2014.03.25.masodpercjelolessel
A pálferi wikiből
0000# Köszöntlek benneteket! Isten hozott mindannyiótokat! 0004# Megtörtént, ami talán már szinte lehetetlennek tűnt, hogy befejeztem az előző sémát. De most akkor semmi 0014# ismétlés, hanem rögtön kezdjük a következőt. Ez pedig az úgynevezett behódolás séma. 0022# Háhh! Bizonyos szempontból épp az ellentéte annak, amiről eddig beszéltünk. Hiszen azt mondtuk, hogy valaki 0032# már-már szinte gátlástalanná válik. Azért, mert nincsen megfelelő önkontroll, önfegyelem, érzelmi önszabályozás 0042# birtokában. Itt pedig éppen arról van szó (ami nem minden szempontból ellentéte ennek), hogy valaki behódol; 0052# éppenséggel minden figyelmét, energiáját másokra fordítja; arra, hogy mások szükségleteit, vágyait, törekvéseit, 0063# akaratát és kontrollját valahogyan megértse, fölfogja és az alapján igazodjon. Valami ilyesmi. Hejjh, nem egy 0073# túl jó dolog! 0074# András szólt nekem, hogy már olyan régóta beszéltünk az előző sémáról, és az is lehetséges, hogy vannak köztetek 0085# olyanok, akik ma jöttetek először (hát ez szörnyű - mit csináltatok eddig?)... ezért hiába beszélek úgy... Már 0095# most a harmadik éva(d)... (Na tessék. Hallottátok ezt? Micsoda elszólás, így tavasszal!) harmadik éve beszélünk 0105# sémákról, ezért énbennem az van, hogy ti már csitt-csatt, séma... már mindent tudtok róla, már most csak 0115# aprózzuk meg finomítjuk. De hát valószínű, hogy nem így van. Ezért csak néhány bevezető szó. Mi az, hogy séma? 0125# Itt arról beszélünk, hogy vannak gyerekkorban (elsősorban gyermekkorban) kialakult olyan belső mintázataink, 0136# amelyek a személyiségünknek a struktúráját is képesek meghatározni és befolyásolni; nem is csak bizonyos 0145# funkciókat. Amikor a sémák kialakulnak... Mi most kifejezetten elsősorban a gyerekkorban kialakuló belső 0155# mintázatokról beszélünk; ráadásul a gyermekkorban kialakuló negatív belső mintázatokról, amelyek felnőttkorban 0165# befolyásolják az életünket, és úgy éljük meg, hogy tehetetlenek vagyunk ezekkel a sémákkal kapcsolatban. De ez 0176# már nagy dolog lenne, ha így élnénk meg, mert ez azt jelenti, hogy rátaláltunk a sémákra; hogy tudjuk, hogy az 0186# egy séma és nem ez a valóság. Márpedig a többségen a séma "uralkodik". Azért uralkodik rajtunk a séma (és csak a 0196# tünetekkel bajlódnunk) és azt mondjuk, hogy "nem igaz, hogy miért vannak dühkitöréseim!". Ez sokszor lehet, hogy 0207# egy sémának a tünete. Valaki sose gondolkozik, csak mindig "csinálja". Ez problémát okozhat, ezzel foglalkozik - 0217# ez lehet egy sémának a megjelenése. Tehát a séma által kialakult világot mi valóságnak tartjuk. Ezt tartjuk a 0228# realitásnak! 0229# Nagyon fontos, hogy ne bántsuk magunkat a sémáink miatt, mert amikor a séma kialakult, akkor az nagyon pontosan 0239# tükrözött egy helyzetet. Tulajdonképpen, amikor a séma kialakul, akkor az egy nagyon pontos észlelése (és egy 0249# sajátos válasz arra), ami ott és akkor realitás volt. Valakit állandóan szidnak, szükségleteire fütyülnek, 0259# bántalmazzák, elhanyagolják. Azt mondják: "minek jöttél ide?". Őbenne kialakul, krónikussá válik az, hogy nem 0269# értékelem magam, semminek tartom magam, az életre alkalmatlannak, önbecsülés 0. Akkor tehát, amikor a séma 0279# kialakult benne, (azt mondhatjuk, hogy) az megfelelt annak a helyzetnek, amiben ő hosszú távon volt. Hiszen azt 0290# mondták neki, hogy értéktelen, semmirekellő, mihaszna, minek van a világon. Tehát éppenséggel a sémáink nagyon 0300# sajátosan visszatükröznek minket magunk számára, hogy valamikor mit is élhettünk meg? Mert a sémák nem 0309# véletlenül alakulnak ki. 0312# Miből állnak a sémák? Vegyetek elő papírt és tollat; s akkor öt perc - röpdolgozat. 0320# 0320# De tényleg! Ezeket nagyon érdemes tudni, mert különben... hhűű. Na most. Gondolatok: hülye vagyok, béna vagyok, 0330# szerencsétlen vagyok, úgysem fog sikerülni, nyakunkon a világvége, mindjárt minden mindennek vége. Ez most csak 0341# egy altatás, hogy éppen most március van. Azok, akik nem elég érzékenyek, azt hiszik, megúszták. Ilyenkor jön a 0352# el a végítélet, az utolsó nap. Annyi lesz nekünk, nagyon gyorsan; az egész világnak! Úgyhogy érdemes bespájzolni 0363# konzervből. Nagyon érdemes! Most! Mert most a többség (tudatlanul) csak úgy él! Tavaszozik!! Rügyfakadással 0374# altatja magát! De mi, akik tudjuk, hogy nem vagyunk biztonságban ezen a Földön, mi készülünk! Tehát: a sémák 0384# (több sémát is hoztam ide, csak most nem akarom... értitek). Tehát: a sémák nagyon meghatározott (a sémát 0395# kifejező) gondolatokat jelentenek. A gondolatokhoz kapcsolódó (azt megelőző, azt követő, azzal együtt járó) 0405# érzések és érzelmek jelennek meg. Tehát pl. akkor rengeteget szorongok, állandóan aggódok. Tényleg, úgy 0415# összehúztam magam. Azután: ha megvannak ezek a gondolatok, amelyek állandóan megjelennek; megvannak a hozzájuk 0426# kapcsolódó érzések, amelyek állandóan keringenek bennünk, akkor nyilvánvaló, hogy előbb-utóbb ez mihez fog 0436# vezetni? Igen? Tehát: ez előbb-utóbb fizikai állapotokat fog létrehozni bennünk. Ha nagyon sokat aggódok? Ne 0447# szálljak be rendőrautóba! Sok aggodalom, sok szorongás - haj, haj! Fizikai állapotok jönnek létre. És ami 0457# betetőzi ezt a helyzetet, ez pedig az, hogy az emlékeinket elkezdjük (nem tudatosan) szelektálni. Vagyis, már az 0468# érzéseinknek, gondolatainknak, fizikai állapotunknak megfelelő életesemények jutnak csak eszünkbe, és már 0478# véletlenül se jut eszünkbe az, hogy voltak nekünk szép emlékeink! "Csak a rosszra emlékezem". És látjátok, itt 0489# van ez a négy elem: gondolatok, érzések, testi-fizikai állapotok és szelektív emlékezés; hogyha ez összeáll 0500# bennünk egy rendszerré (márpedig az összeáll; azt mást se csinál, mint összeáll, mint a tejbegríz a táborba (nem 0511# lehet kihúzni belőle a villát; sok a gyerek, tettél bele még egy kis grízt és annyi lett neki)). Így tehát 0521# összeáll egy belső mintázat. És miután már tíz éve ebben élsz, meg 50 éve, nehéz lenne úgy élned, hogy azt 0531# mondod, hogy "hát, amit érzek, azt nem úgy van; amit gondolok, az se úgy van, az emlékeimre nem emlékszem és 0542# egyébként pedig nem hiszek abban, hogy rosszul vagyok". Így nehéz lenne élni. Tehát szép lassan megszokjuk és 0553# megtanuljuk azt, hogy azt mondjuk, hogy az a valóság, amit mi gondolunk-érzünk-emlékeimben felidézzük és ahogyan 0564# vagyunk. Azt mondjuk: ez a valóság. Ebből is látnivaló, hogy ha valaki 30 éve aggódik, nehezen mondja azt, hogy 0575# az egész egy téveszme. Tulajdonképpen jól vagyok! Most a negyedik pincét béreltem ki, mert most nagyon olcsón 0585# hozzájutottam. 