panorámakép

2013.03.26-masodpercjelolessel

A pálferi wikiből

0000# Köszöntelek benneteket! Isten hozott mindannyiótokat!
0004# Nagyon megtisztelő, hogy a hóakadályokat is legyőzitek, nagyon. Olyan érdekes ez, mikor telenként ilyen idő van,
0013# néha, minden évben 3-4 ilyen alkalom szokott lenni, mikor olyan nagyon zord, vagy akár ősszel szokott olyan
0022# lenni, mintha dézsából öntenék, s mikor megérkezem és látom, hogy itt vagytok, vagy mikor még a Pázmányon
0030# voltunk, vagy a Millenárison, olyan jó érzés fog el. Éppen ahogy jöttem, gondolkoztam ezen, hogy tulajdonképpen
0039# miből fakad ez a jó érzés, hogy itt találkozunk. Talán valami olyasmiből, hogy kölcsönös áldozatot hozunk azért,
0049# hogy itt legyünk, hogy valahogy belerakjuk magunkat, vagy teszünk valamit ezért. Talán emiatt van, és hogy
0057# nyilván így tekintek rátok, mint akiknek ez nem kényelmes, vagy nem kellemes volt fölszállni, jönni, és hogy ha
0066# így látlak titeket, akkor ez... mmm, na.
0070# 
0070# Kudarcra ítéltség
0071# A mai alkalommal be fogom fejezni. Nem ígérem, de be fogom fejezni. Azt már megtanultam, hogy ne ígérjem, de be
0079# fogom fejezni - kudarcra ítéltség. A kudarcra ítéltség kapcsán beszéltünk arról, hogy tág, nagy összefüggésbe
0088# helyezve a témát, nem elsősorban a kudarcra ítéltségnek a negatív téves hiedelemvilágát, hanem az eredményesség,
0096# a gyümölcsöző életnek a szemléletét, hogy hogyan tudnánk azt megvalósítani, elérni, együttműködni. Így jutottunk
0105# el oda, és már csak néhány mondatokat akarok erről, hogy fölismertük az értelmi intelligenciával szemben - nem
0113# ellentétben, szemben - az érzelmi, a társas és a spirituális intelligencia jelentőségét. Erre csodálkoztunk rá,
0121# hogy az eredményesség milyen világos összefüggésben van ezzel a három intelligenciával, és így jutottunk el az
0130# erkölcsiségnek a témájához. Nagyon egyértelműen mondhatjuk azt, hogy az erkölcsi igényességünk, az erkölcsös
0138# életvitel pozitív összefüggésben van az eredményességgel, és pozitív összefüggésben van a jólléttel. Az
0146# erkölcstelenség pedig a sikerrel lehet, hogy pozitív összefüggésben van. De az eredményességgel, az értelmes
0154# élettel, a gyümölcsöző élettel, az együttműködéssel és a többi... negatív összefüggésben. Ez jól esett nekem,
0162# papnak, hogy ilyen dolgokig jutottunk, az erkölcsös életvitel, eredményesség, jóllét. Na most!
0170# 
0170# Együttérzés és igazságérzet
0172# Erről sokat beszéltünk, meg a két alapvető forrásáról. Az egyik az érzelmi forrás - tükörneuronok,
0180# visszatükröződés, érzések fölismerése, átvétele, satöbbi - és az együttérzés. Tehát hogy a morális
0189# döntéshozatalnak és cselekvésnek - nem mind a kettőnek ugyanaz a logikája és a belső struktúrája, de ezzel nem
0199# fárasztalak most benneteket - ez nagy mértékben tud forrásozni az együttérzésből és az együttérzésnek a
0207# kiterjesztéséből. Semmi akadálya nincs együttérzőnek lenni ismeretlenek felé, sőt együttérzőnek lenni olyan
0217# felé, olyanok felé, akik még meg sem születtek. Minden további nélkül tudunk együttérzők lenni a majd
0226# megszületendő unokák felé. Hát én a sajátjaim felé... együttérzés még vóna, unoka nem lesz. Na szóval!
0235# 
0235# Tehát ez az egyik forrása, és a másik, ami nem független az érzéseknek, a társas világtól, de mégis csak egy
0242# picit más, hogy kialakul az énideál, kialakul a lelkiismeret, és egyszer csak az ösztönös igazságérzetünk elkezd
0250# kulturálódni, és szép lassan elkezd bennünket nagyon is indítani, motiválni az, hogy mi az igazság. Az
0257# igazságnak, vagy az igaznak a kiterjesztése történik meg egyre nagyobb mértékben, minél érettebb a személyisége
0265# valakinek. Ezért az erkölcsi cselekvésnek nem csak az együttérzés lehet egy nagyon erős, mélyről fakadó
0273# motívuma, hanem az igazság. Ami nem csak itt van, tehát nem csak racionális belátás, de nagyon világosan ki
0280# tudjuk mondani azokat az erkölcsi elveket, amelyekre azt mondjuk, hogy "Igen, ez így igaz!" Bár értitek. "Ez így
0288# helyes!" - ilyen értelemben igaz, nem az, hogy így volt, vagy nem így volt. Erről ennyit.
0295# 
0295# Eredményesség és siker
0296# Beszéltünk arról, hogy fontos megkülönböztetéseink lehetnek, hogy különböztessük meg éppenséggel a jóllét miatt,
0305# eredményesség, hatékonyság miatt azt, hogy mi siker, és mi eredmény. Mert a siker nem vezet jólléthez, az
0314# eredmény, a gyümölcs az viszont igen. Az egyik belülről épít bennünket, a másik másoknak a külső, ránk vonatkozó
0323# ítélete. Ez azonban nem mond ellent annak, főleg, hogyha valaki olyan nagyon úgy élte eddig az életet, hogy
0332# csökkentértékűség, szégyen, alkalmatlanság, dödödö-döm, s akkor neked lesz egy sikered, hogy annak ne
0340# örülhetnél. Tehát ez nem a siker ellen való beszéd. Minél kevésbé tudta valaki természetes módon, ahogy fölnőtt,
0349# átélni azt, hogy ő valamiben sikeres tud lenni, hogy tud a középpontba kerülni, hát annál inkább milyen
0357# nagyszerű dolog, hogy ez néha megtörténhet, s ennek örülhetünk - nagyszerű, nagyszerű. De hosszú távon, ha ebbe
0366# az irányba visszük az életcéljainkat, nem vezet jólléthez. Tehát a siker és az eredményesség nem ugyanaz.
0375# 
0375# Eredményesség és hatékonyság - siker és kudarc
0379# Megkülönböztettük azt is, hogy mennyire nem mindegy - ezt lehet, hogy nem különböztettük meg, csak én gondoltam
0389# eddig, hogy ezt el kellett volna már mondanom. Ez pedig a hatékonyság és az eredményesség. Valaki lehet, hogy
0399# eredményes, de nem hatékony. Valaki lehet, hogy olyan hihetetlen lassan csinál meg valamit, hogy végül azt
0409# mondhatjuk, hogy eredményes, megcsinálta, megvan, de 20 évébe tellett. Mondjuk egy sikeres párválasztás. Na de
0419# 72 évesen... viszonylag kisebb jövő áll előttük. Tehát azért a hatékonyság szempontja nem elhanyagolható. Ugye,
0429# gyors rész, lassú rész... Jó, erről is beszéltünk, rendben.
