2014.05.13.masodpercjelolessel

A pálferi wikiből

0000# Köszöntlek benneteket! Isten hozott mindannyiótokat!
0004# Annál a sémánál járunk, hogy behódolás. A behódolás sémának kiemeltük, kiragadtuk az egyik központi ismérvét, ez
0015# pedig az, hogy valaki akkor is a saját meggyőződése ellenére cselekszik, túlságosan is átadja az önmaga élete
0026# fölött való befolyást, kontrollt és döntést másoknak, hogyha az ellentétes a saját meggyőződésével. Mindemögött
0036# félelmek, aggodalmak, hogyha nem járok el így, olyan negatív következménye lesz, hogy meg fogsz engem büntetni,
0047# megszakítod a kapcsolatot, nem fogsz majd engem szeretni, rossz következményei lesznek, és ezt nem engedhetem
0058# meg magamnak. Ezért a behódolás sémának a központi része tulajdonképpen, hogy valaki elszakítva éli meg saját
0068# magát a saját vágyaitól, érzéseitől és szükségleteitől, miközben mások vágyaira, érzéseire és szükségleteire
0078# sokkal jobban figyel, mint a magáéra. De a szomorú az, és a belső meghasonlást ez hozhatja, hogy éppenséggel
0089# lehet, hogy ő tudja, hogy mi a saját vágya, érzése és szükséglete, de a másikkal való kapcsolatában akkor is azt
0100# teszi, amit a másik akar vagy kíván tőle, vagy ő azt gondolja, hogy akarja és kívánja tőle, vagy úgy gondolja,
0110# hogy ez lehet így, és akkor... na, ezt már nem ragozom tovább.
0116# Na most. Így jutottunk el oda, hogy egy szentírási történeten keresztül néztük azt meg, hogy az életünket és a
0127# döntéseinket abból a szempontból, hogy honnan forrásozik a belső meggyőződésünk, hogy honnan vesszük az erőt
0137# ahhoz, a motivációt, hogy aszerint éljünk, ahogyan gondoljuk, hogy kell élnünk - és akkor így különböztettünk
0148# meg 3 szintet. Emlékeztek, a történet - házasságtörésen ért asszony. Jézus azt mondja: nem ítéllek el, menj, de
0158# többet nem vétkezzél. Nem ítéllek el - norma, törvény, szabály,előírás, elvárás, hagyomány, szokás, ez a szint.
0169# Második szint: lelkiismeret hangja. Mi lenne helyes, mi nem, mi jó, mi rossz, hogy kéne, hogy nem kéne - ez már
0180# beljebb van. Harmadik szint - a legbelsőbb hangunk, a spiritualitás dimenziója. Legbelsőbb hang, ahol leginkább
0190# azt mondhatjuk, hogy valami nálunk többnek a hangját halljuk. És aztán beszéltünk arról, hogy hogy ismerhetjük
0201# föl ezt a legmélyebb világot. Olyan hálás vagyok azóta is nektek, nagyon, hogy együtt kísérleteztünk. Nagyon
0211# jólesett! Olyan jólesett, hogy adtátok magatokat erre! És ugye az derült ki, hogy ezt a harmadik dimenzióban
0222# lévő hangot nem is olyan könnyű fölismerni. Mondtatok első, második és harmadik dimenzióból való hangokat. És
0232# most hangos szóval mondom, ez duplán sem azt jelentette, hogy valamit nem éreztek jól. Mert egyrészt ne szidjuk
0243# magunkat, ez az egyik. A másik meg, ha pusztán csak mondatokat hallunk, tulajdonképpen akármelyik dimenzióból
0253# jöhet, mert nem önmagában a mondaton múlik, hanem azon az összefüggésen, ami bennünk kialakul, és ami bennünk
0264# van, miközben egy mondat elhangzik. És akkor most ezt nagyon röviden szeretném összefoglalni. Hogy is van ez? Ha
0274# a norma, törvény, szokás, szabály, hagyomány, elvárás és a többi szintjén vagyunk és hallunk egy mondatot -
0285# mondjatok egy mondatot, egy ilyen morális irányba vivő mondatot! Hogy? ("Ne légy sajtkukac!")
0294# Ennek most a genezisébe nem megyünk bele - ne légy sajtkukac! Ez hangzik el. Fölszólítás, parancs jellegű. Na
0304# most, ha ez énbennem a törvény, szokás, elvárás, hagyomány, zzzzz, ezen a szinten jelenik meg, mit fog bennem
0315# kiváltani? Egészen messze leszek magamtól, ez számomra nem egy belső hang lesz, hanem esetleg nagyon pontosan
0325# meg tudom mondani, hogy ezt ki mondja nekem, vagy ki szokta mondani nekem. Szoktatok olyasmivel játszani, hogy
0336# "Szedd már össze magad!", és megkérdezed magadtól, hogy kinek a hangján szól - hát a tanár úr! Ja, apám! Ja, ezt
0346# a tesóm szokta mondani, mert ő nevelt. Van ilyen! Tényleg! idősebb tesóra rábízzák a kicsit. Hát nem könnyű
0357# akkor egyiknek se. Hallom ezt a mondatot, ne légy sajtkukac - ezt mondtad? Jó. Te, láttál már sajtkukacot?
0367# (Gyakran nézek tükörbe!)
0369# Képzeld el, mikor fiatal ember voltam, de már pap, a kettő volt együtt is egy rövid ideig, és a papság maradt, a
0380# másik nem, az gyorsan tovaillant, az történt, hogy kitaláltuk, hogy biciklizzünk 24 óra alatt 400 kilométert.
0390# Hallottunk egy hangot hárman egyszerre: "Tekerj!" És akkor, hát 400 km-t le tudunk biciklizni! Két barátommal,
0401# odajártak az ifi közösségbe, lenyomtuk. 23 óra 55 perc. Képzeljétek el! Nem piskóta! De, ugye, minden nap
0411# miséznem, mondjuk így, hogy kellett, ezért úgy mentünk, hogy hajnalban indultunk, hajnalban érkeztünk, hogy
0421# reggel tudjak misézni. A szabadnapomon mentünk, na de csütörtök reggel misézni kellett. Tehát körülbelül 4 órára
0432# hazaértünk, lefeküdtem 2 órára, fölkeltem, és minden jól ment azon túl, hogy módosult tudatállapotban voltam -
0443# ez önmagában nem tett rosszat az istentiszteletnek. Igen ám, de jött egyszer csak egy pillanat, amikor
0453# letérdeltem. És a késztetés megvolt bennem, a rutin emelt volna, tudtam én, hogy mit kell csinálni... És
0463# tudjátok, eszembe jutott, hogy rátámaszkodhatnék az oltárra. Végül is nem mondta senki, hogy segédeszközt nem
0473# szabad használni, ez nem volt benne a feladatban. Csakhogy eszembe jutott egy papnövelő. Ez a papnövelő a
0483# következőt mondta egyszer , mikor valami liturgika óra volt, hogy "Tisztességes pap a mancsát nem teszi az
0493# oltárra!" Na, ez egy olyan belső hang volt, látni valóan, a norma, törvény, szokás és egyéb hangján szólt, mert
0504# fölismertem, hogy nem én mondom. Megjelent egy arc, így nézett engem, s ott álltam - nem tehetem a kezemet az
0514# oltárra. A szükség nagy úr - egy kéz nem volt elég. Így, ahogy mondom! Most azt gondoljátok, ennyi történt csak?