128 mázsa pörkölthöz, és hát az előző 8 mázsát már szanálom, mert azok már lejártak. Egyébként ez 0596# nem valóság persze, de így csinálom, mert így tudok élni. Hmm. Ugye, viszonylag kevés ilyen ember létezik. 0607# Tehát, ha már gyűjti, akkor már komolyan csinálja. Tehát a nehézségünk az az, hogy a sémák, amikor kialakultak, 0618# éppenséggel tükrözték a valóságot - de legalábbis azt, ahogyan mi a valósághoz képesek voltunk viszonyulni. 0628# Tehát egy nagyon sajátos realitást fejeznek ki. Ez a realitás azonban ma már nincsen (vagy a realitásnak csak 0639# egy része), de mi ezt nem így látjuk, hanem idáig vagyunk a séma által diktált világgal. Ez. Ez a nehéz! 0649# Aztán: vannak tünetei a sémáinknak, ami miatt általában megyünk és kérünk segítséget. Vagy valakit megverünk, 0660# vagy megengedjük, hogy valaki megverjen minket. A séma diktálja: te versz vagy téged vernek. 0669# A nárcisztikus ver, a behódolót verik. A cselekvés nem része a sémának, hanem már a séma világára adott válasz. 0680# 0680# Nem kellett volna ennyit aggódnom a mai nap miatt. Kezdek rosszul lenni. Ahogy jöttem, azt gondoltam, 0689# alkalmatlan leszek a mai előadás megtartására. Na szóval, már csak azért is mondjuk, hogy a cselekvés nem a séma 0699# része, hanem valamiféle válasz a sémára, merthogy 3 fő iránya van, amelyek nem ugyanazt a cselekvést mutatják. 0709# Az első, hogy valaki azt csinálja, amit a séma diktál. A másik, hogy valaki megpróbál minden olyan helyzetet 0719# elkerülni, amiben a séma által kiváltott állapot aktív lesz. Ugye? Ha én félek attól, hogy nem tudok megfelelni, 0730# nem vállalok semmilyen feladatot. Mert akkor nem kell megélnem azt, hogy ... ez inkább. És a harmadik: hogy 0740# túlkompenzálom a séma világát. Nézzük most konkrétan a mai sémánkra vonatkozóan: a behódolás séma. Ugye? Könnyű. 0750# Első. Ha valaki "behódol" és a séma uralkodik rajta, akkor mit fog csinálni? Behódolni. Vagyis: engedi, hogy 0760# mások uralkodjanak felette; mondják meg, hogy mit csináljon, hogy hogy csinálja; hogy mások kontrollt 0770# gyakoroljanak fölötte. És ezt akkor is teszi, ha egyébként azt gondolja, hogy nem ezt kéne csinálnia. Akkor is 0780# ezt teszi! 0781# Mi történik akkor, ha menekülök a séma által kiváltott világtól? Pl. attól, hogy emberek itt vannak és én úgy 0791# érzem, hogy.... Akkor elkerülök minden keddet. Pl. kihúzom a keddeket a naptáramból, mindegyiket, és hétfő után 0801# a szerdára tekintek. Csak semmi, semmi... 0805# Vagyis: a behódolásnál az történik, hogy óvakodom az emberi kapcsolatoktól; de főleg azoktól a kapcsolatoktól, 0815# ahol valaki mer konfrontálódni, vagy kifejezni az akaratát. Na, azoktól pláne! Tehát: mind a kapcsolattól, 0825# konfliktustól, mindentől. S akkor úgy érzem, legalább van egy kis szabad terem. De ha már ember van ott, úgy 0835# érzem, hogy nincs szabad terem! Hogy másik ember a puszta jelenlétével annyira befolyásol engem, hogy nem tudok 0845# szabad lenni. Pusztán attól, hogy ő van! Hmm. Ezért: "a legjobb társasági én vagyok". Jobb híján - mondja 0855# valaki. És a harmadik, ha valaki túlkompenzálja a sémát - mit fog csinálni? Agyonlázadja magát. Minden... 0865# hatalommal, tekintéllyel, erővel, mindenkivel, aki kifejezi magát, ő... szembeszáll. Ez a séma lehet nem egyszer 0875# annak az egyes csoporttagok dinamikájának a hátterében, hogy az egész csoport azt mondja, hogy legyen így, és 0885# egyvalaki: nem! Nem! Nekem az nem jó! De miért nem? Mert nektek az a jó, de nekem nem! A csoportvezető azt 0895# mondja: álljunk most föl. Én nem! Le is ülök! Én miért álljak föl?! Mert a csoportvezető azt mondja? Ki ő? 0905# Fizetek neki, és ő még megmondja nekem, hogy mit csináljak? Hát én nem állok föl. Nem arról szól a csoport, hogy 0915# kifejezzem magam?! Én nem állok föl. Ő a csoportvezető, csináljon evvel valamit. Nekem ne mondja meg senki, hogy 0926# fölálljak vagy ne álljak föl! Háhh! Tartsak előadást vagy ne. Tartok, ha akarok! Azért, mert kedd van?! Akkor mi 0936# van?!? 0937# 0937# Tehát a harmadik: lázadok. Lázadok, lázadok és lázadok. 0942# Mi a behódolás séma lényege? Tulajdonképpen az első cselekvési módnál már beszéltem róla. A lényege, hogy három 0952# dologban sebzetté váltam (kisebb-nagyobb mértékben). Az egyik: érzések, érzelmek megélése is kifejezése; 0962# főképpen pedig a harag. A másik: szükségleteim megélése és kifejezése. A harmadik: a vágyaim megélése és 0971# kifejezése. Valamikor családtörténet összefüggésében erre a háromra kisebb-nagyobb mértékben valamiféle 0981# elutasítást, tilalmat, megbélyegzést, "tilos", fúj, hogy képzeled, nézz tükörbe - valami ilyesmit kaptam. Tehát: 0991# érzések és érzelmek, szükségletek és vágyak. Ezeket tehát se megélni, se kifejezni nem tudom megfelelően. Majd 1002# pedig megtanulom azt, hogy nem egyszerűen csak nem vagyok képes ezeket kifejezni, hanem nem is szabad őket 1011# kifejezni. Egyrészt azért, mert nekem az a dolgom, hogy titeket megértselek. Ha én most nagyon szomjas vagyok, 1022# akkor sajnos elmegy egy fél perc és akkor nem tudlak megérteni. Mert akkor iszom, és akkor elveszett fél perc. 1032# Erre nincs idő, mert nekem titeket kell megértenem, rátok kell hangolódnom, rátok figyelni, mi van veletek. Hogy 1042# jól vagytok? Jól ültök? Rendben van így most minden? Ez számít! Az, hogy nekem pisilni kell, egy kicsit se 1052# számít. Ez nem számít, csak az, hogy ti jól legyetek. Ez a legfontosabb. Kicsit össze is görnyedtem. Jól 1062# vagytok, minden rendben van? 1065# 1065# Tehát a figyelmet az köti le, hogy mások hogy vannak, nekik milyen szükségleteik-vágyaik-igényeik és érzéseik 1073# vannak, és én ehhez mind-mind alkalmazkodom és igazodok. És ennek a sémának tulajdonképpen az egyik nagyon 1081# világos sajátossága, hogy ezt akkor is megteszem, ha egyébként azt gondolom, hogy nem jó, amit mondasz. Amit 1090# kérsz tőlem. Vagy amit most csinálnom kell. De akkor is megteszem! Tehát itt nem arról van szó, hogy valaki 1098# például szabadon áldozatot vállal, azt mondja, hogy ez iszonyatosan nem fog nekem jól esni, és egy csomó 1106# szenvedéssel jár, de az a meggyőződésem, hogy ahhoz, hogy gyerek szülessen a világra, lehet, hogy fájdalomra is 1115# szükség van. Eddig így volt. Ezért én most tudatosan vállalom a szüléssel együtt járó fájdalmat. 