt tart engem a séma, 1550# akkor mit fogok csinálni? A séma azt diktálja, ahogy sokat, sőt szinte mindent adjak másoknak, és semmit se 1559# várjak érte cserébe. Ugye, a semmiért egészen helyett pont fordítva! Nem azt mondom, hogy te adj mindent, én meg 1569# semmit, csak az a szeretet, hanem én adok mindent, de te ne adj semmit. Ez a sémának a logikája. Most ezt hadd 1578# ütköztessem Jézusnak a magatartásával. Hiszen, ha valami miatt mi értéknek tartjuk az, hogy önfeláldozás,vagy 1588# áldozathozatal, akkor nyilvánvalóan Jézus személye talán a legmarkánsabb, akire ilyenkor hivatkozunk. Vagy azt 1597# mondjuk, hogy ne nevezzünk egy sémát önfeláldozás sémának. Hát ne kezdjük ki ezt az alapértéket. Hát, 1606# éppenséggel Jézusról nem mondhatjuk, hogy ne várt volna valamit a tanítványaitól. Hát ott volt a teljes 1615# önátadás, és közben azt mondta, hogy aki jobban szereti anyukáját, apukáját, tesókáját és a többit, nem méltó 1624# hozzám. Add el mindenedet és úgy kövess engem. Hát szinte teljesen teljesíthetetlen elvárásokat, föltételeket 1633# támasztott a tanítványok elé. Szinte - most sarkos vagyok. Hát akkor ezt nem mondhatjuk, hogy itt egyoldalúság 1643# lenne. Én odaadom teljesen magam, de egy kölcsönös kapcsolatban - háhá. A tanítványok elhagyták mindenüket, 1652# ahogy a szentíró mondja, és követték őt. Ott hagyták Zebedeust a hálóval meg a csónakkal, és követték őt. Itt 1661# szó sincsen arról, hogy én odaadom magam nektek, és ti meg csak élvezzétek az életet. Hát ilyenről szó sincs! 1671# Hát látjuk, hogy milyen hallatlanul egészséges kölcsönösség van. 1676# Másik: ugye ez akkor, ha valaki belemegy a sémának a logikájába. Mindent adok, semmit nem várok. Tudjátok, hogy 1686# ez egészen kapcsolatromboló? Rombolja az emberi kapcsolatot, ha te csak adsz, de nem vársz, vagy nem kérsz, vagy 1695# nem fogadsz el. Rombolja a kapcsolatokat. Ugyanis Böszörményi Nagy Iván zseniálisan beszél arról, ő írta ezt le 1705# nagyon-nagyon világosan, hogy az életünkben van egy alapvető dimenzió, a kapcsolatokban is egy alapvető 1714# dimenzió, az igazságosságnak a minősége. Minden ember úgy születik, hogy van erre egy érzékenységünk, 1722# csereviszonyok, adok-kapok. Hát csak kérdezzétek meg magatoktól, elkezdtek járni valakivel, hogy milyen teljesen 1732# természetesen megjelenik ez a gondolat egy felszínes kapcsolatban is, meg egy meghitt kapcsolatban is. Hogy én 1742# mennyit adtam, te mennyit adsz, én mennyit teszek bele, te mennyit. Hogy most én ennyit teszek, te annyit. 1751# Baráti kapcsolatokban is nem természetesen megjelenik? Hány és hány embert hallottam már panaszkodni, mikor azt 1760# mondja: "Elegem van, hogy mindig csak én keresem a barátaim, ők meg soha! Mostantól kezdve nem fogom őt 1769# fölhívni, mert mindig csak én hívom föl, ő engem nem hív föl soha." A legemberibb, mélyebb kapcsolatainkban is 1779# számít nekünk a cserefolyamatok, az igazságosság dimenziója. Egy családi kapcsolatrendszerben is bizonyos 1788# jelenségek sehonnan máshonnan nem érthetők meg, csak az igazságosság figyelembevételével. Valaki miért elégedett 1797# és miért elégedetlen? Hogy valakinek mi ott a baja? Nem vezethetjük vissza semmilyen más okra, csak az 1806# igazságosság meglétére vagy meg nem létére. Ez nagyon-nagyon-nagyon fontos, és nem szoktunk róla igazán 1815# beszélni. Mindig az érzések, érzelmek, interakció, kommunikáció, családtörténet - az igazságosságról hajlamosak 1824# vagyunk megfeledkezni, pedig nagyon lényeges. Na most. Böszörményi Nagy Iván azt mondja, hogy van itt egy 1833# hihetetlenül fontos dolog. Ez pedig az, hogy a kölcsönös kapcsolatokban azáltal, hogy én adok, jogosultságokat 1843# nyerek. Érdemeket az életre. Hogy kihúzhatom magam, és azt tudom mondani, hogy igen, tudtam adni. Vagyok valaki. 