0525# Leraktam mind a két kezem, és ez sem volt elég! Azt képzeljétek el, hogy az összes combom úgy be volt durranva,
0536# hogy alkarral kellett följönni! A második letérdelést már nem kockáztattam meg, egy mély meghajlással fejeztem
0546# ki... - tudtam, hogy a derekam bírja. Na, és hogy ez hogy kapcsolódik a sajtkukachoz? Csak mellébeszél, nem
0557# készült ma se... Úgy kapcsolódik, hogy tök kedvesek voltak ott a lelkes fiatal barátaink, rengeteg ételt hoztak
0567# a megérkező biciklis hősöknek. Hát tudjátok, ki bírta azt mind megenni?! Na, többek között kaptam egy sajtos
0578# szendvicset. Én azt a sajtos szendvicset valahol úgy ott hagytam. Egy hét múlva... én tudom, milyen a sajtkukac!
0589# Az valami veszettül nem guszta!
0592# 
0592# Tehát hallod a hangot - ne légy sajtkukac - és ahogy hallod ezt a hangot, meg tudod mondani, hogy ja, ez nem a
0603# te belső hangod, hogy nem szabad oda, hanem egészen nyilvánvalóan valaki másnak a hangja, esetleg meg is tudod
0614# pontosan mondani, hogy kié. Tulajdonképpen ha csak picit is belegondolsz, azt mondod, hogy én ezt nem is
0624# gondolom így, hogy ne lehetne olyan helyzet, hogy ne tehetném a kezemet az oltárra, de mégis ezt a hangot
0635# hallom, és elfog engem egy szégyen. És tulajdonképpen a lényeg, hogy a másiknál vagy, az ő arcát látod, a
0645# sajátod nem számít, hogy nem bírsz fölállni, az nem számít, csak az, hogy hogy szabad nem fölállni. A másik
0656# arcát látod, tehát te van a középpontban, a másik, a szégyen-élmény. Ez.
0663# A második szinten hallod a mondatot, ne légy sajtkukac. Ott nem kezdünk el szégyenkezni, aminek a lényege,hogy
0674# rossz vagyok. Rossz vagyok. Hanem azt mondom: hát igen, ha most ezt tovább folytatom, akkor valami rosszat fogok
0685# tenni. De ennél a mondatnál, hogy ne légy sajtkukac, nem jelenik meg már valaki másnak az arca és hangja, hanem
0696# például mondjuk egy belátásom, fölismerésem jut eszembe, egy saját élményem, hogy annyit sajtkukacoskodtam már,
0707# és annyiszor néztem már be reggel a tükörbe, hogy tulajdonképpen én belül már eldöntöttem, hogy nyugi, nyugi.
0718# Hát például egy keddi alkalommal Feri kérdez valamit, nem kell rögtön! Ideülök melléd... Látjátok, nem könnyű az
0730# élet! Nézzétek meg, hogy valaki odaadja magát egy alkalomnak, és belül hogy vívódik! Ugye? Na!
0739# Szóval: tehát a második esetben nem az jelenik meg bennem, hogy rossz vagyok, hanem hogy ezt nem kéne tennem.
0750# Vagy máshogy kéne tennem. Esetleg valami saját élmény jut eszembe, nem másnak az arca. Az alapvető érzésem nem a
0761# szégyen, hanem a bűntudat. Úúúú, ez ne! Vagy akár valami pozitív: á,á, ez az, cccc, ez a jó! Gyerekekkel annyit
0772# kell küzdeni, hogy mondjanak magukról jót! nagyon sokat! Nagyon sokat. Sok gyereket hallok gyónni. Nem engedek
0783# el egyet se úgy, hogy ne kérdezném meg, hogy az utóbbi időben mi jót tett. Úgy nem mehet el tőlem! És hány és
0794# hány gyerek egészen zavarba jön, pironkodik és nem tudja megmondani. Hát az utóbbi időben! Nem is, hogy ma vagy
0805# tegnap, az utóbbi egy-két hétben eszedbe jut valami? Nem egyszer azt az elégtételt szoktam adni, hogy találj
0816# egy-két jó dolgot, amit csinálsz. Igen. Hát a lelkiismeretet nagy gondatlanság egyoldalúan fejleszteni! Tehát
0827# csak azt a részét kidolgozni, hogy mi rossz, és nem kidolgozni azt a részét, hogy mi jó. Az egyoldalú, még
0838# kulturálatlan lelkiismeret.
0841# 
0841# Jó. Tehát hol van a súlypont? Ott, hogy én. Én, én! Tehát valami hang, hogy ne légy sajtkukac, ez nem egyszerűen
0850# csak egy külső hangnak a belsővé tétele, de közben még idegen tőlem, csak már belülről szól, ettől még
0858# nyomasztóbb; anya már ott se kell, hogy legyen, mégis rosszul vagyok; hanem ez már egy belső hang. Saját hangom,
0868# esetleg saját élménnyel, fölismeréssel összefüggésben. A középpontban tehát én magam vagyok, a szónak most jó
0877# értelmében, alapérzés a bűntudat és nem a szégyen. És nem a a végső kimenetel, hogy rossz vagyok, hanem hogy
0886# rosszat tettem, vagy rosszat fogok tenni, vagy jót tettem, és jót akarok tenni.
0892# Harmadik dimenzió, Szentlélek, vagy a legbelsőbb hang, spiritualitás dimenziója. Itt álltunk meg múltkor
0901# agyalni, hogy hogy is van. Ott a lényeg nem az, hogy te lennél a középpontban, én lennék a középpontban, hanem
0910# ott a nálam több van a középpontban, annak valami élményszerű átélése, hogy van nálam több, és valahogy ez a
0919# hang, amit hallok, nem énszerű, nem is fölöttes én-szerű, és nem is ösztönén-szerű. Ez a hang mélyebbről jön,
0928# tehát a nálam több van a középpontban. Az érzések és az érzelmek - valami hála, fölszabadultság, néha eufória,
0937# nagy világosság, de közben a nagy világosságban egy egyértelműség, és közben árnyaltság és összetettség. Tehát
0946# úgy egyértelmű ez a hang, hogy semmit nem föd el abból, itt közben pedig egy nagyon összetett külső vagy belső
0955# világról van szó. Tehát érzem azt, igen, itt nem leegyszerűsödött az élet, hanem valami nagyon világos
0964# útmutatásom van belülről, de az életnek az összetettsége megmarad. Például miben? Rögtön mondom a példát. Érzek
0973# egy késztetést, hogy valamit megcsináljak, és egészen világos bennem ez a nem énszerű,és nem te-szerű hang, hogy
0983# ezt kell tennem, és közben hogy egészül ki ez az élmény azzal, hogy közben azt élem meg, hogy nem vagyok rá
0991# alkalmas. De miközben megélem az alkalmatlanságomat, ez egy picit sem von el attól, hogy tudjam, hogy ezt kell
1001# csinálnom. Ez gyönyörű! Tehát megmarad az összetettség. Háááá! Picit olyan megvilágosodás-élmény az ilyesmi,
1010# egységben látunk mindent. Látjuk benne magunkat, a szerepünket, az összefüggésbe ágyazottságunkat. Ez a hang
1019# egyáltalán nem dédelget, néha nagyon komoly küldetést ad. Ez jön legbelülről. De az alap, a legmélyebb érzés
1027# ilyenkor pozitív: hála, öröm, eufória, béke! Miközben még az is lehet, hogy egyébként negatív érzések hullámzása
1037# is jelen van. Tehát az érzelemvilágban is lehet egy árnyaltság, összetettség. És mégis olyan egyszerű, világos
1046# és egyértelmű, hogy... Tehát itt a középpontban a nálam több van, az alapérzés valami pozitív. És kész.