1122# Nem erről van szó. Hanem arról, hogy azt gondolom, hogy amit mondasz, nem jó - akár nem helyes - és akkor is úgy 1131# csinálom. Miért csinálom úgy, még ha azt is mondom, hogy szerintem most mást kéne csinálni? Sokszor, amikor 1139# valaki 30-40-50-60 éves lesz, már ez a feszültség nagyon erőssé tud válni. Hiszen a személyiség valahogy alakul, 1148# dolgozódik. Már kezdesz úgy magadra találni! Hogy tulajdonképpen én már most napi 18 órákat melózok. De jól esne 1157# tulajdonképpen most... állítólag tavasz van. Most ezt nem tudom, mert... csak a kliensek mondják, hogy tavasz 1165# van, én nem voltam kint. Tényleg, mindig, este, mikor végzek, már nincs "tavasz", mert sötét van. Reggel, mikor 1174# kelek, még sötét van. Hát állítólag (kliensek mondják), hogy szép az élet, de én nem tudom, hogy így van-e. 1182# Sajnos be van osztva a naptáram, tehát nem tudom ezt most, hogy tavasz van-e. Tényleg? 40-50 évesen azért, a 1191# nemjóját, csak tavasz van! Én meg mit csinálok már itt?! Kezdek kinyúlni, kipurcanni! Kezd ebből elegem lenni! 1200# 1200# Vagyis, föláll egy feszültség, de amikor tenne magáért valamit, kifejezne érzést, szükségletet, vágyat - rögtön 1210# jön egy erős bűntudat - hát, hú, ezt azért nem. Hát ezt nem. Most hatkor, amikor még egy picit fönn van a nap, 1220# akkor menjek ki?! Hát akkor szoktam a palacsintát csinálni! Most vessük össze: rendben van, szeretnék kimenni. 1230# De akkor a gyerek hogy eszik palacsintát?! Hát most ne is haragudjatok, nem is lehet egy lapon emlegetni az én 1240# tavaszi iránti vágyamat a gyerekkel. Hát enni kell neki! Enni. Milyen anya vagyok én? Hát milyen anya vagyok én, 1250# ha nem vagyok hajlandó neki palacsintát sütni?! Jó, hát nem madártej, de legalább palacsinta. Hát az a minimum! 1260# Na, szóval: miért teszem ezt így, még ha a meggyőződésemmel szemben is van? Azért, mert félek a 1269# következményektől, félek a büntetéstől. Következményektől való félelem, büntetéstől való félelem. A 1278# következményektől való félelemnek van egy egy külön része. Ez pedig az, hogy a kapcsolatunkban majd valami olyan 1288# kárt okozok ezzel, amit én nem vállalhatok. Az nem! Ha belegondolok, rettenetes. Azt semmiképpen! Hát majd még 1298# megharagszol rám! Azt nem lehet. El sem tudom képzelni, mi lenne, ha egyszer tényleg megharagudnál rám. Az 1307# iszonyatosan ijesztető lenne. Ahogy elképzelem, ahogy Péter kiabál velem... Ezt nem, semmiképp! Inkább 1317# ráhangolódom. Ne kiabáljon velem! Ha egyszer azt mondja nekem, hogy nem csináltam valamit jól, hát elsüllyedek! 1327# Brrüáááh! Nehéz napom van máma. 1330# Tehát a behódolás sémánál nagyon távol vannak a saját szükségletek, érzések, érzelmek és vágyak - és közben 1339# állandó ráhangolódásban vagyok valaki másra. Folyamatos szorongás, aggodalom és bűntudat, és a meggyőződésem 1349# ellenére is félek a következményektől, ezért inkább úgy csinálom. Ez tulajdonképpen a lényege. És most ezért 1359# szeretnék néhány dolgot erről-arról beszélni, ami nagyon ide tartozik. 1366# 1366# A sémának az egyik kulcsa az, hogy ha van érzés, amit nem lehet kifejezni, az a harag. 1374# De most akkor mi van a haraggal? Nem tudom, hogy mennyire vagytok keresztény módon eleresztve? Ugye, még 1384# bizonyos hittankönyvekben meg (hogy mondják azt, várjunk csak...) imakönyv! (Nem jutott eszembe ez a kifejezés.) 1395# imakönyvekben lehet olvasni mindenféle főbűnökről. Ilyesmit is olvashattok, hogy harag. Ismerős ez? Harag! 1406# Ugye, a harag valami olyasmi, amit keresztény ember "nem csinál"! Ez nagyon-nagyon kártékony dolog. Nagyon! Ha 1417# egy megfelelő szót kellene idehelyezni, akkor azt kellene (és mindenhol így kéne) írni, hogy haragtartás! A 1427# haragra azért sem mondhatjuk, hogy valami alapvető vagy fő "bűn", mert hogy egy érzés. Mikor én... följön a 1438# harag és dühös leszek, akkor nincs is akaratlagos irányítás alatt. Márpedig bűnt csak tudva és akarva lehet 1448# elkövetni. Ezért amikor rhhgGGG, jön a harag, ez nem hogy nem bűn, hanem nem is eshet morális megítélés alá. 1459# Mint a többi érzés, ami nincsen akaratlagos irányítás alatt. 1465# Tehát a harag nem tud bűn lenni, mert ez egy érzés. Hogy mit csinálok a haraggal, ott már fölmerül az erkölcsi 1476# megítélésnek a témája. Hogy haragot tartok - az már lehet az. De önmagában az érzés vagy az érzelem nem tud az 1487# lenni. Ez a mi világunkban sokaknak nagyon idegen, sőt ijesztő. 1493# Most árnyaljuk egy kicsit a képet. Ha valaki nagyon begyakorolja magát a haragvásban, az nem tesz neki jót. 1503# Élettanilag se, meg úgy egyébként se. Tehát amikor azt mondjuk, hogy "amikor jönnek az érzések, azok morálisan 1514# nem is ítélhetők meg, hiszen "nincsen szándékosság-akaratlagoság-tudatosság, hanem csak egyszer rácsodálkozom, 1525# hogy ez van", akkor nem azt állítjuk, hogy érdemes jól begyakorolni magunkban a haragvást, és úgy mindent 1536# haragból csinálni az életben. Nagyon ijesztő lenne! Akkor érdemes megkülönböztetnünk a haragot az agressziótól. 1546# A harag egy érzés, ráadásul egy alapérzés. Négy alapérzés van (de most már nem fárasztalak titeket ezzel, ez már 1558# sok lesz; szegények, este van). Szomorúság, félelem, harag, öröm. A harag egy alapérzés. De amikor én püfölöm a 1568# gyerekem, az nem harag, hanem agresszió. Akkor is, ha azt mondom, hogy nevelem. Az már csak az én kultúrcímkém. 