0435# 
0435# Megkülönböztettük, hogy valaki feladat orientált-e, eredmény orientált-e. Mert ha feladat és eredmény
0442# orientáltak vagyunk, az segít bennünket alapvetően az eredményességhez, és itt akkor jött egy következő
0451# gondolat, és már mindjárt jön az új téma. Nem lesz annyira új, de azért... Ez pedig, hogy a kudarchoz fűződő
0459# viszonyunk egyáltalán nem mindegy, hogy milyen. Emlékeztek erre? Mindenképpen érnek minket kudarcok, hát ez
0467# nyilvánvaló. De éppenséggel akkor tudunk a kudarcainkból jól fölállni, és azokat termékeny talajjá tenni a
0476# növekedésünk szempontjából, ha eredmény orientáltak vagyunk. Ha kudarckerülők vagyunk, a kudarc nem válik
0484# valamiképpen termékeny talajjá a fejlődéshez, hanem csak megerősít bennünket abban, hogy bénák vagyunk, hogy
0493# tudtuk, úgyse fog sikerülni. Tehát az első, hogy a siker-orientáció abban is segít, hogy a kudarcainkkal mit
0501# tudjunk kezdeni. Aztán! Most a sikert értitek, mindig eredményesség szempontjából, szóval ez nem egy ilyen, nem
0510# t'om milyen kurzus itt, ahh! Fontos dolgokkal foglalkozunk.
0515# 
0515# Kudarc, kudarcélmény
0516# Ide tartozik az is, hogy képes vagyok a kudarcaimat fölismerni, belátni, és közben tovább szeretni saját magam.
0524# Nem veszik el az önbecsülésem. Na, erről aztán sokat beszéltünk. Éppenséggel a reálisan pozitív önbecsülést
0531# segít engem abban, hogy a kudarcot ne vonatkoztassam magamra, hanem a teljesítményemre. Aztán, hogy nagyon
0538# fontos - hát ezek nagyon szép dolgok - hogy meg tudom különböztetni a kudarcot a kudarcélménytől. Meg tudom
0546# mondani, hogy kis kudarc, nagy kudarcélmény. Ugye például nagyon-nagyon szeretted volna jól csinálni, s
0553# elszúrtad. Lehet, hogy mindenki azt mondja "Jaj, hát ez most mit számít? Melléütöttél két billentyűt." A
0560# vájtfülűeken kívül nem is hallotta senki, de neked nagyon nagy kudarcélményed lehet, miközben a kudarc
0567# tulajdonképpen egészen elhanyagolható. Fordítva is lehet. Hogy tulajdonképpen nagyon érdemes volna belátni, hogy
0575# "Ezt így nem lehet tovább csinálni. Hát ez annyira pocsék volt, hogy egyszerűen le kell ülni és az egészet
0582# átgondolni, mert ez nem mehet tovább." De mi van akkor, hogyha neked alig van hozzá kudarcélményed? Elég
0589# problémás. Meg veled dolgozni elég problémás. Szóval képes vagyok megkülönböztetni a kudarcot a kudarcélménytől,
0597# és innen jön a következő lépés is.
0600# 
0600# Nem csak a kudarcélmény földolgozásával foglalkozom. Tehát nem egyszerűen csak jól szeretném érezni magam egy
0610# kudarcélmény nyomán, hanem magával a kudarccal is tudok foglalkozni. Tehát hatékonyan tudok hozzányúlni a
0619# kudarcélmény földolgozásához, és a kudarc okainak a föltárásához. Nem ragozom tovább, ez is milyen jelentős.
0630# 
0630# Aztán ide tartozott az is, hogy ezért aztán ha a rendszer jól áll össze, akkor... Hú, most olyan melegem van.
0640# Nektek is? Csak nekem. Nahát! Mit lelkesedek itt ezért? Kiabálok, hogy "Kudarc, kudarc!" Nem tudom, szóval...
0650# 
0650# Az utolsó pont meg így szól, hogy ...és képes vagyok a kudarcot információforrásnak tartani, amiből rengeteg
0658# mindent lehet megtanulni. Azt szokták mondani, a sikereink jó érzést adnak, a kudarcból meg tanulunk is valamit.
0666# Körülbelül... na most! Aztán Csíkszentmihályi... nem, de! Csíkszentmihályi Mihály nagy segítségünkre van, ő
0674# mindig, de most konkrétan is. Megnézzük, hogy a kreativitás hogyan fejleszthető nagyon egyszerű dolgokkal.
0682# Emlékeztek, ebbe már belekezdtünk, úgyhogy néhány pont ismétlés, és lesz még néhány új pont, most nem is tudom.
0690# Áhh! Beszéljek egy pár szót... Eredményorientált és kudarckerülő személyiségek különbözősége. Ugye, hát erről
0698# sok szó esett. Vagy szóval hát ez olyan ismert, meg nem t'om, azért mindig halogattam, itt van már mióta. Akkor
0706# csak annyit mondok, tudjátok, legyen az...
0710# 
0710# Kudarckerülő és eredményorientált személyiség
0713# Beszélek a kudarckerülő személyiségről, és ti kreatívan tudhatjátok, hogy az eredményorientált pont az
0721# ellenkezője. Ki lehet dolgozni kérem. Akkor!
0725# A személyiségét az jellemzi, sokat szorong, nincs megfelelő önbecsülés. Nehezen tud tartani határokat, problémás
0733# adott esetben az énhatár. Hol vagyok én, hol vagy te? A személyisége nem egyszer kissé instabil. Ezt könnyen el
0742# tudjuk képzelni, hogy körülbelül milyen. Most hogy viszonyul a feladataihoz? A feladatvégzését halogatja. A
0751# fölmerülő problémákkal kapcsolatban hogyha nehézségek merülnek föl, a kudarckerülő tulajdonképpen állandóan
0759# önmagához tér vissza. Újból és újból az összes energiáját a saját stabilitására, a már bimbózó kudarcélményeinek
0768# valahogy a visszaszorítására kell hogy fordítsa. Ezért az érzelmi-, és a feladatvégzéshez szükséges ereje és
0777# energiája nem a feladatvégzésre összpontosul ahogy jönnek a nehézségek, vagy akadályokba ütközik, vagy valamit
0785# újból ki kell találni, hanem mindig foglalkoznia kell a saját stabilitásának a visszanyerésével. Ezért ugye
0794# egyre kevésbé lesz hatékony, beindul egy lehetetlen kör. Ezért prognosztizálja is, előre látja a kudarcot, fél
0802# is tőle, erről fantáziál, de nehezen kér segítséget, mert a segítségkérést is kudarcnak tekinti. A feladatoknak
0811# az átadását adott esetben, az reális, hogy ő annyit nem bír, vagy annyit nem is lehet, vagy a munkavégzés során
0820# derül ki, hogy ez kétemberes munka - nem tudja átadni a feladatot, de együttműködni se nagyon tud. Na, hát
0828# ilyesmi. Most tényleg, hát kitalálhatjuk. Jó, meg hát ezt ragoztuk már mióta.
0835# 
0835# Kreativitás fejlesztése
0837# Tippek, ötletek, na, csak úgy... valami. Meglepetés. Lepődjünk meg. Tudatosítsuk a meglepetéseinket, okozzunk
0847# meglepetéseket. Ájj, de jó! Milyen érdekes, amikor szerelmesek vagyunk, kreatívok is leszünk. Ugye hogy így van?
0857# Egy szerelmes embernek jó ötletei lesznek, hogy lehetne megörvendeztetni a leendő társát. Gondolj vissza, miket
0868# csináltál, és hajrá. Aztán minden napra legyen valami arra a napra szóló konkrét cél. És beszéltem az
0877# elmélkedésről, hogy hogyan megtanítottak engem az áldott papnevelő intézetben. Milyen jó dolog az, minden nap
0887# egy konkrét cél, aznapi. Elmélkedésből fakadt, imádságból. Hú, hát tele voltam érzésekkel, tök jó volt. De azóta
0898# már, jaj...! Na!
0900# 
0900# Csináljunk valamit élvezettel!
0903# Egészen egyszerűen hangzik, de ez nem azt jelenti... Milyen érdekes ez, na most kíváncsi lennék, persze bennetek
0914# él ez a mondat. Más szavakkal két mondatot mondjatok, hogy mit mondtam az előbb. Kíváncsi lennék, mi születne.