1853# Hogy nemcsak elveszek és nemcsak kérek, hanem éppenséggel azzal, hogy én adok másoknak, kölcsönössé teszek egy 1862# kapcsolatot, amire valóban szükségem van. Mert ettől vagyok ember, hogy kölcsönös viszonyokban tudok élni. 1871# Ezért, ha valaki megtagadja azt, hogy mások az ő életéhez hozzájáruljanak, valójában tönkreteszi az 1880# igazságosságnak a rendjét, a kölcsönösségnek a föltételeit tönkrevágja. Nem engedi meg, hogy egy másik ember az 1889# ő életéhez hozzájáruljon. Ezért ő nem tud jogosan, érthetően jogosultságokat pozitív jogosultságokat, a szónak 1899# most jó értelmében érdemeket szerezni egy kapcsolatban, ami neki tartást ad. Megerősíti a létezéshez való jogát. 1908# Ekkor mi történik, mi a logikája, és miért tud ez nagyon kártékony lenni egy kapcsolatban? Azért, mert ha te, ha 1918# én nem engedem meg, hogy hozzájárulj az én életemhez, jaj, nem, nem, nem, nem, csak tanuljatok, gyerekek! 1927# Tanuljatok! Mi fog történni? Te nem járulhatsz hozzá az én életemhez, nem tudsz pozitív jogosultságokat 1936# szerezni. Ugye például azt mondom: megkérdeztem anyát, anya, miben tudok segíteni? Most ha az anya az 1944# önfeláldozás sémában van, azt mondja, hogy semmiben, gyerekek, menjetek, játsszatok! És amikor ez a gyerek - jó, 1954# játszom, hát anya mondta. Hát azt mondta, hogy játsszunk. Közben a gyerek azt mondja este 8-kor (a gyerek lehet, 1964# hogy 20 éves)? Most elmegyek akkor bulizni! Reggel jövök. "Menj csak. Menj, ha neked ez jó, örömödet tudod ebben 1973# találni." Aki az önfeláldozás sémában van, néha hirtelen sértettségre vált. Egy klasszikus történet, 1982# önfeláldozás séma. 1984# 1984# Reggel a gyerek teát csinál magának, készít, főz, mikrózik. Kérdi édesanyját: "Anya, készítsek neked is?" - 1996# "Nem, lányom, köszönöm!" Elkészül a tea, belógatja, issza. Anya a következőt kérdezi: "Nekem nem csináltál 2008# volna?" Az önfeláldozás sémában lévő ember szinte szégyelli azt, hogy kifejezze, hogy kér egy teát. Mert úgy 2020# érzi, hogy ezzel most azt árulta el, hogy őneki valamire szüksége van, és most ő nem csak az adásban van. Na 2032# most képzeljük el azt a lányt vagy fiút 20 évesen, na anya, akkor mentem bulizni! Akkor az anyja átvált erre a 2044# sértett működésmódra. "Jó, én minden értek, egész délután hagytalak játszani, pedig hát lenne azért itthon mit 2057# csinálni. Lenne, de nem szólok róla. Én nem szólok róla. Vedd észre. Hát menj!" Hogy milyen érzésekkel megy el ő 2070# bulizni? Hmmm. Megterhelő! "Anya! Most délután van, van egy kis időm, mit csináljak?" - Mosogass el légyszi, az 2082# nagy segítség lenne!" Este azt mondja, "na most meg megyek bulizni". Jogosultságokat nyert. Azt mondhatja, hát 2095# ha valamikor, akkor ma egészen nyilvánvalóan, egészen szabadon mehetek. Mert vannak pozitív jogosultságok, 2107# amiket most... Nem engedem meg, hogy hozzájárulj az életemhez, nem fogok pozitív jogosultságokat szerezni. Ezzel 2119# tulajdonképpen te elveszel tőlem valamit, a kölcsönösség lehetőségét, hogy egy kapcsolatban adjak, és ezáltal 2132# pozitív jogsultságot szerezzek. Mi történik ilyenkor? A pozitív jogosultságok romboló jogosultsággá válnak. 