1579# De az agresszió. Tehát amikor azt mondjuk, hogy a harag nem bűn, akkor sokan nem különböztetik meg a haragot az 1590# agressziótól. "Ja, hát akkor leordítom a fejét!" Hát most derült ki, hogy nem bűn. Köszi! 1599# Ezt én nem mondtam, csak azt, hogy maga az érzés nem bűn. A harag tehát nem egyenlő az agresszióval, sőt, a 1610# lélektani okosak a következőt mondják: az agresszió a harag veresége. 1617# Vagyis, ha megfelelő formában kifejezésre tudnám juttatni a haragomat, valószínű nem kéne eljutnom az 1627# agresszióig. Abban az esetben, hogy ha én is egészséges vagyok, meg a környezetem is. 1635# Az evolúciós pszichológia a következőt mondja: minden érzés tulajdonképpen magába foglal egy cselekvési 1645# stratégiát. Nem véletlen, hogy vannak érzéseink, ugyanis még mielőtt gondolkodni tudtunk volna; még mielőtt a 1656# környezetünket és magunkat tudatosan szavakkal, gondolatokkal képesek lettünk volna kifejezni és megérteni, mint 1667# élőlények akkor is észleltük, hogy jön-e a mammut vagy nem? Hogy ránk támad-e a bolha vagy nem? Hogy jön a 1677# szúnyoginvázió vagy nem (az enyhe tél miatt)? Mi segítette az élőlényeket (már egy kicsit fejlettebbeket) abban, 1688# hogy - bár nincs gondolkozás, de - megfelelőképpen tudjanak cselekedni? Tehát ha veszély van, mondjuk 1698# meneküljenek. Ha megtámadják őket, akkor valamilyen módon fölfogják, hogy érdemes-e harcba bocsátkozni vagy nem, 1709# esetleg harcoljanak, megdermedjenek... A megdermedést ne értékeljük le! 1717# 1717# Mondjatok egy példát a megdermedés hasznára. Úgy van! Köszönöm! Te régi motoros vagy. Igen. A medve. Medvével 1730# nem érdemes birokra kelni; elfutni, elúszni előle. Tehát marad: a halottnak tettetem magam. 1740# Szóval a harag nem egyenlő az agresszióval. A harag egy evolúciós program. Ahá! És azt fejezi ki, hogy van 1753# valami célom (tehát például alapesetben túl akarok élni valamit; egyáltalán élni akarok, túléli, megmenekülni; 1766# esetleg másfajta célom van: utódokat gondozni, nem-tudom-mi). Mint a tundrai mókus, télre fölhalmozni a 1779# készleteket. Nem vagyunk egyformák! És hogyha valami akadályba ütköznek azok a célok, amelyek engem segítenek az 1792# életben... (ezek a célok lehetnek nemcsak individuális, hanem csoport- vagy társas célok is), akkor megjelenik a 1806# harag. Tehát a harag tulajdonképpen... (tudtam, hogy ez lesz), bizonyos szempontból az életerő egyik formája. 1819# Hogy tudjunk élni, akarjunk élni és kifejezzük azt, hogy élni akarunk, hogy céljainkat el akarjuk érni (ezek 1832# lehetnek tudatos vagy nem tudatos dolgok). A harag ebben segít. Ezért a harag nagyon hasznos dolog! 1844# 1844# És mégis nagyon sokszor (merthogy a nevelés felnőtt-szükségleteket tükröz általában, és nem 1853# gyerek-szükségleteket), ezért az érzések és főleg a harag tilalom alá kerül. Ezért "nem szabad" haragudni. Ha 1865# "nem szabad" haragudni, akkor például az történik - és itt a haragnak van egy nagyon szoros összefüggése valami 1877# fontossal, ez pedig hogy: a harag nagyban segít bennünket, hogy megérezzük az erőnket. Aki teljesen el van vágva 1890# attól, hogy tudjon haragudni, nagy kérdés, hogy meg tudod-e érezni azt, hogy van erőd? Ma nagyon sokan sokkal 1902# erőtlenebbek, mint ahogyan az egyébként reális lenne. 1907# Egy nagyon furcsa világban élünk. Tehát azt mondjuk, hogy, mondjuk... És főleg nekünk, férfiaknak ez nem könnyű. 1920# Ez egyáltalán nem könnyű! Olyan sok a kultúra... (Tényleg, sok! Hát nézzétek meg; ez sok). Azt mondjuk egy 1931# férfinak: te, szedd össze magad, csináld meg! És akkor mit csinál? Leül a számítógép elé, s akkor ott... Értitek 1943# ezt? Ott van egy 30 éves férfi, elvileg van rajta 30 kiló izom. És reggeltől-estig azt csinálja, hogy az erejét 1956# összeszedve... (koncentráltan, gyorsan gombnyomogat) És utána elmegy az orvoshoz, és nem a betört orrára kér 1967# valamit gyógyírt, hanem ínhüvelygyulladása van. Az biztos, hogy ez nem egy férfivilág! Hát hogy? De most hogy 1979# érzed meg az erődet? Ezért: férfiak 25-30 évesen elmennek, mindenféle (hogy is mondjam) kalandos tevékenységekre 1992# adják magukat, ilyen szabadidőben, másfél napra, leugranak a Himalájáról szabadesésben. Hát valami kell, hogy 2003# megérezze, hogy él; hogy tud valamit. Egy napra már lerohanok, raftingolok, kétszer belefulladok. Nem ezt 2015# csináljuk? Hogy gyűröd, gyűröd, rakod; egyik papír, másik; "elmented a munkádat"... érted ezt? Hát régen: 2026# menteni valakit? Jött az ár, te beugrottál, kimentetted, kihúztad... Most meg fogod, és a munkádat "elmented" 2038# (egyetlen bökéssel). 2041# 2041# És akkor: na jó, hát akkor valamit... hogy, hogy, hogy fejezzem ki, hogy van bennem férfierő? Hogy? Ja? Majd 2063# akkor hódítok! Férfierő, hódítok. Akkor állsz a tükör előtt (hátrafésülgeti a haját). Metrószexualitás! 2084# (Dezodorgörgető mozdulatok, szagmintavétel, további tesztek) 2096# Tükör előtt, még... Hát ez pusztító! 2104# Kimész, és akkor férfierőd teljében egy ilyen hihetetlenül finom, divatos nadrágban, egy puha cipőben, 2125# illatosan, némi kis szemöldök-izével most megéled, hogy "férfi vagyok". 2140# 2140# Mit szerettem volna ezzel idehozni? 2144# Hogy nekünk, férfiaknak egyáltalán nem könnyű ma. Mert mondjátok meg azokat a természetes, hétköznapi, nap-nap 2156# után adódó lehetőségeket, ahol megérezzük, hogy van erőm, hogy ezt bírom! Ezt meg tudom csinálni. Elszakadtunk a 2169# fizikai erőnktől. Nincs méltósága a fizikai munkának. A kényelem hőseivé váltunk! Akkora hősök lettünk, hogy 2182# mindent csak... becsúsz és leül. Életerős emberek (35 kiló izommal) leülnek, és így telefonálnak: 2193# Te, megvan a legújabb játék neked?! Megvan? Megvan? Letöltötted? Iszonyú állat!!! Te! 28 pálya van, és az egyik 2206# durvább, mint a másik. De az ötödikre nem enged csak úgy föl, érted?! 