0926# Most igen, érdekes volna föltenni a kezed, de nem kell, csak most fantáziálok ezen, hogy melyik volt a két
0937# kulcsszó, és a két kulcsszó között nektek melyik volt a kulcsabb szó? A két kulcsszó így szólt, hogy "élvezet",
0949# és a másik, hogy "csináljátok". Ugye, és nagyon érdekes, mondtam ezt, hogy csináljatok valamit élvezettel, s
0960# hogy hányótokban maradt meg 3 mp után az, hogy "Na, valami élvezet után kell nézni." Piszok voltam, mert kólát
0972# ittam hozzá. "Igen, ezt mondta, hogy valami élvezet után menjünk." M-mm! Ugye nagy különbség, hogy azt mondjuk-e
0984# a kreativitás nevében, hogy "Nosza egy élvezetet ide!" Hát az mitől növelné a kreativitásunkat, hogy iszunk egy
0995# pohár kólát? Nem növeli a kreativitást a kóla - sajnálattal kell ezt megállapítanom. De csinálni valamit
1006# élvezettel! Itt ez a kulcsszó.
1010# 
1010# Csinálni valamit élvezettel. Hogy már régóta, napok óta azt mondod "Olyan borús vagyok, olyan havas vagyok,
1019# olyan télies vagyok, ehh!" Mit tudnál tenni valamit élvezettel? Jaj, azt a nőt de szeretem, aki azt mondta,
1028# mikor már úgy tavaszodott, úgy tűnt, aztán utána visszafordultunk a télbe. Kérdezték egymást "Te, hogy állsz a
1037# kilókkal?" Emlékeztek, mit mondott? Ez a kreatív válasz. Azt mondja "A téli csúcsformámban vagyok." Ez, ez, ez!
1046# Nem t'om, hogy van-e férje, de... jól jár vele. Na, ez volt. Tehát csináljunk valamit élvezettel, ne egyszerűen
1056# csak élvezkedjünk, mert akkor csak meghízunk.
1060# 
1060# Alakítsuk át a környezetünket!
1062# Tegyük a dolgainkat... jaj, ezt nem is mondtam. Az előbb azt mondtam, hogy... Alakítsuk át a környezetünket!
1072# Emlékeztek, itt beszéltem nem t'om, a dobogómról, meg a... ó, hát még több dolog eszembe jutott. Most megosztom
1082# veletek. De hozzá kéne mondani az éveket, úgyhogy most leleplezem magam.
1088# A szőnyeg
1089# Anyukám tolmács volt és fordító, és nagyon jól csinálta, elég jól is keresett vele, s aztán 62 évesen
1098# megvalósította egy gyermekkori álmát, vagy ifjúkori álmát, és szerzett még egy lakberendező papírt is, és
1107# akkor... Nagyon hallatlan szépen rajzolt, nagyon művészi tehetsége volt - erről már beszéltem nektek, nem is
1117# akarom ragozni. Minden esetre kapott megbízásokat az Egyesült Államokban, Új-Zélandon, egész hihetetlen szép
1126# volt így ez az utolsó néhány éve, és akkor, na... ezért aztán viszonylag, ahhoz képest, ahogy addig, jó keresete
1136# lett. Akkor az is valahogy egy olyan nem t'om milyen álma lehetett, mélyebben nem tudok róla, hogy ő szeretett
1146# volna magának egy perzsa szőnyeget. Ez milyen, hogy egy perzsa szőnyeg! Akkor éppen volt pénze, ugye már apámra
1156# nem kellett költeni... Igen, mert akkor már régen elváltak, és akkor anyukám, egyszer csak megyek hozzá
1165# vasárnap, s egy ilyen böhöm nagy, benga nagy perzsa szőnyeg, hát olyan igazi perzsa szőnyeg, mintás, színes,
1175# pamut, hát szóval. Hát énnekem nem tetszik. Aztán, mikor édesanyám meghalt, akkor na, a tesómmal ide-oda raktuk
1185# a dolgokat, és na mindegy is hogy, nálam maradt a perzsa szőnyeg. Látjátok, milyen aszketikus vagyok, mert
1194# valahogy úgy volt, tesóm egy nagyon életre való, ő azt mondta "Na, én ezeket szeretném." akkor ez volt egy
1204# lista, én álltam olyan bután, és rajtam ragadt a perzsa szőnyeg. Kedvesen mondta, hogy "Na, tied lehet a perzsa
1213# szőnyeg." Hát végül is az anyukámé volt, meg perzsa szőnyeg, perzsa szőnyeg. Na jól van, beraktam a szobába,
1223# ugye nagyobb mint az egész szoba. Gyönyörű szép, csak nem tetszik. Így, így jártam vele. Most akkor mondom
1233# rögtön hozzá az évet. Tehát 10 év fölött vagyunk, hogy minden nap hazamentem, s egy olyan szőnyegen mászkáltam,
1242# ami nem is tetszik. Ezt 10 évig bírtam. Szóval látjátok, hogy a... kreativitás fejlesztés. Akkor megkérdeztem
1252# magamtól "Feri, milyen szőnyegen mászkálnál szívesen? - Legyen egyszínű. Ne legyen már háromféle színe, hát nem,
1262# nem... egyszínű." Hazamegyek, és akkor ne idegesítsen engem a szőnyeg, meg hogy akárhova nézek, valami más szín.
1272# Hát ne, én otthon pihenni akarok." Elmentem a boltba, jó, hát akkor kéne valami egyszínű. Tudjátok, mi tetszik a
1282# legjobban? A rongyszőnyeg. Tök egyszínű. Vettem két hatalmas rongyszőnyeget. Akkora rongyszőnyeg nincs, mint a
1292# perzsa szőnyeg, két szőnyeget kellett vennem. Azért látjátok, a fejlődés egy lassú ívű dolog, ráhelyeztem a
1301# perzsa szőnyegre. Mindezt megideologizáltam persze, mégis csak nagyobb a meleg, meg a komfortérzet, meg úgyse
1311# látszik. Háhá-háhá! Nem látszik! Úgyhogy nem t'om hány lakásban van a perzsa szőnyeg fölött rongyszőnyeg, s
1321# ráadásul olyan süket, hogy még élvezi is, tehát neki ez így. Na, ez több, mint 10 évembe került. Hát hogy lehet
1330# ez? Na, most képzeljétek el, mi lenne, ha még feleségem is volna! Most kíváncsi lennék, mire gondoltok. Én
1340# semmire nem merek gondolni, csak úgy eszembe jutott.
1345# 
1345# Polcrendszer
1345# Augusztus felé járt az idő, mondom "Ajj-hajj, Feri, Feri! Neki kell állni könyvet írni." Megígértem, izé, muszáj
1355# megcsinálni. Üüü-ehh! Azon gondolkodtam, mire van szükségem ahhoz, hogy ezt a könyvet megírjam? Rájöttem, hogy
1363# egy hatalmas polcrendszerre. Legalább nyolc fakkja kell, hogy legyen, mert tele vagyok ilyen papírokkal. Én nem
1372# szeretek egy ilyen laptopot izélni. Nem, nem, írni szeretek. Tehát így kézzel. Ezért van egy csomó papírom,
1381# rengeteg... és rájöttem, hogy akkor fogom tudni jól megcsinálni, hogy ha ki tudom rakni, ilyen kis kupacokat
1390# fogok csinálni a témákból, a fejezetekből, ott lesznek, jegyzetek, kis cetli, nagy cetli, könyvek, egyik
1398# témához, másik. Elmentem egy boltba "Nekem olyan kell, amin rengeteg rekesz van." Volt is, 1 méter 40 centi.