1055# 
1055# Na most. Tehát látjátok, éppenséggel ugyanaz a mondat jöhet akármelyik dimenzióból. Egy picit még tekerjünk
1066# ezen, én nem tudom, olyan mondhatnékom van, csak nehéz. Olyankor mondanám, csak mit? A vájt fülűek kedvéért, a
1078# lélektanban pallérozottak örömére beszéltünk arról, hogy éppenséggel ha valakinek ahhoz van gusztusa, hogy azt
1089# mondja, ez a három dimenzió magán a lelkiismereten belül van - felőlem gondolhatjuk így is. Mindegy. Ha azt
1101# mondjuk, hogy ez a 3 féle minőségű hang a lelkiismereten belül van, akkor a lélektani ismereteink még sok
1112# mindent hozzáadnak a megfontolásainkhoz. Mert emlékeztek, hogy a lélektan, ahogy kezd kialakulni, fejlődni,
1123# lélektanilag nagyon pontosan le tudjuk írni, hogy hogyan, 5-6-7 éves korban megjelenik az a fajta lelkiismeret,
1135# aminek az alaplogikája: szemet szemért, fogat fogért. Bűn és bűnhődés, bűn és büntetés! Milyen megbocsájtás?
1146# Nincs megbocsájtás! Bűn és bűnhődés, bűn és büntetés. És ez idebent van!
1154# Ezért vagyok óvatos, hogy a lelkiismeretet kritikátlanul Isten hangjaként azonosítsam. Még akkor is, ha nagyon
1165# sok, akár lelki irodalomban van erre utalás. Például papként felelőtlenség ezt a leegyszerűsítést megtenni, mert
1177# mi történik főleg például egy gyerekkel? Összekeverem benne Isten hangját a szadisztikus lelkiismeret legfölső,
1189# legarchaikusabb rétegével. Ez nagy probléma lesz később! Így mondja a szakirodalom. Szadisztikus, azért, mert
1201# van benne egy önsorsrontó, önbüntető tendencia. Bűnhődj! Nincs jogod élni! Ezt csináltad? Dögölj meg!" A
1212# lelkiismeretnek ez az ősi, archaikus... a lelkiismeret kialakulásának az elején létrejövő rétege nem ismert
1223# kegyelmet. Nála nincs kegyelem. Szégyen van, harakiri van. Az van! Belső harakiri! Gyerünk, trancsírozd fel
1234# magad! Akkor egy-egy. Aztán, hogy mi lesz veled, az nem érdekes! A lényeg, hogy egy-egy. Nagyon izgalmas
1245# kutatásokat végeztek, hogy egy gyerek mit tart nagyobb bűnnek 5 évesen, 10 évesen meg 15 évesen. Ő már nem
1257# gyerek, hanem serdülő. De 30 évesen is serdülő, tehát itt is vannak nehézségei. Egyszer valaki azt mondja: hogy
1268# mondhatom én azt, hogy 30 évesen serdülő? Úgy, hogy a magatartásmódja, életvitele a serdülő ember életkorára
1280# jellemző. Ennyi. Na most. Hol tartok? A gyerek...kutatás... Úgy van. 5-6... De köszönöm! Hálás vagyok nektek!
1291# Maradjatok még egy kicsit! A kedvemért!
1296# Hogy: 5-6-7 éves gyereket megkérdezünk: van egy gyerek, úgy hívják, hogy Pistike, a konyhából jó szándékkal,
1307# hogy anyukájának segítsen, viszi a tálcán a poharakat. Jó szándékkal, vendégek jöttek, s ő szalad, hogy
1318# segítsen. De elbotlik a küszöbben, és elejti, a poharak mind összetörnek. Öt. Első történet vége. Második:
1329# Pistike dühös anyjára. "Most! Most olyat csinálok..." Fog egy poharat, bemegy, szándékosan földhöz vágja,
1340# megtapossa.... Megkérdezünk egy 5 éves gyereket: na, nézzük itt a helyzetet, mi történt, hol a nagyobb baj?
1352# Gyerekek többsége 5 évesen: 5 pohár! 5 pohár! Mi az, hogy szándék meg körülmény! 5 éves vagyok, anya! 5 pohár -
1363# egy pohár, ennyi! 5 pohár - egy pohár. Na ez. Nincs még az a finom árnyaltság, hogy körülmények, meg a szándék,
1375# meg a többi... 5 az 5.
1378# 
1378# Tehát, ha valakinek úgy tetszik, akkor a lelkiismereten belülre is helyezhetjük a 3 dimenziót. Akkor van egy
1388# durva lelkiismeret, van egy olyan finomabb rendezettségű, ugye főleg ezt szoktuk egyébként lelkiismeretnek
1398# hívni, és van egy legmélyebb hang. Én nem szívesen nevezem egyébként lelkiismeretnek, de ez az én nyomorúságom.
1408# Na most. Biztos olvasgattatok, hallottatok, tudtok azért szentek élettörténetéről. Csak egészen rövid utalásokat
1418# szeretnék tenni erről a hangról. Hogyha olvassuk a történeteiket, akkor ott nagyon izgalmas, ahogy ott
1428# meg-megjelennek ezek a mondatok, amikre aztán elkezdik fölfűzni az életüket. Például Remete Szent Antal újból és
1438# újból megy a szentmisére, persze, hogy újból és újból hallja a szentírásnak a szavait, és egyszer csak Máté
1448# evangéliumából azt olvassa ott a lektor, fölolvasó: ha tökéletes akarsz lenni, akkor add el, amid van, oszd szét
1459# az árát a szegények között és utána gyerek és kövess engem. És akkor, hát így szól a történet, hogy egyszer csak
1469# maga is meglepődik, hogy ez a nagyon sokszor hallott szentírási rész mintha pont neki szólna. Egyszer csak
1479# egészen másképpen hallja. A mondat ugyanaz, de hirtelen valahogy bekerül egy más összefüggésbe, és nagyon
1489# világosan rájön, hogy tulajdonképpen ez neki szól! Hogy ez rá vonatkozik! Így tesz, és...
1497# Ez jól mutatja a kezdő gondolatoknak a létjogosultságát. Ugyanaz a mondat. Addig kívülről szólt. Esetleg belül
1508# úgy hánykolódott, hogy így kéne vagy úgy kéne, talán még az is lehet, hogy én is lehetnék ilyen remete, de nem
1518# tudom... És egyszer csak hallja a mondatot, de az tulajdonképpen mintha belülről szólna. Egyszer csak valami
1528# belső tartalmat jelenít meg, vagy fejez ki. Mond ki. Háááá! Szép!
1534# Szent Ágoston. Őrlődik! Hát ő mindig őrlődött! Mást se csinált szegény, mint őrlődött. Szerintem azért tett
1544# annyi jót, hogy ne őrlődjön annyira. Tényleg, az egy jó, komolyan, az egy jó stratégia! Hát valaki, úgy egyedül
1554# marad és rögtön rosszul lesz, akkor inkább tegyen jót. Tehát ő őrlődik, ugye azt mondja a Vallomásokban, hogy
1565# két ember lakik bennem, egy ilyen meg egy olyan... Éppen egy kertben őrlődik, csak a helyszín változik, Ágoston
1575# meg őrlődik... Jó, hát vívódik, hezitál... És ahogy ezt teszi: "Uram, ments meg engem!" - tehát őrlődik, egyszer
1586# csak egy vékonyka gyerekhang: "Vedd és olvasd!" "Tolle, lege" - ez nem tudom, olyan, mint egy reklám. Nem?