124 rohadékot kell kinyírnod. A zombik a 2218# legdurvábbak. Figyelj! Figyelj, figyelj, figyelj! Mondom! Nekem már megvan két napja. A zombit nem lehet testen 2231# lőni! Érted? Tehát lőheted testen, rád támad! Agyba kell durrantani, hogy menjen szééét az agya!!! Iszonyú 2243# kúúúl! Iszonyú durva! Annyira, te olyan... figyejjj. Most megállítottam, fú, de annyira izgulok. Most épp egy 2256# között vagyok, éppen megy a lövedék. Iszonyatosan durva. Te! De olyan grafikája van, de olyan. Figyelj, ez olyan 2269# 3d, hogy 4! Ez valami eszetttlen! Iszonyat, bbbaromi jó! Baromi jó! S figyelj, ahhoz képest nem is drága. Hát 2281# te, figyelj, megéri. Megéri! Jó, én most egy kicsit többet melóztam, de megéri. Te, hogy ezek mit tudnak! Ne 2294# haragudj, leteszem, mert itt a lövedék félúton van, és már félek, hogy véletlenül elmegy nekem. Jó, lerakom. 2306# Shshshshhhhss! 2308# 35 kiló izommal. Nőtársaim! Látjátok, hogy nehéz az élet? Szóval, például, mi férfiak elszakadtunk a fizikai 2320# erőnktől. Attól, hogy folyamatos, természetes visszajelzéseket kapjuk arról, hogy fogom legalább. Nem véletlen, 2333# hogy milyen sokan kondiznak. De... értitek, az is egy kondizás, hogy fogom (a mikrofont leengedi), és ... (súlyt 2346# emel). Egyenes derékkal kell! Az megint más, ha (csak derékig emeli)... Az más! Ez egy más dolog. Szóval. Jajjj! 2359# Fát kéne vágni többet. Egyszerűen közel kerülni a fizikai erőnkhöz. Ha a fizikai erőnktől eltávolodunk... S 2371# amikor valaki tudja, folyamatos kontrollban van, hogy mit bírok és mit nem? Hogy hány kiló tudok fölemelni? Hogy 2384# mennyit tudok futni? Hogy egy tempót meddig bírok? Hogy meg tudok fölugrani? Hogy kit tudok legyőzni és kit nem? 2397# Háhhh! Ez nagy segítség ahhoz, hogy az erőnk és a harag kulturált legyen. Kontroll alatt tudjon lenni. 2409# Különben... Jájjj! Nem könnyű nekünk férfiaknak, egyáltalán! A nőknek meg sosem volt könnyű. 2420# 2420# Szóval, ha nagyon meg vagyunk fosztva a haragtól, akkor nagy kérdőjel, hogy mennyire tudunk aktívak, 2431# cselekvőképesek lenni. Csinálni, bevezetni magunkat, jól elfáradni, izzadni! MMMmm! Ezt a sémát nagyban jellemzi 2444# a passzivitás. Aki ebben a (behódolás) sémábban van, tulajdonképpen bezárva érzi magát. Fenyegetve, bezárva és 2457# tehetetlennek. Olyannak, akit valahogy mintha egy állandó passzivitásra ítélt volna az élet. Hogy mit is tudnék 2469# tenni? Hát nincs is hozzá erőm! És hogyha meg is csinálnám, mit szólnának mások? Hát rám néznének csúnyán! 2482# 2482# Annyira bennem van: 1956 volt. Szóval, elmentem papokhoz, és kérdeztem, hogy mit csináltak '56-ban. Nagyon 2492# foglalkoztatott engem: mit csináltál '56-ban? Volt egy pap, aki azt mondta: Hát, tudod, engem idedobtak, 2501# odadobtak, minden. És miért? Azért, mert azzal fenyegettek, hogy levágják a copfom? Ez úgy megmaradt bennem! Hát 2512# tudjuk, hogy nem erről volt szó! Ez egy sokkal-sokkal kegyetlenebb valami volt. De hogy ebben a papban ez így 2522# élt. "Most azért, mert valaki majd azt mondja, hogy ilyet nem szabad csinálni?! És akkor? Hogyha ez a jó?". 2532# Aki a behódolásban van, tulajdonképpen messze az erejének, cselekvőképességének, lehetőségeinek a nívója alatt 2543# él. Magát úgy éli meg, hogy be vagyok zárva, tehetetlen vagyok, eszköztelen vagyok, nem vagyok cselekvőképes, 2553# nem tudom megcsinálni. De hát mit is? Ha megcsinálnám, megbüntetnének. Naaagy baj lenne. Rossz következménye 2563# lenne. Megszűnhetne a kapcsolat, vagy megbüntetnél, vagy megsértődnél, nem szeretnél, és ezt nem engedhetem meg. 2574# Ez rettenetes lenne nekem. Ezt nem szabad! De látjátok, itt a "nem szabad" nem abból jön, hogy valakinek van egy 2585# belső meggyőződése, hogy ezt szabad, azt meg nem. A behódolás sémánál nincs belső meggyőződés, hanem félelem 2595# van. Valójában nem belső, hanem külső figyelem van. Ugye, ha van egy meggyőződés, akkor én belülre figyelek, és 2605# azt mondom, hogy nekem ez a fontos, és ezért kiállok! Itt nem erről van szó, hanem azt mondom: akármi is fontos 2616# nekem; ha haragszol rám, ezt nem tehetem meg. Úúú, nem egy jó séma! 2622# Na most: harag. Csak ezeket szeretném idehozogatni. Hogy emlékeztek, milyen fontos volt megkülönböztetnünk, hogy 2633# egy érzést megélek vagy kiélek? Nem ugyanaz! Megélni a haragomat és közben pl. használni az eszem (hogy ezzel a 2643# haraggal most mit csináljak). Akkor itt bent megélem a haragom, és közben hova irányítsam ezt az erőt, ami a 2653# haraggal együtt megjelent bennem? Mit kezdjek, milyen cselekvésbe vigyem ezt az erőt? 2662# 2662# A megélés tehát nem egyenlő mondjuk a gátlástalan kiéléssel. Olvasunk könyveket, amelyekben ez van: éld meg a 2671# haragod, éld meg az érzéseid! Ez egyáltalán nem jelenti azt: "megélni a haragot", hogy ütök-vágok-csapkodok, 2681# mert akkor azt kiéltem és nem megéltem! 2684# Tudom, ezeket minden évben el szoktam mondani, de hát ezek alapdolgok. Nem voltál itt múlt héten, úgyhogy 2693# miattad muszáj. Hol voltál? De nehéz veletek, komolyan. Oké? Tehát akkor megkülönböztettük a harag megélését és 2703# kiélését, megkülönböztettük a haragot és az agressziót. Néztük, hogy minden érzésnek van egy evolúciós 2712# programja, ami valamilyen cselekvésre indít bennünket. Most nézzük meg, milyen három területen alakulnak ki 2721# tilalmak? 2722# Vágyak, szükségletek, érzések (beleértve akár a harag, akár az indulat). 2728# Most képzeljünk el egy embert, akiben "nem lehetnek vágyak", nem élheti őket meg, nem ad nekik teret. A 2737# szükségleteit nem tudja kifejezni. Az alapszükségleteit, amelyek az élethez kapcsolják őt. És érzéseket nem 2747# jeleníthet meg. Csodálkoztok, hogy passzív? 2751# 2751# Hát ha valaki nem használja a vágyait, az érzéseit meg a szükségleteiből fakadó indíttatásait, akkor ugyan miből 2761# van életereje? Akkor miből indul el valahova? Hogy tud valamit megcsinálni? Márpedig a behódolás sémában élő 2771# emberrel pont ez történik kisebb-nagyobb mértékben. Hogy tulajdonképpen nyomorúságában el van vágva pont attól, 2782# amiben igazán erő van! Érzések, késztetések, vágyak, törekvések, khhhrr! Mit mond a szociálpszichológia? Hogy az 2793# értékek hátterében szükségletek állnak. Tehát ha valaki el van vágva legalapvetőbb szükségleteitől, érzéseitől, 2803# vágyaitól, akkor cselekvésképtelenné válik - marad a behódolás (még akkor is ha nem is jó, amit csinál). Ezért 2814# értékek nem tudnak az életében kibontakozni. Hiszen amiből fakadnak az értékek, ahhoz nem fér hozzá! 