1407# Megvettem. Beraktam a szobámnak majdnem a közepére, a dobogó mellé. A dobogón ülök, jobb kéz, krrr-sss,
1415# hihetetlen sok rekesz, de minden papíromat megtalálom. Olyan kedvem lett csinálni, látjátok, lett is eredménye.
1424# Szóval kellett vennem egy bútort, hogy meg tudjak csinálni valamit. Na ezt például, erre nem... ez néhány hét
1433# alatt lezajlott.
1435# 
1435# 2 fotel
1435# Tizenvalahány évvel ezelőtt kaptam tőletek egy jukkát. Annyira emlékszem, Márta adta át, azóta is megvan. A
1446# szobám tele van növényekkel, tele. Tehát ahol másoknál ilyen kanapé van, meg nem t'om mi van, nálam növény. A
1457# jukka akkora, hogy mindjárt eléri a plafont. Nagyon őrzöm, tőletek kaptam, szeretgetem, simogatom, ilyesmi. Még
1469# valamit szóba kell hoznom. Nem a függönyt, mert azt már részletesen elmeséltem pár évvel ezelőtt, hogyan
1479# vásároltam függönyt. Azt mondja... ja, igen. Ez egy körülbelül 14 éves projekt. Nem akkor csináltam meg, hanem
1490# addig tartott. Ez az eredményességre, és a hatékonyság összefüggésére egy jó példa. Ha bárhova elmentem
1501# látogatóba, a szobában minimum van 2 fotel meg egy valami heverő, vagy ilyesmi. Ugye, ez így szokott lenni? Ez
1512# állítólag valami garnitúra, vagy mi. Én először is a szobámból száműztem azt a heverőszerű dolgot, mert minek,
1523# mikor van ágyam. Helyette növények vannak. Igen ám, de mindig volt két szék, miközben egyedül élek. Ez azért
1534# szöget ütött a fejemben már olyan 12 éve. "Tulajdonképpen én egyedül vagyok..." Néhány évig számolgattam, hogy
1546# mennyit vagyok egyszerre a két székben. De valahogy mindig nulla jött ki, minden év végén. Egyszerűen nem voltam
1557# soha egyszerre a kettőben. Ha meg valaki jött, hát na jó, akkor igen. Na de olyan jól le lehet heveredni a
1568# rongyszőnyegre. Hát nincs annál jobb, ott elücsörgünk... Na szóval. Néhány évvel ezelőtt úgy döntöttem, hogy az
1579# én szobámban nem kell két szék. Nincs is. Gyorsan elajándékoztam, egy szék van. Ha jön hozzám valaki, leülök a
1590# földre. Minek legyen ott még egy szék? A szemetesről nem beszélek még egyszer. Csodálatos, hatalmas
1601# szemetesemről. Na, mondom a következőt.
1605# 
1605# Tegyük a dolgainkat a nekünk legmegfelelőbb időben!
1609# Mennyit küzdöttem azért - már édesanyámmal is - hogy ne kelljen reggel ennem. Könyörögtem neki "Nem bírok enni!
1618# Nem kérek enni, nem vagyok éhes reggel!" Mikor Rákoskeresztúron voltam, ezt sokszor mesélem nektek, a főnököm
1627# már reggel - ugye ő misézett hatkor, én hétkor. Hát elég korán nyomtuk, fél 8-kor már ültünk a reggelinél, fél
1636# 8-kor. Hát én dél előtt nem bírok enni, már 12 előtt. Ő már akkor a szalonnát szelte, "Ferikém, gyere...!"
1644# Megevett már nem t'om mennyi kaját, én meg még mindig kentem az egyik zsömlének a felét. Nem eszem dél előtt,
1653# reggel. És most olvasom a legújabb kutatásokat, állítólag nem is annyira okos dolog reggel annyit enni, mint egy
1663# császár, vagy király, vagy miket mondtak. Ugye, így mondták nekünk gyerekkorban? Kiderült, hogy megdőlt, s én
1672# ezt már 35 éve tudom, vagy 45. Szóval akkor tenni a dolgainkat, amikor az nekünk megfelel. Nyilván
1680# alkalmazkodás, satöbbi, de akkor is van egy-két olyan dolog, amit tehetünk akkor, amikor nekünk felel meg. Jaj,
1689# viszont...
1690# Mikor elmegyek egy alkalom után, de jól esik egy pizzát benyomni. Egészségtelen! Mindig
1703# mondják nekem "Hát Feri, nem ehetsz lefekvés előtt pizzát!" Döntő érv: "Meg fogsz hízni." Hallgatnom kéne rájuk,
1721# mert ők jobban tudják. Na jó, azt mondja. Megyünk tovább.
1730# 
1730# Kidolgozni egy kidolgozatlan részünket
1733# Kreativitás. Hogyha középkorúak vagyunk, az nagy segítség. Mert 35-40 éves korban beköszön az árnyék, az
1741# árnyék-személyiség. Tehát ha akarjuk, ha nem, olyan dolgok, tulajdonságok, adottságok, késztetések jelennek meg
1750# természetes módon, amelyek addig nem. Fiatalként nyomtuk, az erős részeinket használtuk. 40-45 éves korban
1759# történik egy természetes változás. Kidolgozni egy kidolgozatlan részt. Például, emlékeztek, van aki mindig az
1768# erős részével dolgozik, a gyöngét szégyelli, megveti, nem vesz róla tudomást. Mások meg csak a gyönge részükkel
1777# foglalkoznak. Az erős részükkel, a hatékony, az egészséges részükkel nem törődnek, mintha nem is lenne. Nem is
1786# állnak vele szóba. Meg is van az eredménye.
1790# 
1790# Például a munkavégzésemnek van egy forgatókönyve, ahogy szeretek lenni. Ez az, hogy annyi időt szánok a
1798# készületre, amennyi kell, hát amennyi szükséges. Akkor utána, hogy jól fölkészülök, csinálok egy vázlatot, akkor
1806# az egész bennem van, érdekel is. Megpróbálom koncentráltan elmondani, vagy... és utána nagyjából úgy fejeződik
1815# be a folyamat, hogy én magam úgy élem meg, hogy na, egész jó volt, egész jó volt. Ha meg mitt'om... 5-10% nem,
1824# na, hogy is volt?, az is érdekel. Aha, s mióta meghalt Miklós atya, mmhh-mmhh. Nincs elég időm, energiám arra,
1833# hogy mindenre annyit készüljek, amennyit kellene. Hogy úgy csináljam, ahogy magamnak is jó lenne. Nem olyan
1841# értelemben, hogy jó érzést keltene, hanem hogy azt mondanám, hogy "Na ez jó volt!" Tehát folyamatosan minden nap
1850# most egy kidolgozatlan részemmel dolgozom. Azzal a valakivel, aki nem tud dolgokat olyan jól csinálni, ahogy
1858# szeretné. Ez egy kidolgozatlan részem. Nem tudom, hogy ez nagyképűen hangzik-e, mert nem akar az lenni. Mert
1867# nyilván egy szubjektív élmény az, hogy én azt mondom, hogy "Szerintem ez jó volt.", aztán vagy jó volt, vagy
1875# nem. De most állandóan, minden nap azzal, hogy "Na ezt is lehetett volna jobban." Hogy mindig tudom "Ezt, ezt
1884# jobban lehetett volna, ezt még ide kellett volna, azt még elfelejtettem, ez nem jutott eszembe..." Minden nap
1893# ez. Mert egyszerűen több a munka, mint amennyit bírok, hiába nem vállalok új dolgokat.
1900# 
1900# Föl kellett ismernem azt, hogy most ezzel a részemmel kell valahogy megbarátkoznom, ezzel a gyönge részemmel,
1908# amelyik azt mondja, hogy "Na, ez se jó, ez se jó, ez se jó." és ezzel élni. Nekem nem könnyű, de most
1916# megpróbálom ezt kidolgozni, hogy szeressem ezt a részemet, aki annyit tud, amennyit bír. És hogy az furcsa
1924# nekem, hogy amennyit bírok, az nem elég jó. Nekem, szubjektív értelemben. Érthető ez? Mert ahogy hallom, hogy
1932# "Jaj, most miket mond..." Nekem, ahogy én megélem itt belül, erről beszélek. Aztán ez vagy jó, vagy nem, az...