2144# Destruktívvá válnak bennem. És furcsa módon az önfeláldozó anya egyszer csak azzal találkozik, hogy a gyereke 2156# elkezd vele pimasz lenni: "Te akartál így élni!" Úgyhogy az édesanya hüppög, siratja a saját sorsát, egy nehéz 2168# pillanatában valami együttérzésre vár, s a gyerek odavágja neki: "te döntötted el, hogy így élsz!" Nem arról van 2181# szó, hogy érzéketlen, hanem hogy az igazságosság rendje benne fölülkerekedett. "Nem engedted meg, hogy 2193# hozzájáruljak az életedhez? Akkor viseld a következményét! Ennyi!" Ez az igazságosság rendje bennünk. Ez kéri a 2205# maga jussát. "Nekem te ne sajnáltasd magad, mert magadtól csináltad!" Nem azt mondom, hogy ez a végső elve az 2217# életnek, hanem azt, hogy az igazságosságnak van egy rendje, egy dimenziója bennünk. Nagyon erős tud lenni. S 2230# ugye ilyenkor szokott bezáródni egy kör annál, aki ebben a sémában van. Hogy én az egész életemet odaadtam 2242# nekik, ők pedig még csak nem is köszönik meg. S az illető egyáltalán nem érti, hogy mi történt vele meg köztük, 2254# hogy hogyan fosztotta meg a többieket attól, hogy köztük egy kölcsönös viszony alakuljon ki. Ezért akkor 2266# nagyon-nagyon-nagyon nagy sérelemnek éli meg az egész életet. Hátterében föltehetőleg olyan szülő vagy szülők, 2278# akik nagyon rászorultak. Depressziósok voltak, vagy kulcsidőszakokban vagy hosszan betegek voltak, rászorulók, 2291# gyöngék, egyedül voltak, magatehetetlenek, és a többi. Hogy valakiben miért alakul ki ez a séma - tudjátok, az 2303# alaplogika mindig az, hogy érthető módon. Hogy ott és akkor, amikor a séma kialakul, az reális válasz arra a 2315# helyzetre. És arra az életkorra, amiben éppen vagyok. Ha én három éves vagyok, életképtelen vagyok egyedül, és 2328# azt látom, hogy anya rászorul, akkor én föl fogom áldozni magam érte azért, hogy rajta keresztül hozzájussak 2340# ahhoz, ami az élethez kell. És akkor, ott... Öt éves gyerekek, tudjátok? Ez az egyik legizgalmasabb mélyebb 2352# lélektani téma. Hogy 4-5-6 éves korban életre szóló döntéseket hozunk. 4-5-6- éves gyerekek. És mert azt már meg 2365# is fogalmazzá, ezért ez nem egyszer egy komolyabb, elmélyült beszélgetésben felszínre hozható. 2376# 2376# Hogy egyszer csak a 4-5-6 éves gyerek kimondott magának egy mondatot, hogy jó, akkor ezentúl így fogok élni. 2387# 4-5-6 éves gyerekek! És amikor ezeket az életre szóló döntéseket meghozzák, akkor az érthető, hogy miért hozzák 2399# meg. Csak most hát már nem úgy kellene élni, mert nem úgy érdemes. 2406# Na. Ehhh, ehhh, jaj... Ott vagyunk, hogy az első cselekvésben adott válasz, hogy mindent adok, és semmit sem 2417# kérek. Ezzel tönkreteszem a kölcsönös viszonyokat. A meghittségnek lőttek, azt tudjátok? Aki meghitt viszonyban 2429# akar élni, az kérjen és fogadjon el a társától, különben nem lesz kölcsönösség! Oké? 2438# Aztán az is lehet, emlékeztek a másik nagy cselekvésben adott válaszra, séma logikájára, hogy elkerülöm azokat a 2450# helyzeteket, amiben kérnem kell, amiben elveszek, vagy kapok. Hogy csak ne is éljem meg, hogy ezt nem akarom és 2462# a többi. Most nézzük meg, hogy Jézus milyen hihetetlenül szabad abban, hogy neki adjanak. Hogy ott van az 2473# evangéliumban szinte csak másfél sor, hogy Jézust gazdag nők tartják el. Hahó! Így, ahogy mondom! Jézus egy 2485# vándor prédikátorként él és gazdag nők pénzelik. Hmm-hmmm... Ennek semmi köze ahhoz, hogy valaki - hogy mondják 2497# ezt, mit csinál? - kitartatja magát, úgy kellene mondani. Mit csinál? Kitartott. Jó. Értjük, hogy mi ez. Tehát 2508# éppenséggel az a megdöbbentő számomra - az egyik, minden további nélkül gazdag nőknek a javaiból él. Ez eleve... 