1595# Manapság árukat szoktak így hívni, ilyen frappánsan megjegyezhető: tolle lege söprű, s akkor... Jó. "Vedd és
1606# olvasd!" S ott van a szentírás, az egyik ember hozta a szentírást, a másik nem... Tényleg, az egyik azt mondja,
1616# nem hozok, a másik, hozok. S akkor így lett ott egy. Ugye ismeritek a szakállas viccet? Rendes ember mindig két
1626# poharat tesz ki az éjjeli szekrényére. Egyikben van víz, másikban nincs. Azért, mert ha fölébred, és akar inni,
1637# akkor iszik, ha nem, akkor nem! Tehát Ágostonnál ott van egy szentírás, s akkor kinyitja, s olvassa a rá
1646# vonatkozó részt. Nem hallja, hanem kinyitja: nahát, hiszen ez rám vonatkozik! Ezt kell csinálnom! Hagyj föl
1656# ezzel az élettel, és élj másként!
1660# 
1660# Aztán kedvencünk, Szent Ferenc. Hát nem? Hát micsoda egy... Tyűűűű! Imádkozik a templomban a feszület előtt,
1671# romos templom, egyszer csak úgy hallja, hogy a feszületen lévő Jézus szól hozzá: "Látod, romokban van egyházam,
1683# építsd újra! Építsd újjá!" S akkor először tényleg azt hiszi, hogy a kőépülettel kell valamit kezdeni. Egyetlen
1695# mondat.
1695# Aztán Bosco János. Elnézést! Bosco Szent János! Hallom, Uram, hallom! Tehát szent Bosco Szent János - most így a
1707# szadisztikus lelkiismeretemet is megetettem. Most már valahogy egy-egy. De mért a mellizmomat fogom, nem
1718# tudom... Tényleg! Na most annyira elvesztettem a fonalat... Nem, nem ott, ahol gondoljátok, elvileg ott
1729# vesztettem el a fonalat, hogy Bosco Szent János... nem. Azt hiszem, 7 éves volt, de lehet, hogy 9. Ezt most nem
1741# tudom pontosan. Pedig megtanultam, hogyan kell történetet jól mondani. A tényszerű dolgokat nagyon egyszerűen,
1753# pontosan hozzuk. Tehát 8 év körül járt a kis János... Így még úgy elcsúszik, nem kapok egyest... És akkor
1764# álmában álmodik, és álmában ezt a mondatot hallja: "Gyűjtsd össze a fiúkat!" 8 év körül. Az egész életét
1775# tulajdonképpen ennek a mondatnak a vonzása vagy irányítása alapján éli: gyűjtsd össze a fiúkat! Közben egy
1786# zseniális, egy fantasztikus ember!
1790# Mondjuk Boldog Özséb - ezt csak azért hozom, látjátok, van, hogy kívül mond valaki, olvasok valamit, belülről
1802# jön a hang, feszületen keresztül hallom, mint hogyha ott mondaná Jézus. Egyszer csak hallom, azt sem tudom,
1813# honnan jön ez a hang, mint hogyha egy kisgyerek hangja lenne; Özséb pedig, neki meg egy látomása van. Ez a
1824# legbelsőbb hang lehet legbelsőbb kép. Ez már igazán szép! Legbelső kép! Egy nagyon mélyről jövő kép, ami
1835# meghatároz. Kis lángocskák egyszer csak egy nagy tűzben egyesülnek. S akkor Özséb azt mondja, föl kellene adni a
1847# remetéknek ezt a magányos életét, hogy közösséget hozzanak létre. Akkor itt egy legbelülről jövő kép. Na, ez
1859# külön megérne egy alkalmat, mert eddig mindig szavakról beszéltünk, de ott vannak a képek, hatalmas erejű képek!
1871# Hááá! A nyugati kultúra egyoldalú, mi azt hangsúlyozzuk nagyon, hogy Krisztus Isten Igéje, Isten szava, ugye, és
1883# akkor ezért szó, szó, szó, szó.... kelet - azt mondják, Krisztus Isten ikonja, Krisztus Isten képmása. Nem a
1894# szón van a hangsúly, hanem a képen. Hát, magunk között szólva, a kép előbb van, mint a hang. Hmmm. Igen.
1905# Junoszty korszak. A kép már bejött, de... nem igaz már, ez nem lehet igaz... A Junoszty tévével úgy lehetett
1917# járni, hogy volt rajta 3 gomb - ugye gomb, hát látszik, hogy mennyire vagyok fölkészült, ilyen tekerő - és azzal
1929# se jött be a hang. Hiába volt 2 antenna, azok úgy összekeveredtek mindig. Most akkor nem mondom el, hogyan
1940# vizsgáztam le bútorasztalosként a faipari felsőmarógép működéséből. Levizsgáztam belőle, de borítsa homály.
1952# 
1952# Jó. Következő séma. Ráné... iszom erre egyet, mert most befejeztünk egy sémát, ezt ünnepeljük meg, meg kell
1962# állni régi matchboxokat tologatni, nem sietni, nem rohanni, élni, lenni, vanni.
1970# Következő séma, áááá, magyarázatot fog igényelni, úgy híják, hogy önfeláldozás séma.
1979# - Hát az nem jó dolog? - De! Ha valaki képes az önfeláldozásra, akkor azt lehet mondani, hogy elég szabad,
1990# valami jó dologra képes. Valami értékes dologra nagyon képes. Ha azt is tudja, hogy mikor, kinek, hogyan - érett
2001# személyiség. Ha azonban az önfeláldozás nem egyszerűen csak mint valami készség és képesség, a szabadságnak egy
2012# szabadon létrejövő tette jelenik meg nála, hanem egy hatalmas árnyékba veszik, vész... Úha! Úgyhogy ezért most
2024# egy másfajta utat követnénk, mint eddig. Mert eddig beszéltünk a sémákról, és utána nem akartunk beleveszni
2035# abba, hogy hogy nem jó valami, hanem megnéztük mindig annak a pozitív részét, hogy hogyan dolgozzunk ki valami
2046# értékes dolgot. Ugye? Az a tapasztalatom, hogy sok előadás, meg sok tréning meg továbbképzés hihetetlenül
2056# kipalléroz bennünket abban, hogy valamit hogy lehet rosszul csinálni. Ugye nagyon megmondják nekünk, hogy azt
2068# hogy lehet jól nem csinálni. De itt most fordítva kéne eljárnunk, mert hiszen, ha valaki képes az
2077# önfeláldozásra, az egy nagyszerű emberi lehetőség, adottság, képesség, erény. Ha tudja, kinek, mikor, hogyan...
2089# De most nézzük az árnyékát. Az árnyékról szeretnék beszélni.