1941# ó, hát nehéz nekem ezzel együtt élni. De most kezdek megbarátkozni ezzel a részemmel, aki olyan, mint hogyha
1949# öregember lennék, ahhoz tudom hasonlítani. Egy öreg ember, akiben még úgy benne van, hogy mennyit bírt régen,
1958# csak már nem bír annyit. Már elfelejtem a dolgokat, mintha már idős lennék, nagyon furcsa. Úgyhogy mhh! Tehát
1966# egy kidolgozatlan rész kidolgozása. Aki mindig a gyöngeségeivel..., az erős részre találjon rá, mindig az
1974# erősből dolgozik, barátkozzon meg a gyönge részével. Áhh, kreativitás.
1980# 
1980# Tudatosítani, hogy mi az, amit szeretek, és mi az, amit nem
1985# Furcsa. Csíkszentmihályi Mihály azt mondja "És utána többet tegyük meg azt, amit szeretünk, és kevesebbet, amit
1996# nem." Ezért érdemes okos emberekre hallgatni, mert mindig tudnak valami fontos dolgot mondani. És tényleg, és
2006# tényleg. Ez is egy milyen jó kérdés magunk felé, hogy tulajdonképpen mit szeretnék többet csinálni, mi legyen
2016# több az életemben?
2018# Mikor beszélgetek valakikkel, akik arról beszélnek, hogy nincsenek jól, majdnem mindig kidolgozatlan ez a
2028# kérdés, hogy tulajdonképpen mi erősítene meg, mi töltene föl, mi lenne nekem segítség, mit tennék szívesen? Még
2038# ebben a nehéz helyzetben is mihez van kedvem? Általában ezek a kérdések az érzelmi nyomás hatására mintha
2048# eltűnnének, és már csak a rossz közérzet van, a tehetetlenség érzés, és nem látunk már ebből ki. De ha
2058# megkérdezzük magunkat "Jaj, úgy szeretnék egyszer EZT csinálni." Na, akkor már csak azzal kell foglalkozni, hogy
2068# mi kell ahhoz, hogy helyzetbe tudd hozni magad. Ugye, egy anya, aki azt mondja "Csak egyszer aludnám ki magam!"
2079# Na, hát már valami! Az, hogy mire van szükséged, hogy meg tudd tenni, hogy kialudd magad. (Rendben, megyünk
2089# tovább.)
2090# 
2090# A kifelé- és befelé fordulás változatossága
2093# Tehát befelé és kifelé is tudni fordulni - emlékeztek, erről beszéltünk, emlékeztek - a kreatív személyiség
2103# jellemzője. Kedves ismerősöm azt mondja, nő az illető, és az fontos, azt mondja "Ötvenvalahány éves vagyok,
2113# eddig mindig azt gondoltam, hogy milyen hihetetlenül ciki, szégyenletes és megalázó egyedül menni moziba." Most
2124# ötvenvalahány évesen kipróbálta. "Egész jó!" Milyen nagy dolog, egy olyan részt valaki 50 évesen kidolgoz, és
2134# valamit megél, amiről eddig azt gondolta, hogy... azt csak társas lényként lehet tenni, és te elmész egyedül.
2144# Férfiaknak mondom a párját. Ugye, ahogy a nők "Egyedül elmenni színházba? Milyen megalázó." Ugye, ha nincsen
2154# partnerem, aki... mindenképp legalább egy barátnő kell. Egy férfi, aki azt mondja: "Elhatározom, hogy egy
2164# férfitársaságban, baráti társaságban kezdeményezni fogok egy beszélgetést egy számomra fontos, belső, személyes
2174# témáról. Mégpedig úgy, hogy a saját életemből hozok egy témát." Nők hogy kuncognak ezen. Férjeitekre
2183# gondoltatok, hogy egyszer csak a férjem előállna egy ilyennel. De nem furcsa ez? Leélünk egy életet úgy, hogy
2193# férfiként ezt nem csináljuk meg. Esetleg elvesztjük teljesen az eszünket, és érzelmileg annyira földúltak
2203# vagyunk, hogy valamit elkezdjünk mondani. De hogy úgy elhatározva, hogy ezt meg lehet tenni a barátaimmal. Nem
2213# csak akkor, hogyha nagyon nagy baj van, vagy ha sokat ittam. Nem furcsa ez? Leélünk így egy életet, hogy hát...
2223# ó...! A férfibarátságok azért nagyon furcsák tudnak lenni. Na a nőiek is, de hát a férfiak aztán...! Jó, értitek
2234# ezt, na.
2235# 
2235# Nézzük meg a világot a másik oldalról is
2239# ...ne csak onnan, ahol szoktuk, ahonnan szoktuk. Vasárnap a gyerekeket - ugye Virágvasárnap volt - kérdezem
2250# erről. "Figyeljetek csak, légyszi, hallottuk most a passió-történetet, tegye föl a kezét az, aki azt mondja,
2262# hogy szenvedni nagyon-nagyon nem jó dolog." Úgy a furimányos, hittanos gyerekek "Szenvedni jó!" Ugye lehet
2273# látni, hogy kiket fertőzött már meg a megfelelési kényszer. Hát egy pap... biztos ez a jó válasz "Szenvedni
2285# jó!", ez majd, ez majd kijön belőle. Ő föl nem teszi a kezét. Ugye, néhány még, egészséges lelkületű kislány
2296# föltette a kezét "Nem, szenvedni nem akarunk!", egy-két ilyen finom nárcizmussal már elindított kissrác is "A,
2308# szenvedi azt valóban..." Na, fölraktam a mancsom, hogy hát a szenvedés nem jó. Hát mitől lenne jó a szenvedés?
2320# Szenvedni nem jó, nem jó. Na, ebben megegyeztünk tekintély alapon, mégis csak. Na, hát egy misén nincs idő a
2332# belátásra, ne haragudjatok, elmélyülésre nem..., tehát "Nem jó!"
2339# Azt akkor megnéztük a másik oldalról, akkor azt kérdeztem "Jó, most akkor szenvedni nem jó. Van-e valami, vagy
2350# valaki, akiért érdemes?" Annyi válasz született, hogy le kellett őket intenem. Azért ez ritka. "Ne haragudjatok,
2362# nekem erre nincs időm, hát... hogyha csak itt dumálgatok veletek, és..." annyi, mondták és mondták és mondták.
2374# Milyen érdekes ez! Hogy egy gyerek számára is ez, hogy innen is nézem, onnan is. "Hogy szenvedni nem jó, na de
2386# hát az ötösért? - mondta egy olyan... fehér ingben volt - Az ötösért?" Lesznek bajok. Akkor mondtak aranyosakat
2398# is, hogy a rendért a szobánkban, a tengeri malacomért, meg nagyon... anyáért, meg ajj, édeseket mondtak nagyon.
2410# Azt mondja, 5 és fél éves kisfiú. Onnan tudom, mert megkérdeztem tőle. Azt mondja "A szerelemért." Na, most
2421# ennek a történetnek azonban most pont a közepén vagyunk. Úgy meglepett, akkor kérdeztem meg, hogy hány éves, öt
2433# és fél. Utána bejött az anyukája a sekrestyébe. Nem, most látszik, hogy ti egész más nyomon vagytok. Tehát most
2445# megvalósítottuk azt, hogy szavak nélkül is el lehet beszélni egymás mellett, mert mi most elnéztünk egymás
2457# mellett. Én is mást nézek, meg ti is, az tuti. Képzeljétek el, az édesanya félrehívott - de tényleg, most
2468# olyan... hát nem... jaj, most nem bírom folytatni, nem, nem, mondok egy másik fontosat, majd visszatérünk ide. A
2480# helyzet egyre rosszabb. Nézzünk egy másik pontot, nem, ezt így most nem lehet, nem. Nem, tényleg nem lehet, na!