2520# szép. De a másik, igen, csinálhatnék kevesebbet, igen, jó, akkor most egy évet, nekiállok,és akkor nem tudom én, 2532# akkor halászok egy évet. Hát volt összesen kb két éve. Most abból ha egy évet halászik, akkor mi van? 2543# Tehát ez az egyik, de ami igazán, igazán, igazán tetszik, tudjátok, mi? Hogy az Evagéliumból ezt nem szedték ki. 2555# Háháááá! Tehát nemcsak, hogy ezt teszi, hanem még ennek az öröksége ott is van. Nem kenik el! "Jézus nyaranként 2567# 3 hónapot dolgozott, hogy finanszírozni tudja előadói körútját..." Hogy eljött otthonról és Péter házában 2578# lakott. Hmmhmmm. Szépen Kafarnaumban sátrat ütött. D nem úgy, hogy hát, majd hajléktalan leszek Kafarnaumban, 2590# hogy lássák, hogy mindenemet odaadom. Nem! Beköltözött a Péterhez! Hát így volt, ott van a szentírásban, 2601# beköltözött hozzá. Ott volt az anyós is, tehát volt munkája. Tudjátok, meg is gyógyította. Nagyon szép. Na most. 2613# Jön az asszony, azt a rengeteg drága olajat rákeni a lábára. Hát éppen azzal vádolják, hogy: "Jaj, mennyi 2624# mindent tehettünk volna ennyi drága olajjal!" - "Hagyd már, hadd öntse rám! Most azt már a szentíró nem is 2635# mondja, hogy amikor az asszony a hajával elkezdte törölni a lábát, hogy arra mit mondtak mások. Nem megdöbbentő, 2647# hogy Jézus enged olyanokat, amelyek, most mondtam 4 dolgot, önmagukban is botrány. Hát ez ma bortány lenne, nem 2659# kétezer éve! Hát ezt ma... 2662# Na. Tehát, ha valamit látunk, akkor az az, hogy Jézus egyáltalán nem restelli azt, hogy mások hozzájáruljanak az 2674# életéhez, hogy adjanak neki, hogy eltartsák. Hogy ilyen döbbenetes bőséggel adjanak neki. Nem restelli, elveszi 2686# és elfogadja. Hát amikor odamegy a templomba és fölforgatja az árusoknak a cókmókját, hát akkor elvesz valamit! 2697# Képzeljétek, Jézus bement a templomba, azt mondja, hát, azért hoztam nektek is egy kis pénzt, hogy mindenkinek 2709# adok egy kicsit ebből, itt nézzétek. Szegény vámosok, hát lehet, hogy nincs nekik elég... Szegények, nekik is 2721# adok, az árusoknak is, mindenkinek. S akkor utána: legyetek szívesek, egy picit menjetek odébb! Látjátok, milyen 2733# jó ember vagyok én, adtam nektek most, cserébe légyszi egy picit kijjebb, itt a falon túl, megtennétek ezt? A 2744# kedvemért, légyszi, légyszi, légyszi... 2749# 2749# Tehát azt látjuk, teljes természetességgel fogad el, kap és vesz el. Hogy amikor a tanítványai tépkedik 2759# szombaton a kalászt - ugye, volt egyébként egy ilyen hagyomány, nagyon szép hagyomány. Learatták a termést, a 2770# kalászosokat, és amit úgy az első aratással fönn hagytak a földön -na, értitek, nem lenn, hanem fönt, tehát ott 2781# maradt a földön; nem a földön, hanem értitek, tehát nem aratták le - az a szegényeké volt. Hogy utána azok, 2792# akiknek nem volt, azok odamehessenek és a maradék az lehessen az övék. Gyönyörű dolgok! 2801# Tehát, amikor a tanítványok szedegetik, tépdesik ott a kalászt, akkor föltehetően erről van szó, hogy marad ott 2812# még az aratás után, és akkor azt... És akkor a fafejű farizeus mit mond? Arat szombaton?! Hát ezzel vádolták! 2823# Azzal, hogy szombaton nem tépdeshet kalászt, mert azt mondták, hogy ez aratásnak számít. Hogy letép 3 szem 2834# búzát. És Jézus egy picit sem - hát igazatok van, tépkedni, azt nem. Nem, rendes apostol nem tépked! Csak vet! 2845# Nem? Mindig csak vetünk, és az aratásra oda se nézünk, csak arassatok, drágák, arassatok, éljetek! 2855# Jó. Tehát a második pontban azt látjuk, hogy Jézus minden további nélkül elfogad, kér, vesz, elvesz és a többi. 2866# Ugye, amikor pedig túlkompenzáljuk a sémát, akkor az történik, hogy a lehető legkevesebbet adjuk másoknak. 