2823# Na most. Az egy naaagy esztelenség, azt tanácsolni valakinek, hogy ha haragszik, akkor dühöngjön! 2832# Miért?? Ha begyakoroljuk azt, hogy ha indulatos vagyok és dühöngök és megint dühöngök és még többet dühöngök, az 2843# ingerküszöbünk elkezd emelkedni. Ez azt jelenti, hogy sokkal kisebb, célunkat akadályozó helyzetnél is már 2853# dühöngeni kezdünk, és még többet kell dühöngeni, hogy valahogy kidühöngjük magunkat. Nem jó rászokni a 2863# dühöngésre! Tényleg így van. Ez egy ilyen... konyhapszichológia. "Fejezd ki az érzéseidet; éld meg, és 2872# ffhhhúúúúúúúÚÚ! Fújd ki magad." Aha. Először két perc alatt fújod ki magad, aztán 5 perc, 50 perc, 5 év, és csak 2883# fújod, fújod - már semmi nincs, csak te dühöngsz. Mert annyi rossz van ebben a világban... 2892# Tudjátok, néha szoktam parkolni egy őrzött parkolóban. Kedves ismerősömmé vált az őrzött-parkoló őr. Az 2901# őrzött-parkoló őrrel szóba elegyedve a következő sematikus mondatfűzésre figyeltem föl. Azt mondja: Lövik az 2912# embereket Ukrajnában. Hát csoda, hogy az ember iszik? 2917# Hirdelen hidegebb lett. Megyek fizetni. Azt mondja: 6 fok van! Hát csoda, hogy az ember iszik? 2926# Éppenséggel az agressziónkkal is így van, ha jól begyakoroljuk magunkat. Szép lassan már mindent, ha csak egy 2936# picit is valami nem úgy van, ahogy az nekünk a mi célunkat, szükségletünket támogatja, akkor khrrRRRR! Tehát 2946# amikor azt mondjuk, hogy a harag önmagában nem bűn; hogy a haragban sok életerő van, akkor egy kicsit sem 2956# mondjuk, hogy váljunk agresszívvá, vagy hogy jól gyakoroljunk be magunkat a dühöngésbe. Szó sincs róla! Hanem, 2967# hogy ha a harag megjelenik, mint egy természetes érzés; ahhoz kapcsolódó indulat, akkor azt tudjuk valamire 2977# használni (vagy fordítani). Igen, ezek a... mondok két teljesen szélsőséges példát. Mikor egy nőt egy férfi 2987# fenyeget. Hát ha ez a nő el van vágva a haragjától, a legalapvetőbb szükségleteitől, hogy "élni akar", hogy 2997# életben akar maradni, hogy magát meg akarja védeni; ha az alapvető vágyaitól el van szakítva, akkor hogy védi 3008# meg magát? Akkor mi lesz vele? Hogy lesz ez? Hogy "ne csináld"? Hogy "légyszi"? Vagy hogy? Ez sokkal komolyabb 3018# téma, egy picit sincs kedvem ezzel bármit így... nehogy félreértsétek. Pl. hogy milyen sokan el vannak vágva a 3028# hangjuktól! 3029# Ugye, a harag kifejezése; az erő, ahogy megjelenik egy emberben, az sokszor annyi, hogy képes vagyok kiabálni 3040# vagy kiáltani. Nem kell, senkivel se kell ordítani. 3045# Egyszerűen nem tudom felidézni, hogy mikor kiabáltam én bárkivel utoljára is. Nem tudom, szerintem tíz évesen. 3055# Ja nem, akkor még nem, mert akkor még szorongtam. Tehát nem arról van szó, hogy állandóan olyan élethelyzetekben 3066# vagyunk, ahol, ha nem kiabálunk, akkor nem fordulnak jóra a dolgok. De ez nem jelenti azt, hogy ne tudnék 3076# kiabálni. Az nagyon fontos, hogy tudjatok kiabálni. Nem kiabálni; üvölteni! Ez egy nagyon fontos képesség. És 3086# hogyha valaki ezt nem tudja, ez azt jelenti, hogy itt valami tilalom és gátlás alá került, ami egy olyan 3096# természetes emberi dolog, amit, hogyha nem tudunk kifejezni, akkor látnivalóan... valami... fú, akkor be vagyunk 3107# zárva. Egyáltalán nem kell másokkal kiabálni. De tudni kéne kiabálni! Kiabálni, üvölteni. Tehát, ha azt kérem 3117# valakitől, hogy te most ordíts, akkor te tudjál ordítani. Milyen egy alapvető dolog! És nagyon sokan nem tudnak! 3128# Nem tudnak kiabálni, ordítani. 3131# 3131# Ha most valamelyikőtök úgy van, hogy "szerintem én se tudok" - gyakorolj, légyszi! Menj ki az erdőbe, tavasz 3141# van. Legkomolyabban. Tavasz van, tavasz! Hétközben csináld, mert nincsenek kirándulók. Magyarországon a tavasz 3151# kirándulók nélkül van. Nem: Magyarország területének 30%-a erdő. Akkor nem állunk rosszul! Elmész, körbenézel, 3162# és azt mondod: nincs itt semmi, csak egy muflon, egy róka, néhány szarvas... Na, ezeknek most... most adok. Hogy 3173# úgy halld meg! És az a minimum, hogy rekedj be. Amíg nem rekedtél be, addig fttt-fütty-futty, nulla! Aranyfüst! 3183# Úgy gyere le, hogy khhhfffFF. Itt derülünk ezen, és ezt annyira komolyan mondom, nagyon komolyan! Hát mikért? 3194# Gyakorolhatsz otthon is, csak akkor csöngess be 8 szomszédhoz. "Semmi baj, csak gyakorlok...". Tessék? Meccs! Az 3204# is jó. Vannak kultúrformák, ahol lehet. Tényleg, így van! Vannak, vannak, vannak. Igen, de ott is... túl 3214# kulturált nekem a meccs. 3217# Ott már... szóval, aztán a másik. Mondok nektek gyakorlatokat. Egyszerűen, például, hogy érezd meg az erődet, 3227# tudjál valamit püfölni! Legyetek szívesek, tanuljatok meg valamit püfölni! Senkit nem kell püfölni, csak tudni 3237# kell püfölni! Pü-föl-ni! Úgy, hogy azt érezd, hogy ennél erősebben ezt nem tudnád már csinálni. Addig! S amikor 3248# végeztél, akkor "Hhhh, hülye vagyok én? Hát leszakad a karom!" - akkor jó. Megérezni az erőnket; tudni ezt 3258# kifejezni. Azért, mert ha képes vagyok kiabálni, valamit püfölni, ordítani, maximális erőkifejtéssel csinálni 3269# valamit (fizikai erőre gondolok), akkor szabad vagy! Ebből a szempontból. És akkor nyugodtan megteheted azt, 3279# hogy ezt sose használod. Hiszem képes vagy megcsinálni! Akkor az kontroll alatt van, kézben van tartva; pontosan 3290# tudsz annyira kiabálni, amennyire akarsz; úgy ütni, ahogy... mindent, pontosan centiről centire, kilopondról 3300# kilopondra tudsz - ezért mindent tudsz szabályozni! Mikor valaki azt mondja: "Ő egy igazi, rendes katolikus 3310# ember; nagyon rendes katolikus! Néha dühkitörései vannak." Ez egy probléma. Ezt szokta meggyónni háromhavonta. 3321# Tényleg! Hogy havonta úgy egyszer-kétszer. Nagyböjtben ez szaporodik. Igen. Mint a varangyok tavasszal. 