2492# Tehát van egy jó érzésem, és azt nem, nem. Nem. "De igen! De igen!" Igen, termékeny párbeszéd alakult ki itt.
2504# Azt mondja, hogy... menjünk tovább, aztán visszatérek.
2510# 
2510# Sok nézőpontból látni
2511# Tehát nem csak nézzük meg a másik oldalról, hanem sok nézőpontból látni. Ez egy picit több. Mert olyan is
2518# lehetséges, ez milyen, hogy... nem csak nézőpontot lehet váltani, hanem rendszert is lehet váltani, ahogyan
2526# nézünk. Hogy egy egész más rendszerből is nézhetek, és ennek nagyon nagy jelentősége van, hogy egy egész más
2533# rendszerből nézni.
2535# Például amikor különböző szakterületeknek a képviselői találkoznak, nagyon gyakran történik ez, hogy mindenki
2542# megmarad a maga rendszerében, tehát akkor a politikus elmondja a maga politikusi rendszerében azt, hogy mit hogy
2550# lát, mit hogy gondol, mit miért, hogyan tesz, vagy akar tenni. Akkor jönnek a szakemberek, azok, akik szakértői
2558# egy területnek, amire a politikai döntéshozatal... na és akkor elmondják, hogy de ez így és úgy, és... Nem
2565# váltanak rendszert, nem mennek át a másik rendszerbe, nem teszik meg azt a fáradtságot, hogy megnézzék, hogy a
2573# másik rendszerből az hogy néz ki, az hogy hat. Főleg - mondjuk - egy szakember nem tanul meg egy picit
2580# politikusul beszélni, a politikus szakemberül gondolkodni. Ezek rendszerek, külön rendszerek.
2587# Akár azt is mondhatnám, egyházon belülien, ahogy látjuk a világot, az is egy rendszer. S akkor leállunk
2594# valakivel, akinek semmi köze az egyházhoz, az is egy rendszer, ahogyan ő látja a világot. Akkor annyira tudunk
2602# süketek párbeszédét folytatni, mert nem, nem megyünk át egy másik rendszerbe, ahol egészen másképp néznek ki a
2609# dolgok. Ahol valaki bemegy a templomba, s ott zavarban van, és szorong, mit kell csinálni, hogy ciki-e, ha nem
2617# vetek keresztet, hogy baj-e, hogyha a hitvallást nem mondom, hogy ciki-e, hogyha én mindig később teszek
2624# valamit, mert azt sem tudom, mikor kell. Hogy ez, aki kívülről jön, annak ez nagyon komoly zavart okoz. Sokszor
2632# évekig, évekbe telik, míg egyáltalán bemegy a templomba ezek miatt a zavarok, szorongások miatt. Mi meg...
2640# 
2640# Tehát ez több, mint hogy megnézek valamit a másik oldalról. Hogy rendszert is képes vagyok váltani, gondolkodási
2650# rendszert. Például az nagyon sokat segített nekem, egyszer elhatároztam, hogy amennyire rajtam múlik,
2659# megpróbálok női módon gondolkodni. Hogy ezt én meg szeretném tanulni. Hát annyira izgalmas volt, mert valamiről
2669# azt gondoltam hööö-öömmm, s egy nő annyira mást mondott róla... Na erre a legjobb példám, most nem olyan régen,
2680# azt mondja nekem valaki, hogy... Valahogy a sportmozgásról beszéltünk, valahogy előkerült a gátfutás. Hát ugye
2690# én tízpróbázó is voltam, hát én a gáton... egész jó dolog a gátfutás, viszonylag magas a csípőm, na. Hát egy
2700# csomó élményem van, mit jelent gátat futni, most egész belelkesedtem. Hát a gátfutás, az egy nagyon jó dolog.
2710# Van egy ritmusa, az egész mozgás, hát az jó. Ez a nő (Nem meséltem ezt nektek? Nem? Feri!) A nő a következőt
2720# mondta. Meghallgatta az én áradozásomat, hogy a gátfutás milyen jó. Azt nem tudom, miről jutott eszembe. Azt
2730# mondja "Hát nekem is van élményem a gátfutásról. Hát én nem voltam egy nagy sportoló, inkább zenéltünk, de
2740# tudom, hogy ott... néha kimentünk, mert amikor jó idő volt, volt ott egy sportpálya, s akkor egy-két ilyen
2749# dolgot kellett csinálni. Talán középiskolából, akkor mutatták nekünk, hogy milyen a gátfutás. "Én nagyon
2759# szerettem a gátfutást. - mondta ez a hölgy - S akkor az volt velem, mint az előbb, hogy... velünk, hogy na úgy
2769# tűnik, hogy nagyon-nagyon értjük egymást. Nagyon, ugyanazon derülünk. S akkor azt mondja "Tudod azért, mert
2779# ahogy szökelltem a gátak fölött, olyan szépnek éreztem magam." Miii? Asszonyom, ez sport! Hát egy két külön
2789# univerzumban élünk. Na, de már ugye volt némi rutinom, hogy milyen nőiül látni. Na ez egy gyönyörű példája
2799# annak, hogy mondjuk egy férfi, főleg ha sportoló, mi az, hogy gátfutás, és hogy egy nő mit tud megélni gátfutás
2809# közben, főleg ha nem egy szemenszedett sportoló, hanem csak úgy kihajtják, hogy... Szépnek érezte magát, gátak
2819# között szökellt. Hát dss! Stopperóra! Nem szökelltem a gátak között. Az eredményesség titka, minél gyorsabban
2829# rakd le a lábad, hogy a következőt fölemelhesd. Időre megy.
2835# 
2835# Na, emlékszem, tehát ez a rendszerváltás, hogy mikor olyan... nem is tudom, hány éves lehettem. Most mit érdekel
2846# ez titeket, hogy jól elvagyok? 30. Akkor stratégiát dolgoztam ki. Én már akkor is ilyen voltam. Azt csináltam,
2858# elmentem moziba, és elhatároztam, hogy most ezt a filmet női aggyal fogom nézni. Női aggyal, na annyira
2869# izgalmas, tehát néztem "Na, ez egy jó pasi, vagy nem..." Ilyenek jutottak eszembe, ezeken töprengtem, hogy
2880# megpróbáltam részletekre figyelni. Olyasmire, aminek semmi köze ahhoz, hogy zsöööéééeee, nem, tehát semmi köze.
2892# Hanem az, hogy "De jól áll rajta a gatya!" S hogy amikor volt egy jelenet, amikor a férfi megoldott valamit,
2903# akkor én csak éreztem, hogy "Ó, hát ez... milyen jó! Hát, hogy én most biztonságban érzem magam." Nagyon, így
2915# néztem filmet, ez volt a stratégia. Olyan érdekes, de annyira, annyira. Nézzetek férfitársaim az Úrban, nézzetek
2926# meg egy James Bond filmet női aggyal. Nagy meglepetésben lesz részetek. Szóval, jaj, ú, jaj! De sok olyan
2937# történet jut eszembe, amit nem mondok el. Ez egy kicsit zavar most.
2945# 
2945# Rendszerekben látni, különböző rendszerben. Átmenni, és valamit... Olyasmit csináltam, most egyébként nem is
2957# olyan régen. Fáradok, akkor nagyon-nagyon visszamegyek így férfibe. Tényleg úgy van, azért az igényel egy
2968# erőfeszítést. S akkor múltkor már annyira nem tetszett ez nekem... Most meg fogok nézni egy romantikus filmet.