2877# Nehogy a séma eluralkodjon rajtunk. Ugye erről meg nincs is mit beszélni, mert nyilvánvaló ez nem történt meg. 2888# Ebben az összefüggésben akkor láthatjuk, hogy itt valaminek az egyoldalúsága a probléma, és annak a belső 2899# dinamikája és logikája. Ami egyébként, hogyha rendszerszemléletben nézzük, és ebből most már tettünk utaláskat 2910# az igazságosság dimenziójában, nem is tesz igazán jót annak, akivel csináljuk. Rövidtávú haszna lehet, hosszú 2921# távon azonban elveszünk valamit azoktól, akikért önfeláldozzuk magunkat. Elveszünk tőlük! Például azt, hogy 2932# meglássák magukat, hogy alkalmasak az életre. Ha én mindig megcsinálom helyette, mikor jön rá, hogy alkalmas az 2943# életre? Ezt veszem el tőle, ennek az élményszerű belátását! 2949# Hát, ez a klasszikus történetem, de valódi történet, hogy fiatal házas volt a srác, de fiatalember volt még, tán 2961# 24 évesen házasodott, és szokás szerint elmentek a karácsonyi ebédre egy étterembe. Ott ültek, megebédeltek, 2972# azért már jócskán benn voltak az időben, fiatal házasok voltak, tulajdonképpen már mentek volna haza, de azt 2983# veszi észre ez a 24-25 éves srác, hogy az apja egyszerűen nem fizet. Hát az apja szokott mindig fizetni, szól a 2994# pincérnek: 'főúr, legyen szíves, köszönjük, finom volt, mennyi?' S az apja, mint hogyha nem is tudom - ennyire 3005# öreg már? Hát most én szóljak neki, hogy apa, apa, most már fizetés? Most már menni kell... Egyszer csak a srác 3016# - ja, hogy ez már az én dolgom? Ja, hogy most már én fizetek! 3023# Tehát itt az egyoldalúság a probléma. Belső logika, hosszú távon másokra gyakorolt hatás. Jó. Hát most... Akkor 3034# is segít és önfeláldoz, ha az a saját rovására történik. Nemcsak pillanatnyi vagy rövidtávú rovására, hanem 3045# olyan kapcsolatban is benn marad hosszú távon, amely őt tönkreteszi. Azért az már... Hát létezik olyan emberi 3056# kapcsolat, amelyben az egyik ember a másikat következetesen, bár lehet, hogy nem föltétlen tudatos módon 3066# tönkreteszi. Van ilyen! Mikor valaki hagyja, egyszerűen csak hagyja, hogy tönkretegyék, s nem tesz magáért 3077# semmit, az... Hát nem véletlen, hogy vannak anyaotthonok, ahol anyákat elrejtenek! Mert az egy óriási dolog, 3088# mikor egy nő egy őt folyamatosan kizsákmányoló, bántalmazó, elhanyagoló, fenyegető férfitől eljön! Hát erre nem 3099# lehet mást mondani, mint hogy helyes! Hát helyes! Miért, váljon áldozattá? De aki az önfeláldozás sémában van, 3111# az azt mondja, hát igen. Igen, biztos ez a kereszténység. Ennek semmi köze hozzá! Nagyon bölcs dolog ezeket a 3122# nőket... és tudjátok, hogy Magyarországon - ez megrendítő! Szakemberekkel beszélgetve, azt mondják azok, akik 3133# anyaotthonokban, ilyen helyeken dolgoznak, hogy az ő tapasztalataik szerint azok, akiket ők egy hónapig, 3 3143# hónapig, fél évig, akármennyi ideig rejtegetnek, nem adják ki, hogy ott van, nem mehet ez ki, hogy az esetek 3154# több, mint 90%-ában a nők vagy visszamennek, vagy egy ugyanolyan kapcsolatot keresnek. Akkor látjuk, akkor 3165# mondhatjuk, hogy tényleg, a szó szoros értelmében föláldozza magát! Hát agyonütteti magát egy férfivel! Akkor 3176# látjuk, hogy na, azért itt... 3179# Hát igen, Magyarországon, de azt hiszem, picit közhely már ez, hogy a bántalmazást nem vesszük elég komolyan. 3190# Nem, Magyarországon még mindig nem vesszük elég komolyan. Írországból jött egy családterapeuta, beszéltünk 3201# különböző helyzetekről, és nem is tudom, hogy, előkerült a családon belüli erőszak. Fölteszi a kezét: Erőszak?! 3212# Veri?! Én olyanoknak nem csinálok terápiát! Veri? Most nem az, hogy... na. Következetesen bántalmazza és akkor 3223# eljönnek hozzám terápiára? Hát mi, hova?! Hát ne hazudjunk már magunknak, meg egymásnak, meg magának! Hát nem 3235# csinálok olyannak terápiát, ameddig el nem dönti, hogy soha többé ilyet nem tesz! 