3331# Dühkitörés. Tehát én rendes vagyok, csak néha valahogy, nem is tudom, s akkor úgy fölocsúdok, hogy most miért is 3341# üvöltöttem?! Akkor megyek és bocsánatot kérek... mikor valakinek dühkitörései vannak, az épp nem azt jelenti, 3352# hogy ő jó viszonyban van a haragjával, hanem, hogy nincsen kézben tartva a haragja. Vagyis: nem tudom a 3362# haragjával, késztetésével, indulatával mit kezdeni; az fölgyűlik benne és kirobban. 3370# 3370# Tehát őt nem arról kellene lebeszélni, hogy haragudjon, hanem, hogy tanuljon meg bánni a haragjával. Hiszen ő 3382# magát is le akarja beszélni a haragról, mert azt mondja: a harag rettenetes dolog, néha dührohamot kapok és ez 3394# szörnyű! 3395# Márk evangéliumában van az egyik kedvenc történetem. Azért, mert Jézus ott állok a zsinagógában. Szombat van. 3407# Megkérdezi: "Na, most szabad-e szombaton gyógyítani; életet menteni vagy veszni hagyni?" S ott áll egy beteg, 3419# nyomorult ember. Mikor látja a tömeget, hogy "azt semmiképp, semmiképppp!", akkor azt mondja a szentíró: 3430# Jézus haragosan körültekintett. Haragosan! Ennyire embertelenek vagytok? Képesek vagytok erre, hogy valakit 3442# veszni hagytok?! Mi az az elv, ami miatt veszni hagytok valakit? És utána meggyógyítja. 3452# Ez az egyik leggyönyörűbb példája annak, hogy Jézus egy valódi ember. Isten és ember. Emberségében valódi ember 3464# - tehát haragszik. És a harag erejét gyógyításba fordítja! Hát ennél szebbet ne... 3473# Egész nyilvánvaló, hogy a különböző kutatások azt mondják, hogy valaki minél inkább (így mondhatnánk) 3484# spirituálisan érett, az életszentségnek bizonyos magaslataira jutott, annál kevesebb benne a negatív érzés, 3496# érzelem és indulat, Kevesebb benne! Tehát ő nem lesz egy haragvó ember. De attól még haragudhat, ám ezt a 3508# haragot képes valamilyen építő irányba fordítani! 3513# Hát, hát. Mennyi az idő? Tíz perc van! Most haragudtok? Hogy elszaladt az idő? 3522# Ezért hogy ha te nagyon beszorítva érzed magad, tehetetlennek... vágyak, érzések, szükségletet? Hol lettek 3533# benned? Hol vannak? 3536# 3536# Egyik kedves ismerősöm azt kérdezte a minap. Ültünk páran. Azt mondja: Most tulajdonképpen mihez lett kedvetek? 3547# Mire éreztek most késztetést? Ezt kérdezte. S tulajdonképpen eltöltöttünk egy délutánt együtt. Mihez éreztek 3557# késztetést? Mire érzel te vágyat? A válaszok a következők voltak: Hát, úgy szeretnék valahogy, valahogy egy 3568# társammal együtt lenni. Most ahhoz lenne kedvem. A szerelmem, szerelmemmel együtt lenni. Csak hát nincsen. 3579# Most mondjátok meg, nincsen. A másik azt mondja: Hát én meg úgy, úgy elmennék egy jó mozit megnéznék. De 3589# dolgozni kell. Munka, munka van otthon, úgyhogy dolgozni kell sajnos. Én úúúgy megbeszélném a férjemmel azt, ami 3600# ma délután volt! De nem ér rá. Nem, ő is nagyon fáradt. Jön haza a munkából, hát most terheljem ezzel? Á, nem. 3611# Értitek ezt? Ha most megkérdezném tőletek (beszéltem több, mint egy órát): mihez kaptatok kedvet? Vágyat? 3621# Az lett tapasztalatom, hogy a válaszadásban a következő derül ki: körülbelül 2 másodpercig van valaki a 3632# vágyánál, és utána hol van? "De hát, hát sajnos. Nincs szerelmem. Még szerelmes se vagyok. Hogy is lenne így 3642# szerelmem, ha nem is vagyok szerelmes." Most ő hol van? A vágyánál?!? Már az élet keservében van benne. De 3653# már... elborította! Azt kérjük emberektől, hogy mondd meg, mire vágysz! A második mondat már az, hogy á, de nem 3664# lehet; nem lehet. Úgy vágynék, úgy vágynék, de hát nem, nem, most itt ülünk, most nem lehet. Most itt ülünk, van 3675# tíz perc. Á, nem lehet, már késő van. Nem lehet, hát kedd van, kedden nem lehet. Hát, meg hétközben van... Hát 3686# hétvégén lehet, de most hétközben van. Jaj, hát nem lehet, mert már fáradt vagyok. Jaj, hát azt nem lehet, mert 3697# férfi vagyok. Nem, hát nem tudok szülni. Úgy szülnék egyet, de egyszerűen nem lehet. Hát azt nem lehet, mert nő 3708# vagyok. De jó lenne, de hát sajnos. Nem lehet, mert öreg vagyok már hozzá. Nem lehet, mert még nem vagyok elég 3719# felnőtt hozzá. Óóó, de szívesen csinálnám, csak hát nincs meg hozzá semmi. 3727# Nem másra jutottam, hogy mi magunk azt gondoljuk, hogy a vágyainkban vagyunk. És köszönő viszonyban sem vagyunk 3738# a vágyainkkal! A csalódás, a szomorúság, .... Rosszul vagyok! Ment ez bennem tovább. Olvasson az evangéliumot 3749# így dühöngve. Hogy nem igaz, ez nem igaz, az emberek mikor vannak a vágyaikban? Mondom neki, hogy vágyakozzon, 3760# és máris szomorú! Hát ez nem igaz... Nem azt mondtam, hogy szomorkodjon, hanem, hogy vágyakozzon! 3769# Olvasom az evangéliumot dühödten - nem csoda, hogy megváltásra volt szükség, nem tudnak vágyakozni sem. 3779# Mondhatsz nekik akármit. Hát ezért lettem pap? Olvasom az evangéliumot: a választott nép várta a messiást. Jó, 3790# várta a messiást; tudom, hogy várta. Jézus megjött. Mondta, hogy senki se próféta a saját hazájában. Na, már 3801# nekiálltak, fölvitték a magas hegyre, ahol a városuk épült, s le akarták őt onnan taszítani. De ő "átment 3812# közöttük". Egyszer csak... No várjunk csak! Hogy van ez?!? Megtanultam a teológián, hogy a választott nép várta 3823# a messiást. Várta. Most ez, hogy várta?!? Csinálok egy csomó dolgot; ha épp becsönget, beengedem. Nem valószínű. 3834# Hanem úgy, hogy vágyott rá. Nem? Vágyta! Érzések, vágyak, késztetések, de jó lenne, óhajtás, hmmm! Nem csak úgy: 3845# ha jön, szóljatok nekem is, mert nem akarok lemaradni. Valahogy várta, vágyta. Aztán megjelent, mondott két 3856# mondatot. IgggeeennN?!? 3858# Rájöttem, hogy lehet, hogy ezt tanultam a teológián, hogy a választott nép várta a messiást, de hogy nem a 3869# "vágyánál volt", az biztos. Hanem két mondat után már a haragjánál, az előítéleténél, a bosszúvágyánál, a 3879# téveszméjénél, a csalódottságánál, akárminél időzött, miközben ő (azt mondja): várjuk a messiást, a megváltót, 3890# hogy megjöjjön. Nagyon! Úgy várjuk, hát más se kéne nekünk, csak ez az egy meglenne... éppenséggel nem időztek a 3901# vágyaikban. Tulajdonképpen (ezt nem mondani), hogy nem időzünk eléggé a vágyainkban. 