2981# Nem kapcsolgatok közben, zsebkendőt bekészítem. Ami egyáltalán nem szokott jól esni, ha kosztümös is. Na az, az
2993# nem, na tehát nem, ne! Ne, tehát egyszínű, ne, ne, nem. Kosztümöst néztem, kosztümöst. (Sír, szipog - szerk.)
3005# Kicsit átmenni másik rendszerekbe. Derültök rajtam "Hát a Feri... azért hát ez...!"
3015# 
3015# Na visszatérek ahhoz a kis gyerkőchöz. Bejött az anyukája, azt mondja "Feri atya, akarnék magával beszélni. Úgy
3026# el akarom mondani, hogy miért mondta ezt a kislányom, hogy szenvedni érdemes a szerelemért is. Hát azért, mert
3037# az apjuk olyan brutálisan bántalmazott engem, hogy most bírói végzés van arról, hogy nem közelítheti meg sem a
3048# gyereket, sem engem." Az apa nem láthatja a gyerekét, feleség. S hogy milyen érdekes, egy öt és fél éves
3058# kisfiúnak a fantáziája. Hogy egy öt és fél éves kisfiú, aki átéli azt, hogy az apja megveri és bántalmazza őt
3069# meg az anyukáját, hát elég súlyosan, gondolhatjátok, hogyha bírói végzés is van, hogy a fantáziája nem az, hogy
3080# "Végre!", hanem hogy ez jut eszébe, hogy miért érdemes szenvedni. Hogy egy 5-6-7-8 éves gyerekben is milyen
3091# mélyen ott van az a vágy, hogy apa és anya szeressék egymást. A normális gyereklélek mennyire így működik, hogy
3102# apa és anya szeressék egymást. Na, most talán érthető, hogy miért nem akartam akkor elmondani. Mert nem, nem
3112# akartam ezt, nem, nem való volt oda, most meg így el lehetett mondani. Ez, hogy a többszörös nézőpont váltás.
3123# Hogy mikor azt mondja egy 5 és fél éves gyerek, hogy a szerelemért, akkor ugye kivirágzik a szívünk, hogy hú de
3134# szépet mondott, s akkor kiderül, hogy emiatt mondta.
3140# 
3140# (Azt mondja... igen. Ja, ez a sok nézőpont. Jah! Most nézem az időt. Ú, még van 15 perc, be fogom ezt fejezni.
3153# Tényleg, most, most már van remény.) A sok nézőpontból látás. Ismeritek azt a viccet, hogy nem t'om mi ez, vicc
3166# vagy történet, nem t'om a műfaját, hogy a pszichiátriai osztályon a telefonnak a beköszönő szövege az
3178# üzenetrögzítőn milyen? Ismeritek ezt a történetet? Azt mondja "Ha ön kényszeres, egymás után ötször nyomja meg a
3191# 2-es gombot. Ha ön paranoid, gyorsan rakja le a telefont, és nézzen körbe. Ha depressziós, teljesen felesleges
3204# bármelyik gombot is megnyomnia. Ha ön skizofrén, nyomja meg az 1-es, 4-es és 7-es gombot is. Ha nárcisztikus, ne
3217# elégedjen meg az üzenetrögzítővel." És így tovább, és így tovább. Na, ez a nézőpont váltás története.
3230# 
3230# Mi érdekel és mi mozgat?
3232# Föltenni magunknak ezt a kérdést, hogy mi érdekel és mi mozgat, mi indít engem, mi motivál? Olyan jó ez, hogy
3243# néha teljesen más az, ami motivál, mint ahogyan magunkról őrizzük a képet, hogy mi az, ami engem általában
3253# motivál. Jó.
3255# 
3255# Ötleteljünk, és oldjunk meg valamit sokféleképpen
3259# Vagyis ha valamit meg szoktunk valahogy oldani, érdemes kitalálni, hogy meg lehet-e másképpen tenni, más
3269# sorrendben, más napon, más időben, más logikával, más prioritással, és így tovább. Emlegetem nektek nagyon azt
3280# az osztrák bencés apátot, akihez mentek, és kérdezték, hogy "Hogy van az, hogy itt Ausztriában az apátságoknak a
3291# szerzetesi létszáma egyre csökken, mint ahogy a világegyházban is, ez az apátság meg él és virul?" S akkor az
3302# apátnak az volt a válasza, hogy "Azt hiszem leginkább azért van, mert egészen képtelen, őrült álmaink is
3312# vannak." Hogy megengedjük magunknak, hogy egészen-egészen olyanokat is álmodjunk, kitaláljunk, megpróbáljunk
3323# valamit abból realizálni, amire a legtöbb ember azt mondaná, hogy "Hát ebbe bele se érdemes fogni. Egy
3333# apátságban, egy bencés kolostorban? Ugyan már!" Ne beszéljük le magunkat arról, hogy még akár így is lehetne,
3343# vagy úgy is.
3345# 
3345# Fedezzünk föl különböző tartományokat
3349# Ugye rendszerekről beszéltünk, de tartományokat, területeket. Olyan területeket, amelyek eddig nem voltak az
3362# életünkben. Fedezzünk föl ilyen területeket. Mondok egy jó lehetőséget. Úgy szoktam csinálni, hogy bemegyek a
3375# könyvesboltba, szabadnapon, és olyan könyves részekhez is odamegyek, amelyek egyáltalán nem érdekelnek. Például:
3389# kertépítészet. S leveszek egy könyvet, nézegetem. Faipari felsőmarógép működése. Nocsak! Ez onnan jutott
3402# eszembe, tudjátok, asztalos is vagyok, és többek között a vizsga nagyon összetett volt, mert kellett csinálni
3415# egy sámlit. Tényleg, az komoly dolog, 4 óra alatt, vigyázz! És a szőrös fából. Tényleg, tényleg. S akkor
3428# kihúztam a tételt, ez volt a tételem: a faipari felsőmarógép működése. Nagyon sokat gondolkodtam, hogy hogyan
3441# kezdjem. Először is a faipari felsőmarógépet bekapcsolom. Elég furcsán néztek rám. Na, szóval. Fedezzünk föl...
3455# Nem, nem volt a szívem csücske a faipari felsőmarógép, ezt most már talán értitek.
3465# 
3465# Fedezzünk föl olyan területeket, amelyeket addig nem. És hogy egy picit, na mi az, ami ebben érdekes lehet, mi
3475# az, ami ebben, amihez valahogyan mégiscsak tudok kapcsolódni? Egy picit menjek utána, kezdjek el olvasgatni
3484# belőle. Ezért van az, néha szoktátok kérdezni, van aki kérdezi, hogy "Na ezt a könyvet hol találtad?" Na így,
3494# így. Mit tudtam én, hogy az mi, csak tí-tí-dí. Hú de érdekes!
3500# Rendben. Ez lett volna akkor a kreativitás fejlesztése. Most úgy vagyunk, van negyed óra, el fogom kezdeni a
3510# következőt. Háhá! Azt mondhatjátok, nem jöttünk hiába.
3515# 
3515# Feljogosítottság, grandiozitás séma
3518# A következő séma, úgy nevezik, hogy feljogosítottság, grandiozitás. Hát ezt minek? Ezek ilyen lehetetlen szavak.
3528# Tehát följogosítottság, és úgy lehetne mondani, hogy hát nagyzolás, fölvágás, hatalmi fantázia, az
3537# előkelőségemnek, a kiválasztottságomnak, a rendkívüliségemnek, az egyediségemnek, a megismételhetetlenségemnek a
3548# téveszméje. Nem arról van szó, hogy nem vagyunk rendkívüliek, egyediek, de amikor ez egy hatalmas fölfújt
3558# lufiként állandóan valamiképpen a középpontba kerül, az a grandiozitás.