2095# Mi a különbség e között a séma között, hogy önfeláldozás, de hatalmas árnyékkal, túlzásokkal, negatívumokkal,
2106# negatív következményekkel, és a behódolás között? Például az eredete majdnem teljesen különbözik. Majdnem pont
2117# ellentéte egymásnak. Mert a behódolásnak az eredete, háttere általában az szokott lenni, hogy nagyon erős szülők
2128# vannak. Vagy egy nagyon erős szülő, vagy valami gyerekkorban, akár még serdülőkorban - krrrhhh! - bekerülsz a
2140# kollégiumba, annyi neked! Olyan tanárt fogsz ki - véged van. A túlélés eszköze a behódolás. Jó pár történetet
2151# hallottam már, hogy hogyan nehezítette meg valakinek nagyon-nagyon az életét a kollégium. 14 évesen jó
2161# előzményekre van szükség ahhoz, hogy azt ott valaki jól vegye. Van, aki bírja, és van, aki nem. Ez a
2171# tapasztalatom. Van, aki ott virul ki, van, aki ott talál magára, és van, aki egy életre ott megsérül. Hmmm. Ez.
2183# 
2183# Szóval: behódolásnál az történik, hogy nagyon erős szülő. Így kell csinálni, úgy kell csinálni! Vagy pedig maga
2195# a szülő azt mondja, az se érdekes, hogy én hogy gondolom, meg kell felelni a külvilág elvárásainak. Ha leülsz az
2208# asztalhoz (Feri megmutatja a helyes ülést.) Most adtam egy képet a behódolás séma kialakulásáról.
2219# De most a másik séma ennek pont ellentéte. Hogy egy vagy két gyönge szülő van. És sokszor már gyerekkorban az a
2231# tapasztalatom, hogy anyám depressziós. Anyám gyönge, anyám kiszolgáltatott, apám ügyetlen, béna, ügyefogyott,
2244# tehetetlen. Van, akinek azt dobta a gép! S akkor gyerekként elkezdek úgy hangolódni a szüleimre, hogy túlságosan
2256# is felelősséget kell vállalnom. Látni valóan nekik nem megy az élet. Én meg, ugye, kiszolgáltatott vagyok, tehát
2269# ha nekik nem megy az élet, akkor én megpusztulok. Tehát ezért én összeszedem magam és majd támogatom őket. Vagy
2282# anyát, vagy apát, vagy valakit. Ezért önfeláldozóvá válok. Ugye itt az a gyakran emlegetett belső logika vagy
2294# dinamika jellemző, hogyha nem tud valaki rám hangolódni gyerekkorban és visszatükrözni engem úgy, mint értékes
2306# valakit - "Jó, hogy vagy! Jó, hogy megszülettél! De jó, hogy létezel! Öröm az, hogy vagy! Nem kell semmit
2318# csinálni, az egy öröm!" - ha valaki nem tükröz bennünket így vissza, akkor az történik, hogy mi kezdünk el
2330# fokozottan, kölcsönösség nélkül a felnőttekre hangolódni, de főleg nyilván azokra, akiken keresztül az életet
2343# kapjuk. Érzelmi, fizikai életben maradásuk függ tőlünk. Tehát mi hangolódunk, a személyiségünknek azt a részét
2355# kezdjük el akaratlanul is kidolgozni, ami arra irányul, hogy másokat megértsünk, hogy másokat fölismerjünk,
2367# fölfedezzünk, hogy mi van veled! Hogy mikor alkoholista apám - hogy én abból a hangból, ahogyan betalál vagy nem
2380# talál be a kulccsal a kulcslyukba, hogy mennyit matat, hogy mennyire hallom, hogy esetleg le is ejti a kulcsot,
2393# még mielőtt belépne, tudom, hogy mire kell számítani. És idebent ki van dolgozva egy egész repertoár, hogy miket
2405# tehetek akkor, ha apám bejön és ha nem jön be, vagy ha nekem kell kimenni, és ez mind benne van, a kulcs
2417# csörgéséből. Ez mit jelent? Hogy belül a szó szoros értelmében élettani ismérvekkel leírhatóan kidolgozódik a
2429# személyiségemnek az az eszköztára, hogy megérezzelek. Hogy anyám most hajlandó lesz egy picit velem foglalkozni,
2442# vagy nekem most bele kell tolni egy másfél órát. S akkor ő majd mondja, majd dühöng, akkor sír, akkor elmegy...
2455# Akkor más fontosabb neki, mint én... Hmmm.
2460# 
2460# Ez azt jelenti, hogy tulajdonképpen azok, akik egy túlzott, egyoldalú, nagy árnyékú önfeláldozás belső világában
2470# élnek, ők profin rá tudnak hangolódni másokra, ezzel összefüggésben magukra pedig nem, körülbelül azonos
2479# arányban van ez - amennyire profin hangolódok rád, annyira elhangolódtam magamtól, de ez sokra volt jellemző,
2489# ezt nem akarom most tovább mondani. Viszont mi is történik? Miután én rád hangolódok és a te érzéseid
2498# megjelennek bennem, tükörneuronjaim vitustáncot járnak - mindenféle táncot tudnak a tükörneuronjaim - ezért,
2507# ahogy rád hangolódok, tulajdonképpen a te érzésed mintha az enyém lenne. Te félsz, én elkezdek rettegni. Te
2517# rosszul vagy, én érzem a rosszullétet. Akár fizikai állapotokat mindenféle probléma nélkül átveszek tőled! Ennek
2527# az lesz a következménye, hogy tulajdonképpen sajátosan akár így is mondhatnám, hogy már csak magam miatt is
2537# elkezdek félni és aggódni amiatt, hogy veled mi lesz, hogy neked ne legyen rossz vagy ne fájjon, és ezért
2546# megpróbálok mindent megtenni azért, hogy neked jó legyen, vagy hogy ne legyen rossz. Sajátosan, indirekt módon
2556# magamért is cselekszem ilyenkor. Mert ha neked nem rossz, akkor nekem is van enyhület, hiszen nekem azért rossz,
2566# mert rád hangolódok, a te rosszullétedre. Ha te jobban vagy, akkor idebent én is jobban tudok lenni, de ez még
2576# mindig nem az én jóllétem, hanem a tiéd! Csavaros, ugye? Hűűű!
2581# Ha van köztetek néhány segítő foglalkozású, drága, áldott embör - lehet! Lehet. Sok segítő foglalkozású emberre
2591# jellemző lehet túlzott önfeláldozás. Jól tudunk hangolódni másokra, és magunkra nem. Mi az ismérve még?
2601# Szeretnék, és elnézést, hogy itt a negatív szálakat emelem ki pontosan azért, hogy jól meg tudjuk különböztetni
2611# az egészséges ember önfeláldozásra való szabadságát attól, hogy valaki azt se tudja, mikor,kinek, hogyan, miért,
2621# hanem csak csinálja. Itt arról van szó, hogyha valaki ebben a sémában él, akkor ő belülről éli azt meg, hogy ezt
2631# kell csinálni. A behódolásnál sokszor ellentétes volt a saját hanggal - az önfeláldozás sémában élő azt belső
2640# hangnak hallja. Az ott szól, és csinálni kell, és nyomni kell... persze, hiszen belsővé tette a másikat! Naná,
2650# hogy belülről van! Tényleg belülről van, azt érzem, ami a te érzésed! Jobban érzem, amit te érzel, mint amit én!
2660# Nagy dolog, ha egy segítő érzi is azt, ami a másikkal van. Nagyon nagy segítség! De sose lesz jó segítő, ha nem
2670# érzi azt, amit ő érez!