3910# Főleg aztán (milyen sokat szóltunk erről évekkel ezelőtt), hogy a legmélyebb vágyainkban! Hogy a legmélyebb 3920# vágyaink természete olyan, hogy ha valaki időzik a legmélyebb vágyaiban (és abból még semmi nem teljesedett be, 3931# hanem csak időzöm a mély vágyaimban), és már jól leszek! Pusztán azáltal, hogy a legmélyebb vágyaimat engedem, 3942# hogy eltöltsenek. Semmi nincs még meg belőle! Csak a vágy, és én jól vagyok tőle. Ez az érdekes! Hogy a 3952# legmélyebb vágyainktól jól leszünk. Megéljük azt, hogy ember vagyok! Hogy mire is vágyom én! Hogy mi az, amivel 3963# nem fogok megelégedni. Hogy mi az, ami, ami előttem áll, amiért érdemes élni! Fütyülök rá, hogy még nincs itt! 3974# Nem így van? Hát fütyülök rá, hogy még nem teljesedett be. Hát megcsinálni a hatodik pályát... 2:45 alatt, hogy 3986# a hetedikre vigyen, 48 zombit lelőni... szóval, ha megtanulunk a legmélyebb vágyainkban időzni, már attól jó 3996# lesz az élet. S milyen nagy dolog megkülönböztetni azt, hogy én most egy vágyamban vagyok, vagy már kesergek, 4007# vagy már sajnáltatom magam, már mostan szenvedek és nem tudom, mit csinálok. Időzni a vágyban! 4017# 4017# Egy buddhista szerzetes barátom a következőt mondta. Hú, Feri, nagy a baj! (Ezt tudtam nélküle is - ezért nem 4029# volt érdemes idejönni; mondj valami mást.) Megtanultam, hogy a vágyak nem tesznek jót az embernek hosszú távon, 4041# és hogy Buddha hogyan tanított meg bennünket, hogy hogyan tudunk a szenvedéstől mentek maradni azáltal, hogy a 4054# vágy tüzét kioltjuk. Rájöttem, hogy Magyarországon az emberek nem tudnak vágyakozni. Hogy először meg kell 4065# tanulniuk a buddhista növendékeknek vágyakozni, hogy legyen mit kioltani! Most nagyon hülyén hangzik, amit 4077# mondok, de biztos jól értitek. Odajön, hogy... Hát édesapám! Tűzről hallottál már? Láttál már olyat, hogy úgy... 4090# Tűz, tűz. Hát, csak óvatosan, Mester. Nem tudom, anya mit szólna ahhoz a nagy tűzhöz. Tűz. Tűz. Tűzoltó. 4102# Mennyi az idő? Jaj. 4104# Megtanulni szabadon vágyakozni. Szabadon vágyakozni! Szabadon kifejezni a szükségleteinket. 4114# Vannak társas szükségleteink... 4117# Nem tudom, hogy érzékelhető-e ez, amikor erről beszélünk, hogy "kifejezni". Ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy 4130# ez föltétlenül valaki másba beletarol, belerúg, megsért egy határt, a másikon átgyalogol... Olyan sokféleképp 4142# lehet valamit kifejezni. Itt, ebben a sémában a nehézség az az, hogy az illető nem meri kifejezni. S egy idő 4154# után nem is tudja, hogy hogy lehetne kifejezni. Tudni kifejezni! S akkor vagy csinálom, vagy nem. Vagy így 4166# csinálom, vagy úgy csinálom. Na. Na!! 4170# Tulajdonképpen ez egy nagy tanulás. Jól van. De hát most már be kell fejezni. Írtam még ide, de biztos semmi 4182# értelme nincs. Jujj, hát itt egy nagy téma. Látjátok, elment az idő. Úgy szerettem volna elmondani pedig, 4194# annyira! Ez volt bennem, hogy elmondom, és most mégis agyoncsaptam az estét. Annyira szerettem volna erről 4206# beszélni. 4207# A női erőről nem beszéltem. Na, mit szóltok? A női erő! Hát már jön, érzem! Engedjetek nekem még teret! 4219# Van egy Pinkola Estés nevű pszichoanalitikus hölgy. Muszáj! Tehát egy nő! Nő mondja nőnek. Azt mondja, hogy: A 4231# női szocializáció miatt a mi kultúránkban a nők elszakítva élnek a saját erejüktől. A női erőtől! A női erő nem 4243# egyszerűen csak az, hogy képes vagyok csábítani, megbillegtetem magam, dobok egy esti sminket... Hát ez még csak 4256# a ftty, ftty! Hogy a legtöbb nő elszakítva él a női erejétől. Azt mondja Pinkola Estés... Ez egy jó név, nem? Jó 4268# kimondani! Komolyan, máris elkezdtem vágyakozni! Ilyen gyönyörű név, Pinkola Estés! 4278# Azt mondja, hogy: a legtöbb nő nem csak elvágva él, elszakítva a saját női erejétől (már megint kilóg a 4289# gatyámból az ingem), hanem fél is a saját erejétől. Ez hasonló ahhoz, ahogy félek a vágyaimtól, 4300# ösztönkésztetéseimtől, érzéseimtől, merthogy "baj lesz"; nem akarom, hogy megbüntess, hogy fenyegess, hogy rossz 4313# vége legyen a dolognak. 4315# 1. Tehát az első: hogy elszakítva érzem magam az erőimtől. 4322# 2. A második: félek is a saját erőimtől, mert majd mi lesz? Mi lesz, ha én egyszer...? Tulajdonképpen nem is 4334# tudom kifejezni az erőimet. Azt se tudom, hogy ezek mik igazán? Biztos nem az a női erő, hogy képes vagyok 4346# becsapni az ajtót... Nem ez a női erő. Nem az a női erő, hogy üvöltök a kisgyerekemmel. Na már... S akkor azt 4358# mondja: a női erőtől a férfiak is félnek. A férfiak tudatos és nem tudatos üzeneteket közvetítenek a nők felé, 4370# hogy "csak ne legyél erős". Az erődet ne fejezd ki! Mert akkor azt se tudom, mit kell csinálni. Nyilván azért, 4383# mert a férfiak többsége is el van vágva a saját férfierejétől. Ha egy nő még erős is (nem elég neki, hogy nő; 4395# hanem még erős is), hát az már a vég. Megyek, lövöm a zombik fejét. Az kiszámítható! Tudom: lelövöm, jön a 4407# nyolcadik pálya. Érzitek? Egész este... Még az ötödiknél kezdtük, és már a nyolcadiknál vagyunk. Egy női erővel 4419# megküzdeni, hát az... 4421# S ezt mondja: a férfiaknál már csak a nők félnek jobban női erőtől. Ezt egy nő mondja, Pinkola Estés (jelesül). 4434# És akkor hozzáteszi, hogy pl. miben jelenik meg a női erő. Hú, de szép! De letelt az idő. Úgyhogy... Na, tudom, 4446# hogy ilyet nem lehet csinálni. Félek a haragotoktól. Azt mondja: 4454# A női erő abban nyilatkozik meg, hogy képes az életre segíteni mindent, amit életre kell hozni. Van ereje ahhoz, 4466# hogy élővé tegye azt, aminek élnie kell, (vessző), és van ereje ahhoz, hogy elengedje, aminek vesznie kell. Hogy 4479# elengedje azt, aminek a halálban van a helye. 4484# A női erő. Tud éltetni, és meglátja, hogy mikor van az ideje annak, hogy valamit engedjen. Vagy elveszítse, 4496# elgyászolja; vagy elengedje a halálba. Ez a női erő. Nem az, hogy tudok üvölteni a férjemmel. Mondta Pinkola Estés.
Lejegyezte: Szabó Zoltán Illés