'Hát, ki kell engedni a gőzt!' 3246# Persze, a gőzgépből, apám! 3249# Hát ez pontosan ugyanolyan - neked van egy csinos szeretőd. Most nem nézek senkire. És akkor azt mondod - csak 3260# mondom így a logikáját - jó, hát tényleg, végül is tényleg van 3 gyerekem, meg egy szeretőm, feleség, hát akkor 3271# elmegyek még terápiára, jó, hát lássuk meg! Jó, hát tényleg, 3 gyerek, van azért tényleg bűntudatom, meg minden, 3282# jó, hogy nem lehet vele élni, a szeretőmmel meg lehet, de én megpróbálok mindent! Én mindent! Most hogy ez 3293# mennyire tudatos, mennyire nem, az már csak stílus kérdése. Azt mondja: elmegyek terápiára, hogy ne lehessen azt 3305# mondani, hogy nem próbáltam meg mindent. Hogy én magam előtt azt mondhassam, én terápián is voltam, ott voltam, 3316# elmentem, 12 alkalom, én fizettem, mert a feleségem ugye nem, én fizettem, és hát csak az derült ki, hogy...Na. 3327# Hogy a szeretőmet jobban szeretem. 3331# 3331# Na, ez egy klasszikus léthazugság. Hát most éppen szerelmes a szeretőjébe. Amikor csak teheti, szexuális 3340# kapcsolatuk van egymással. Ott van a lestrapált felesége, aki azt se tudja, hova lépjen, meg mit csináljon. 3350# Akkor elmennek önmaguknak hazudni, hogy... Ez ugyanaz! A tisztességes terapeuta erre azt mondja: amíg maga a 3360# szeretőjével van, én nem csinálok itt társkapcsolati terápiát. Hát minek néz maga engem?! Mit csináljak itt 3370# ezzel? "Majd eldől, hogy..." Mi dől el? Akkor most egy kicsit... 3376# Nem tudom, hogy számotokra most ebből mi az üzenet. Mert a kommunikáció tartalmát a befogadó fél határozza meg! 3386# Ezért én nyugodtan hazamegyek, hogy én tudom, mit mondtam, de hogy ti mit gondoltok, hogy én mit mondtam, az 3396# lehet, hogy köszönő viszonyban sincs azzal, amit most mondtam. Kifejezetten léthazugságnak tartom, mikor valaki 3406# nem szünteti be a házastársa bántalmazását, de terápiára megy, kapcsolati terápiára, vagy pedig nem szünteti be 3416# a szeretőjével való viszonyt, de közben azzal áltatja magát, hogy ő éppen most hetente egy órára - értitek! 3426# Elmegyek egy szakemberhez... Jó, másfél. Másfél, mert igényesen csináljuk. Másfél. S akkor ott próbálunk a 3436# kommunikáción valamit segíteni, éjszaka meg szeretkezik a szeretőjével. Na ne már! Én mindent megpróbáltam. 3446# Rajtam nem múlott, látni való, bedugult a kapcsolat, már nem volt közünk egymáshoz. Hát már látni való, hogy nem 3456# működött. Hát hogy működött volna?! Áhhhh! Na jó. 3461# Mit akartam ezzel? Az önfeláldozásnak az egyoldalúságát próbáltam itt mondani. Hogy kívülről egy terapeuta akkor 3471# van a józan eszénél, ha azt mondja, hogy nem csinálok magának terápiát, mert maga büntetőjogi kategóriákba 3481# tartozó dolgokat követ el a házastársával. Amit maga csinál, az bűncselekmény, én ezt nem terapizálom! Az 3490# bűncselekmény és kész, akkor is, ha otthon történik, a Kukutyin utca 6/b-ben. 3497# Magyarországon a bántalmazást nem vesszük komolyan, eléggé komolyan, egyszerűen nem és nem. A mi kultúránk... és 3508# emlékszem, Írországból ez a terapeuta azt mondta, ha ez kiderül a terápia során, akkor ez a föltétele a 3517# terápiának, hogy nem bántalmazhatja, vagyis hogy ezt eldönti. Ha ő nem képes magát megfékezni, akkor nem tart 3527# ott, hogy párterápián legyen, hanem el kell mennie egyéni pszichoterápiára, mert nem képes az indulatkezelésre. 