2672# Volt egy olyan segítő, nem is tudom, tényleg, majdnem 15 éve tanítok segítőket. Továbbképzések. És sose felejtem
2682# el azt a valakit, volt egy... ráadásul fiú volt. Olyan érzéke volt a segítéshez, hogy zseniális jegyzőkönyveket
2692# hozott. Zseniálisak voltak! Ugye, úgy tudunk tanulni, hogy írunk jegyzőkönyvet. Ezt mondta, én ezt mondtam, ő
2702# ezt mondta, én ezt mondtam, ezt látta, mialatt én ezt... gyönyörű szép jegyzőkönyveket hozott. Körülbelül fél
2712# éve járt mentálhigiénés szakirányú szakképzésre. Kicsit elkezdtem gyanakodni. Ugye, fölvettem a fekete kalapot,
2722# kritikus kalap: "a nemjóját, hú, de tudsz te hangolódni! És mikor megvolt ez a beszélgetés, utána hogy voltál?"
2732# - "Ne is mondd! Hát én ilyenkor, egy ilyen beszélgetés után körülbelül 4-5 óráig nem is tudok enni! Képtelen
2741# vagyok enni! Tulajdonképpen megkértem a csoportvezetőt, hogy engem ebéd után, hadd mehessek ebéd után, mert
2751# akkor, hogyha ettem, 4-5-6 kliens, és tulajdonképpen az sem olyan nagy baj, ha nem vacsorázok. Ilyenkor
2760# egyáltalán nem..." - " Ezt értem, akkor nem bírsz enni. Akkor azt mondd meg, és akkor mondjuk hazamész..." -
2770# "Hát persze, hát van feleségem, vannak gyerekeim..." - "S akkor ott mi történik egy ilyen beszélgetés után?" -
2780# "Hát...tulajdonképpen a feleségem szokta mindig nekem mondani, hogy ne hozd már haza a klienseidet! Ott
2789# járok-kelek, mintha nem lennék magamnál, néha, a feleségem azt nagyon szereti, hogy én egy ilyen érzékeny ember
2799# vagyok, de hát néha látszik, hogy csak úgy ülök, nem is bírok a gyerekekhez szólni. Ebből azért szokott
2808# konfliktus lenni. Hát néha nem tudok aludni. Néha nem. Fölébredek, hogy mit kellett volna még? Mit lehetett
2818# volna mondani még? Mit is rontottam el?"
2822# 
2822# Na - kórházi lelkigondozó volt, én meg egy kíméletlen pasas vagyok. (Egészségedre!) Megvolt a bizalom. Azt
2835# tanultam, a bizalom arányában jöhet a realitás. Tényleg. Ha nincs bizalom, kapjuk a pofánkba a realitást -
2848# köszönjük szépen! Ha meg csak a bizalom, egy órás beszélgetés alatt 59 percig csak a bizalmat építjük, az nagyon
2862# szép, mert akkor fél-fél perc marad a köszönésre meg az elbúcsúzásra. Azt találtam tőle kérdezni: "Figyelj csak!
2876# És mi van akkor, hogyha meghal a kliensed? Kórházban szokott ilyen lenni." Azt mondja: "Hát, volt olyan. Két
2889# hétig nem tudtam dolgozni. Tulajdonképpen rettegek attól, hogy egy kliensem meghal, mert tudom, hogy hogy hat
2903# rám. Az egész elviselhetetlen, mintha én halnék meg. Nem is értem, hogy ez hogy van."
2914# Ő, ha csak azt nézzük, hogy ott a betegágynál mit tudott adni a kliensnek, azt mondhatjuk - ennyi! Bárcsak
2927# mindenki ezt tudná, mint te! De az az ár, amit ő megfizetett érte! Meg a felesége, meg a két gyereke, meg a
2940# gyomra, meg az idegrendszere, meg az immunrendszere... Egészen nyilvánvaló volt, hogy ezt így nem lehet
2953# csinálni! Miközben, ha csak azt nézzük, hogy mi az, amit csinált, az jó volt. Csak az összefüggés... Ilyenkor
2967# két dolog van - vagy egy kicsit kigyógyulunk ebből az áldozatosságból, vagy abbahagyjuk a szakmát. Ez azt is
2980# jelenti, hogy - itt most akkor több dolgot is ebben a történetben elmondtam.
2990# 
2990# Ismérvek az árnyékból. Az egyik, hogy például aki ilyen túlzott önfeláldozásra hajlamos, nagyon gyakran tele van
3002# pszichoszomatikus tünetekkel. Fáj a feje, megy a gyomra, így lefele, mindenfele megy neki, nem bír enni...
3013# Tényleg, most már látom, úgy szokták mondani, kinek mi a gyönge pontja. Önfeláldozó emberek - van, aki sovány,
3025# nem bír enni, nem iszik, semmit nem iszik. Egy valamit bír csak meginni... van az ellentéte, az a fajta segítő,
3037# aki pedig hízik. Ez egyszerűen csak stílus kérdése. Tényleg! Tehát mondjuk egy kliens - gyorsan egy szelet
3048# csoki! Valahogy, mert túl sok. Csoki. Egy kliens - ropi. De nem egy szál, értitek... Tesco ropi, most az a jó.
3060# Még egy kliens - gyorsan egy kis madártej. Harmadik kliens - na hát azért csak valami rendeset is eszünk -
3072# pörkölt. Mint kedves tanító néném, Pálma néni. Nem így hívták, de hát.... Nagyon-nagyon túlsúlyos volt. S
3083# egyszer megkérdeztük az osztályfőnökünket, mert nem ő volt az osztályfőnök néni, hogy: "Pálma néni mennyit
3094# eszik?" Hát egy gyerektől szokott ilyen kérdés előfordulni. Osztályfőnök néni, Pálma néni mennyit eszik? Ő pedig
3106# lojális volt a kolléganőjével: "Pálma néni nem eszik sokat." Mi is így ültünk, az egész osztály, iskola, az
3118# életre itt készüljünk föl, hűűű, ilyen van? De nem éreztük a hangsúlyban a vessző jelenlétét, mert úgy folytatta
3130# - tehát mondom az elejét is, mert hátha úgy elment volna már vadászni: "Pálma néni nem eszik sokat, csak
3141# folyton."
3142# Tehát akkor beindulnak ezek a stratégiák, hogy segítek, segítek, de vagy nem eszek, vagy nagyon sokat eszek.
3154# Önfeláldozok, csak állandóan fáj a fejem. Mit tesz ilyenkor... most picit elkezdett a gyomrom fájni. Lazítok az
3166# övön, csak akkor meg lecsúszik a gatyám. Ilyenkor elindul ez az áldatlan kör itt a gyomrom körül... Hol tartok?
3178# Igen, a pszichoszomatika. Igen. Hogy fáj a fejem, már reggel fáj a fejem, nem is tudom, mikor fájdult meg, már
3190# mindig, heti háromszor már fáj a fejem. Mindegy, be kell menni, nagyon fontos munkám van, ugye, nem látsz ki a
3201# fejedből, de mész be, mert fontos munkád van... és a kör úgy szokott bezáródni, mint sok segítőnél, hogy a
3213# testét akadálynak tarja nemes céljai elérése útjában. Tehát nem azt mondja, hogy legalább a fejem tudja, hogy
3225# baj van. Mert én nem. Csak itt a fájásból lehetne következtetni, hogy valami nem jó. De ő szidja a fejét, hogy
3236# tulajdonképpen minden jól menne, ha nem fájna a fejem. Így záródik be a kör. Ezért szidja a saját testét, ami,
3248# hogy mondjam, mondjuk az utolsó védvonal, még mielőtt kkkkrrrhhh.... De ő nem egy fölmentő vagy jelző katonát
3260# lát benne, hogy huhúúúú, támadnak! Gyomor, fej, szív, bármi. Vérnyomás, cukorbetegség, hajhullás, lábgomba. Itt
3272# most idézném Örkény Istvánt: keresd a hibát! A lábgomba és a kényszeres segítés összefüggését még nem kutatták.