3538# Akkor nem tart ott, hogy egyáltalán egy kapcsolatban - egy kapcsolatnak föltétele, hogy nem bántom azt, akivel 3548# élek! Ezért ő - el kell menni, és csináljon egy egyéni dolgot. S valahogy kettejük között csináljunk egy status 3558# quot addig. Hogy mi az, ami élhető itt? Hogy hogyan lehet megvédeni valakit? 3565# Hát nem tudom... ez zöldségnek hangzik? Mint hogyha nem tudom én... merev a pap, vagy... 3573# Bántalmazás. Szóbeli, verbális - hát ez, hát nincs is ilyen kategória Magyarországon. Verbális.... Verbális, 3583# fizikai, szexuális bántalmazás, anyagi kizsákmányolás és internetes bántalmazás. 5 nagy kategória. Ez 5 3592# különböző dolog. És mindehhez járulékosan: elhanyagolás. Az elhanyagolás a bántalmazásnak egy nagyon sajátos 3602# esete, nem szokták bántalmazás számba venni, inkább általában a bántalmazásoknak kísérője. Tehát úgy szokott 3612# lenni, hogy egyszerre bántalmazunk és elhanyagolunk. Ugye, a szülő a gyereket is. Bántja, de közben 3621# elhanyagolja. Alkoholista családját elhanyagolja, de közben bántja. Hát azért ez szinte kart karba öltve jár. 3632# 3632# Tehát akkor látjuk, hogy az, ahogyan valaki belső kényszerből indíttatva megengedi, hogy őt akár bántalmazzák 3644# is, és ezzel kapcsolatban - hát most csak mondom nektek, ezek megrendítő.... Jött egy prostituált hozzám. És azt 3656# mondja, hogy tulajdonképpen azért jött, mert a stricije azt mondta, hogy most már kérjen segítséget, mert hogy 3668# így nem tud dolgozni. Értitek ennek a logikáját? Tehát akkor a prostituált eljött hozzám azért, hogy a stricije 3680# megnyugodjon, hogy fog tudni tovább dolgozni. Ezért ő eljött, bejött hozzám beszélgetni, és lent állt a nagy 3692# fekete Merci. Így volt! És ez az asszony elmondta nekem azt, hogy a stricije hogyan vágta el a torkát, és hogyan 3705# élte ő azt túl, hogy hogyan fogta így az erét. És azt mondja, ahogy fogtam az eremet, arra gondoltam, hogy de 3717# sajnálom a fiút, hogy így fölidegesítettem! Nem kellett volna ennyire fölidegesíteni, hogy ezt csinálja! Hát 3729# látni valóan nagyon ideges lett! 3732# Szóval, amikor arról beszélünk, hogy létezik olyan, hogy önfeláldozás séma, akkor annak egészen szélsőséges, 3744# brutális, embertelen esetei is vannak, és akkor nagyon jól értjük, hogy: nana! Hogy létezik valami olyan 3756# fájdalmas egyoldalúsága is ennek, hogy én mindent adok, de neked semmit nem kell adni, hogy az egészen 3767# megrendítő. Segítőként féltem már néha... fekete Merci... 3773# Azután, aki ebben a sémában van, ő tulajdonképpen a másikat rászorulónak látja. Tehát az alapnézésem az az, hogy 3786# valakire nézek, és mennyire vagy rászoruló. Tehát nem egy embert látok, hanem ilyen százalékok futnak, ugye azt 3798# mondtad, ilyen százalékok... Mi más, ennyi, ugye? 70, 80, 20, 12... Na de most képzeljünk el egy 3809# társkapcsolatot, ahol én a társamat rászorulónak látom és tekintem. Tartom és úgy bánok vele. Nyilván a megelőző 3821# lépés, hogy eleve olyannal vagyok társkapcsolatban, aki ténylegesen rászoruló. Tehát a társkapcsolatot 3832# összetévesztem a segítő kapcsolattal. Egy társkapcsolat nem segítő kapcsolat! Egy társkapcsolatban 3843# kölcsönösségben lévő felek segítenek egymásnak, ha arra esik a lépés. De az nem egy segítő kapcsolat. Ezzel nem 3855# akarom azt mondani, léteznek olyan társkapcsolatok, amelyek tulajdonképpen segítő kapcsolatként indultak, és úgy 3868# is végzik. Csak közben volt egy házasságkötés. Ilyen is van, és ki vagyok én, hogy azt mondjam, hogy ezt így nem 3880# lehet? Lehet! Lehet így élni! Mélyen emberi dolgok fognak történni. Értékes dolgok. Két értékes ember. Valószínű 3892# azonban, hogy a kettejük közti