3284# Azt mondhatjuk, hogy ameddig nem kutatták, még ez is lehet.
3290# Tudjátok, honnan jutott eszembe? Egy kedves édesanya jutott eszembe, akinek van 5 fia meg egy lánya, hát
3302# mégiscsak, ugye ad magára. 5 fia meg egy lánya, mint a mesében, s akkor azt mondja: Figyelj, Feri! Karácsonykor
3313# jött, gyónni. Lehuppant nálam: most mit is gyónjak, mit is gyónjak? Tényleg, úgy volt, mint egy kisgyerek, jaj,
3325# mit is kell gyónni? Értitek, hogy mit kell gyónni, ez mindig egy érdekes gondolat! Mit is kell gyónni? Lehuppant
3338# az anyuka, mit is kell gyónni? S akkor úgy rám néz könnyes lesz a szeme, azt mondja: "Figyelj, Feri! Hát el
3349# tudod képzelni, hogy én bűnt követek el? Van 5 fiam meg egy lányom, kinek van arra ideje?! Hát rá se érek!"
3361# Tényleg, könnyes lett a szeme és azt mondja: "Arra nincs időm, hogy a gombás lábkörmömet lestiftezzem." Ezért
3372# jutott eszembe az összefüggés. Tehát, ha a wellness helyeken szerezted a gombát, akkor nem, de ... gyanús.
3384# Gyanús!
3385# 
3385# Szóval, tehát szomatikus tünetek, sok-sok pszichoszomatikus betegség.
3393# Aztán: a felelősségvállalásnak nem tudja jó helyen meghúzni a határát. Olyasmiért is felelőssé teszem magam,
3408# vagy felelősnek érzem magam, amiért nem vagyok az. De, miután az ember magáért felelős, és én belsővé tettelek
3422# téged, ezért mintha az önmagamért való felelősség jelenne meg akkor, amikor egy túlzott önfeláldozásban vagyok.
3436# Hmmm. És ami az egyik legfájdalmasabb gyöngéjük: és ezzel a legjobb szándékuk ellenére is sokat ártanak
3450# másoknak. Ez az, hogy miután a felelősség határát nem jó helyen húzzák meg, ennek az okait látjuk, nincs okunk
3464# emiatt önmagunkat szidni, ez azt jelenti, hogy a másikat gyöngébbnek látja, mint az valójában. A másikat
3478# rászorulóbbnak, tehetetlenebbnek, kiszolgáltatottabbnak, nyomorultabbnak látja, mint az valójában van. Ezért
3492# hajlamos ott is segíteni, megmondani, jó tanácsokkal ellátni, ahol arra semmi szüksége a másiknak.
3504# Természetes, hogy amikor egy édesanya képes az önfeláldozásra, akkor egészséges, normális. Egy édesanya, aki
3518# erre nem képes - hűha! Hűha! Mi? Nem kel föl éjszaka? Alszik? Joga van az alváshoz, vagy mi? Ez ijesztő! Hát egy
3533# édesanya, aki képes önmagát föláldozni, ő normális. Egészséges. De amikor ez az édesanya akkor is hozza a
3547# papucsot, amikor a gyereknek már van két fogó keze - hát van keze! Azt mondta nekem egyszer valaki: akármilyen
3561# furcsa, én sokáig azt gondoltam, anyukám, apukám a legjobban nevelt bennünket, és most látom, hogy mekkora kárt
3576# okoztak jó szándékkal. Szüleimnek az volt az ars poeticája: "Te csak tanulj, fiam!" Neked nincs is más dolgod,
3590# te csak tanulj! Hát te készülsz az életre! Tanulj! Ezért őneki nem kellett répát pucolni, krumplit hámozni,
3604# porszívót tolingatni, söpörgetni, vécét csutakolni, a kádat maga után kiöblíteni, a szemetet levinni, a havat
3618# ellapátolni, kistestvére orrát kifújni, saját orrát kifújni - anya ugrott, és fujjj, fujjj - hogy ő addig is.
3632# Így a figyelem nem vonódott el anya felé, és maradhatott a kétszer négy. Majd én, fiam!
3644# 
3644# Képzeljétek, szombaton harmincéves érettségi találkozón voltam. Csupa sportoló, merthogy sportolók voltunk, egy
3655# olyan sport-magántanulós világ ez. Akkor meghallgattam néhány jó kis történetet, ezeket most nem, mert nem,
3666# mondom, sportolók. Tehát nem ide, meg nem így, meg nem pont úgy. Ha addig szelídíteném, mígnem a Mária Rádió
3678# kedves hallgatói is meghallgatják, valami lényegi elvész belőle. De azt mondja, az egyik edző lett. Ő edző, a
3689# saját gyerekét elvitte az uszodába, hogy tanuljon meg úszni. Azt mondja, én tudom, hogy a szülők milyenek,
3700# állandóan bele akarnak szólni az edző dolgába, ezt hagyjuk, de a gyerek tudta, hogy én edző vagyok, ezért aztán
3712# kétszeresen is kompetensnek tartott. Két hét után odajött hozzám: "anya,nincs kedvem úszni!" Ugye az anya, te ne
3724# szólj bele az edző dolgába, kompetencia határok vannak: "Hát menj oda Pista bácsihoz, mondd meg neki!"- "Pista
3735# bácsi, nincs kedvem úszni! Pista bácsi, nincs kedvem úszni!" Pista bácsi állt, egy szál úszógatya, tök barna
3747# volt, két fa, egy Pista bácsi, azt mondja: "öltözz át!" Gyerek átöltözött, átöltözve azt mondja anyukájának, azt
3758# mondta, öltözzek át! Jó, hát akkor megcsináltad... - Most már országos bajnok. Milyen az, amikor jön a gyerek,
3770# nincs kedvem! Ja, akkor semmiképp! A kedv nagy úr! Nem, főleg 4 évesen pontosan tudod, hogy... Hát 4 évesen?!
3782# Hát mi, hát több esze van, mint az apjának, hát akkor...
3787# Ezért... Jaj, most tudom én, hogy nem úgy van ez, de azért elmondom. Mikor jöttök, hogy kereszteljük meg a
3799# györököt, hát az tök jó. Benne vagyok. Tényleg! Partner vagyok benne! Szoktam azonban mondani az egyház
3809# papjaként, azonban, hát, nektek akkor lesz egy kötelezettségetek. Persze lelkiismereti kötelezettség, baj, ha
3821# csak azért, mert én mondom. Ez pedig az, hogy a kereszténység felé segíteni. Gyökerek. Azt a hasonlatot szoktam
3832# mondani, ez is valami olyasmi, mint a házasságkötés. A házasságkötéskor azt mondja a férfi: én téged szeretlek.
3844# De nem mondja hozzá, hogy ma. Mert az nagyon korrekt volna úgy, s éreznénk rajta a hitelességnek azt a csodás
3856# auráját, aranysárgán ragyogó mandorlát körülötte: pont így van! Hát hogy ma. Holnap már ki tudja... Meglátom,
3867# hogy te vagy-e még az igazi, van egy listám, 147 pont, végigszaladunk... Tehát mikor házasságkötéskor, én téged
3879# szeretlek, ebben benne van, hogy holnap, holnapután... Hogy ezt eldöntöttem, hogy szeretni foglak. Tehát az nem
3890# aznapra van. A keresztelés pontosan ugyanez. Hát ott megkeresztelünk valakit, az nem aznapra van. Tyúúú, ez tök
3902# szép nap. Egy csodás nap volt. A gyereknek múlt héten úszóverseny volt, jövő héten meg a rajzpályázat
3913# eredményhirdetése. A kettő között egy keresztelés pont olyan szépen... Tényleg, olyan szép esemény. Mert még
3924# fehér cipője nem volt a gyereknek. Olyan cuki benne.
3930# 
3930# De most nem akarok gúnyolódni! Akkor miért csinálom? Látjátok, utolértem Ágostont. Két ember lakik bennem. Vedd
3941# és olvasd a jegyzetet, Feri, hogy mit kellene mondanod, ahelyett, hogy...
3949# Van bennem türelem! Szoktam mondani ilyenkor magamnak, Feri, van bennem türelem, még ha nem is érzem... Mert
3960# mikor van egy keresztelés, ennek van egy feltétele, ha felnőtt lennél, és azt mondanéd, hogy kerszteljelek meg,
3971# akkor nem mondanám, hogy hol a víz, hanem gyere, ülj le, és akkor kicsit nézzük meg, hogy mi van veled. Hát ez a
3983# gyereknél is így van, csak itt a szülőt kérdezem, nem őt. Hmm. Ennyi a különbség.
3991# Tehát akkor ez érthető-e, hogy a keresztség valaminek a kezdet? Most akkor elültetjük a magot, aztán majd esik
4002# az eső, ha esik, ha nem esik, nem esik, tök mindegy... S akkor szoktam kapni ezt az emblematikus mondatot: hát
4014# természetesen, hogyha ő úgy dönt, akkor igen. Ki? Arnold Tihamér, 8 hónaposan? Ha úgy dönt? Hát... ne már! Azért
4025# mondom, hogy ez azért nem így van, hanem úgy, hogy emögött, persze annyi történet van, olyan sok minden van. Sok
4037# rossz tapasztalat az egyházról, saját élettörténet, saját istenkapcsolat viszontagságai, saját papi élmények,
4048# egyház tapasztalatok. Haj, de sok minden van! De ha ezt az összefüggésből kiragadjuk, és csak ezt az egy
4059# mondatot hallom, hogy majd eldönti - hát egész ijesztő, ha csak ezt hallom.
4067# Onnan értünk, keveredtünk ide, hogy nagy-nagy árnyékot vet az, hogy akkor is azt gondolom, te gyönge vagy,
4078# rászorulsz, segítségre szorulsz, támogatásra, bátorításra, tanácsadásra, kézen fogásra, amikor az már régen
4089# akadályoz téged. De én nem tágítok! Mert én áldozatot hozok érted. Mindent érted! Mindent neked! Segítők, akik
4100# nem tudják elengedni a klienseiket, például. Azt mondta egyszer egy segítőre egyszer valaki, azért is nagyon
4111# jónak tartom őt, mert soha egyetlen alkalommal többet nem volt hajlandó velem foglalkozni, mint amennyire
4122# szükségem volt. És pontosan érezte, hogy mikor nincs már szükségem rá, akkor is, amikor ha én még nem éreztem.
4133# Itt most lezárhatjuk. Látni valóan innen tudsz járni a saját lábadon.
4141# 
4141# A gyerek 5 alapvető szükségletétnél is ott van ez a szükséglet. A szabadságnak, kompetenciának, önkifejezésnek
4152# szabad teret biztosítunk. Tudjon nőni! Ez nem könnyű! Például sokszor mondhatjuk, hát ez csak ilyen anya-lánya,
4164# meg apa-fia, meg apa-lánya, anya-fia... Dehogyis! Beleszeretsz egy ifjú lányba. Te vagy egy önfeláldozó pasi.
4176# van ilyen. De ők már mind házasok. Ide már hiába jöttél....
4182# És ő nem szerelmes tulajdonképpen igazán abba a nőbe. Az a nő nem is igazán szereti. Ezen kívül nem engedi el.
4194# Mert az a fantáziája, ha szakítanék vele, az nagyon fájna neki. Az nagyon fájna. Ha nagyon fájna, ha én
4205# szakítanék vele - hát azt nem akarom. Hát ne fájjon neki a szakítás. mert majd szakítok vele, ha nem fáj. Még
4217# nem tudom, hogy van-e ilyen, de... Azt tudom, ha szakítanék vele, fájna. Én idáig tudom. Akkor még nem.
4228# Tulajdonképpen tudom, hogy nem akarok hozzámenni, vagy elvenni őt - ezt tudom, hát becsület azért, hát van annyi
4240# önismeret, hogy ezt tudom... Tehát most még a vizsgaidőszak végéig... Hát most már nagyon ott vagyunk!
4251# Május-június, hát államvizsga lesz. Hát nem tehetem meg vele, hogy most szakítsak, amikor az államvizsga. Azt
4263# még akkor várjuk ki. Ugye, leállamvizsgázik, és akkor tulajdonképpen egy új korszak kezdődik. Megvan az
4274# államvizsga - olyan boldog most! Hat évet tolt bele, olyan boldog - most? Nem, nem, soha nem láttam még őt ilyen
4286# jól! Már nem az, hogy én jól, hanem hogy ő jól van. Mert ő sosem volt jól, hanem úgy nem láttam,hogy ő jól van.
4298# Most nem. Aztán egyszer csak itt a nyár. S akkor egyszer csak- tulajdonképpen most már kéne, hát állást keres!
4310# Tudod, vannak ezek az állásinterjúk, és akkor ehhez rendesen fel kell öltözni. Az nagyon stresszes dolog, egy
4322# állásinterjú, azon sok múlik! Most keresi, úgyhogy... legalább legyen egy biztos munkahely! Én megvárnám a
4333# biztos munkahelyet, hogy az legyen. Megvan a biztos munkahely. Hát tulajdonképpen nem akarom őt elvenni, mondjuk
4345# így, bizonytalan vagyok, nem akarom, de bizonytalan vagyok... Hát, most látom, milyen különbség, egyetemista
4357# korában milyen terhelés volt rajta és így a munkahelyén. Most sokkal nehezebb neki! Most sokkal! Várok még egy
4369# picit, mikor megvan a rutin, tudjátok, az a pár év elég ehhez. Pár év. És tulajdonképpen még van idő, én 48
4380# vagyok, ő.... Hát de nem fájhat neki! Azt akarjátok, hogy fájjon neki? Ti ezt akarnátok mondani? Ez szörnyű,
4392# hogy egy közösségbe járok - elvileg ez egy keresztény közösség - és egy elvileg keresztény közösségben egyesek
4404# azt mondják, hogy szakítsak. Hogy, hogy kereszténység ez? Hogy? Hogy? Hát hogy van ezeknek az elvileg
4415# keresztényeknek jó érzésük az életben, hogy csak úgy szakítanak valakivel, akivel nem akarnak megházasodni? Hát
4427# nincs szívük?! Hát nem tudják, hogy fáj?! Én végignéztem ilyet a közösségben többet. Láttam, milyen, láttam!
4438# Úgyhogy nem. Erősödjön meg a munkahelyén, csak erősödjön meg. Juj, elment az idő! Most 48 vagyok, már most....
4450# Köszönöm a figyelmet!

Lejegyezte: H. E.