kapcsolatban, annak a logikájában rengeteg ilyen ismérv lesz. Az egyik 3904# önfeláldozik, a másik meg nem tudom, mit csinál. Ezért, aki az önfeláldozás sémában van, nagyon gyakran 3915# társfüggő. Hoppácska, vigyáztam! Tehát van egy szenvedélybeteg férjem, és én megengedem, hogy ő bármit 3926# megcsináljon velem meg a gyerekekkel. Mert valójában én meg társfüggő vagyok. Ezért én föláldozom magam neki. 3938# Mert tulajdonképpen egy rendes ember! Én tudom, mert én láttam őt, hogy milyen gyöngéd is tud lenni! Hát igen, 3950# bántja a gyerekeket, igen, eltörte karját meg lábát, meg agyrázkódás, hát igen, úgy kiakad, de én ismerem az ő 3963# szép oldalát. Nem véletlenül szerettem bele! 3968# 3968# Az önfeláldozás szülőként kiterjed a gyerekekre. A gyerek nem akar az lenni, csakhogy én vagyok az anyja. Ezért 3982# ilyenkor nehezen tud onnan eljönni. Tehát akkor az a logika, hogy vagy eleve olyan embert választok, aki nagyon 3996# sérült, és akkor én a séma belső logikája alapján tulajdonképpen valóban egy olyan emberrel élek, aki nagyon sok 4010# törődést igényelne. Egy terapeutától. De én ezt átvállalom tőle, mert én ilyen, ilyen... én ezt is tudom. Senki 4024# más nem tudja úgy szeretni, mint én! Hát egy terapeuta... Napi, legfeljebb heti háromszor egy óra? De én tudok 4038# vele élni! 4040# Ugye a finomabb eset, ha nem egy nagyon-nagyon rászoruló embert veszek el vagy megyek hozzá, csak következetesen 4054# annak látja. S akkor ő segít, mire van szükséged, s mindig az ő szükségletei... Hmmm. Azért van itt árnyék, 4068# ugye? Előbb-utóbb titeket nem zavarna, hogy a társatok rászorulónak lát, úgy kezel? "Pulcsit viszel magaddal, 4082# Józsikám? Mert most még jó meleg van, 21 fok, de tudod, csalóka ez a május vége! Olyan hamar lehull az eső! Az a 4096# hideg szél megcsapja azt a drága mellkasod, és hiába az a bőséges szőrzet rajta! Te drága, ukk-mukk-fukk! Még 4110# talán egy esernyő is elkelne, szívecském! Zsebkendőd van? Tudod, hát ezek a pollenek... A legnormálisabb embert 4124# is olyan prüszkölésre késztetik. A szendvics kint van a komód tetején. Azt a finom almás pitét raktam mellé, 4138# tudod, amit úgy szeretsz. A Pálferin tudom, hogy nincs semmi, te nyugodtanegyél, te egyél nyugodtan, ne zavarjon 4152# téged, hogy alatta senki sem eszik. Te... Nem. Ha az ember éhes, egyék. Nyugodtan! Mások kínozzák magukat, te 4166# csak azt a finom szendvicset. A szeretetemet sütöttem bele, attól olyan finom ez a wienerschnitzel..." Na jól 4180# van. Hát igen, nem vagyunk egyformák, én nem tudom, hány napot bírnék így, ha valaki túlgondoskodna rajtam. Én 4194# azt nehezen bírom. 4197# Na, jól van. Te jó ég, ennyi az idő? Bele sem kezdtem a 36 pontba! 4205# Jó. Gyorsan összefoglalom. Akik önfeláldozás sémától szenvednek, sokszor annyira gátoltak, hogy sokszor 4218# egyáltalán semmilyen kérésüket, szükségletüket nem fejezik ki, de néha váratlanul megsértődnek. Néha úgy elfogy 4232# a cérna, és úgy kirobbannak. Tehát nem úgy van ám, hogy csak nyeldekelnek! Néha dzzzsssss! Társkapcsolatban az 4246# egy pusztító logika lehet, hogy én soha semmit nem kérek, csak elvárom. Hiszen én mindent adok szó nélkül, 4260# megbeszélés nélkül, kölcsönösség nélkül, de azért bennem az van, hogy... De azt sem mondom, ha fáj, csak úgy 4274# kifejezem! "Elmész... Pálferire? Jó. Menj csak. Szerbusz. Szórakozz jól a barátaiddal." (és szipog kettőt.) 4288# Azt hiszem, hogy itt az idő. Nem sikerült összefoglalnom. 4295# Akkor következő alkalomra tehettek föl kérdéseket, témákra tudok asszociálni, és az összes többit már Zoli elmondja.
Lejegyezte: H. E.