3565# 
3565# Ha valaki ebben a sémában szenved, ez egy nagyon érdekes séma. Egyrészt ez a feljogosítottság azt jelenti, hogy
3575# az illető úgy éli meg, hogy ő különb másoknál. "Én több vagyok másoknál." Ezért egy olyan társaságban például,
3586# ahol ő csak egy a többiek közül, nem érzi magát jól. Tehát szüksége van arra, hogy ő azt állandóan kifejezze,
3597# érvényre jutassa, hogy ő több, mint a többiek. De nem az elismerésre vágyik, nem a szeretetre, nem a megértésre,
3608# az együttérzésre, mert azzal alig tud valamit kezdeni. Az érzelmi intelligenciája azoknak, akik
3618# feljogosítottság, nagyzolás, grandiozitásban vannak gyönge. Majd a hátteréről beszélünk. Ezért őneki
3628# tulajdonképpen abból a helyzetből, hogy "Én különb vagyok, mint ti." az a fontos, hogy ez valamiféle hatalom, ez
3639# hatalmat jelent, befolyást jelent számára. Ez a motívum fontos, nem a szeretet, vagy hogy elismerjék, vagy
3649# kapjon valami szeretetet másoktól. A hatalom számít neki ebben. Illetve a hatalom mellett ami még nagyon fontos
3660# lehet neki, a presztízs. Tehát ilyen emberek előszeretettel próbálnak olyan körökben lenni, ahol "Ott a valakik
3671# vannak." A senkikhez képest. Tehát ő másokat senkinek, magát pedig valakinek tartja.
3680# 
3680# Igen ám, de ebből a téveszméből az fakad, hogy az ilyen embernek nem csak az érzelmi intelligenciája nagyon
3688# gyönge, hanem tulajdonképpen nem ismeri a kölcsönösséget, nem ismeri. Nem is tud vele mit kezdeni, hiszen pont
3696# az a téveszméje, hogy ő sokkal több mint a többiek, ezért neki sokkal több jár. És ennek a sokkal többnek, akár
3705# ha tud társkapcsolatban élni, mert van, aki nem is tud... Mert egy ilyen ember annyira elviselhetetlen is tud
3713# lenni, hogy kirúgják a munkahelyéről, elbocsájtják, felesége, férje egyszerűen otthagyja, mert nem lehet vele
3722# élni. Mert nincs érzékenysége a kölcsönösségre, az adok-kapokra, az igazságosságra. Őneki az az igazságosság,
3730# hogy enyém minden, és te örülj neki, hogy velem élhetsz. Egy ilyen emberrel tényleg olyanok tudnak együtt élni,
3739# akik mondjuk társfüggőségre hajlandóak. Akkor tud, hát akkor, akkor még ez is jobb, mint a semmi, az, hogy attól
3748# féljek, hogy senki sincs.
3750# 
3750# Tehát az ilyen személy manipulálni szeret másokat, hatalmat gyakorolni mások fölött. A saját szükségleteit a
3759# másiknak, a feleségének, a gyerekének, az édesanyjának a szükségleteinél is messze fontosabbnak tartja,
3767# törekszik is a kielégítésére, miközben a másik ember szükségletére fütyül. Nem is nagyon foglalkozik vele, nem
3777# is nagyon ismeri föl, fütyül rá. Hogyha a másik nem hajlandó ehhez az életvitelhez kapcsolódni, akkor nagyon föl
3786# tud ettől háborodni. "Hogyhogy ezt nem ismerik el? Pedig... - és akkor mondjuk ez egy kulcsmondat - az nekem
3795# jár." Ha beszélgetünk egy ilyen emberrel: "Jó, jó, de a többieknek nem jár? - Milyen többiek?" Őt nem érdekli,
3804# hogy a többieknek mi van, vagy mi nincs, mert az neki jár. És az, hogyha neki valami jár, ezt másokkal szemben
3814# is minden probléma nélkül érvényre juttatja. Ráadásul sokszor amiről ő azt mondja, hogy az neki jár, az nem is
3823# jár neki. Akkor is ő "Az nekem jár.", ez a természetes. Ez a fő-fő-főcsapás. Most mondom, ezt különböztessük meg
3832# a nárcizmustól, a nárcisztikus személyiségzavartól, mert nem ugyanarra a logikára jár.
3840# 
3840# De majd egy picit a nárcizmusról szeretnék beszélni azért, mert nem véletlen beszélünk arról, már hát szóval
3849# okos emberek beszélnek erről, hogy egy nárcisztikus társadalomban élünk. Tehát hogy a nárcizmust, az önimádatot
3860# egyre természetesebbnek tartjuk a közgondolkozás és az elfogadás szintjén. Annyira, most éppen megdöbbenve
3869# olvastam, mert mindig ugye előre készülök, hogy állítólag a 2013-as személyiségzavar leírásban, ami a
3879# pszichiáter kézikönyv, hogy lehessen tudni, hát DSM-nek hívják, de tudjátok, hogy a kórképek, és akkor nem t'om
3889# öt jellemző rá, akkor. Képzeljétek el, hogy állítólag most, a 2013-as könyvben a nárcisztikus személyiségzavart
3899# be sem akarják tenni. Azt mondják, ez normális. Tehát normális, hogy valaki...
3906# Nem t'om néztétek-e a Forma-1-es viadalt? Ne tegyétek ezt velem. Legalább az ismétlést, én is csak azt tudom
3916# nézni. Ott van Sebastian Vettel, háromszoros világbajnok, egy zseniális pilóta. A csapattársa megy előtte,
3926# nagyon jól megy előtte a csapattársa. A csapattársának üzennek rádión, hogy 1-2. hely megvan a Redbull-nak,
3936# ezért nyugodtan vegyél vissza az autó teljesítményéből, kíméld a gumikat, meglesz a kettős győzelem, akkor te
3946# leszel az első, Vettel, a háromszoros világbajnok a második. Webber az egyik, Vettel a második. Mit csinál a
3956# Vettel? Rádión kapja az üzenetet, hogy engedd a Webbert nyerni, előtted van, megelőzött téged, hagyd, kíméljétek
3966# a gumikat, egymást, 1-2 meglesz. Mit csinál? Krrrrhh! Fütyül rá, megelőzi. Kockáztatva a kettős győzelmet,
3976# autóját, mindent. Utána, nagyon érdekes volt, hogyha ezt néztétek, áll a dobogó tetején, s látszik, hogy akkor
3986# úgy, úgy... valami megérkezik hozzá, hogy "Most megnyertem, és most mi van? Ezt tulajdonképpen most miért
3996# csináltam?" Nem bírja nem megnyerni. Krrrccs-ccskk! "Én vagyok a jobb!" Látni való, hogy ez például, most
4006# gondolhatjátok, hogy a saját csapattársával meg a csapatfőnökkel milyen viszonyban lesz. Hát a csapattársával...
4016# fél évig nem fognak beszélni - egy csapatban vannak. Akkor ez hogyan roncsolja az életet? Hogy, hogy megyek le,
4026# ha a csapattársammal ezt megcsinálom?
4030# 
4030# Ha valaki - ugye ennyi, és akkor most ha utána akartok olvasni, érdekes. Most ezzel nem akartam Vettelt
4038# diagnosztizálni. Mit tudom én. Hát egyébként lenyűgöző, amit a sportpályán csinál. Na de nem véletlen, hogy egy
4047# ilyen ember a háromszoros világbajnok. Tehát ahhoz, hogy ma egy olyan közegben, ahol simán meghalhat valaki, én
4056# világbajnok lehessek, azért arra van szükség, hogy szinte minden áron akarjak nyerni, és egy ponton túl
4065# fütyüljek arra, hogy mi van veled, majd te vigyázol magadra, mit érdekel engem, mert én én vagyok. Érdemes lehet
4074# a hozzászólásokat olvasni a jelenség megértése miatt. Ugye az egyik, az első menedzser, a Gerhardt Berger, aki
4083# egyébként maga is egy nagyszerű Forma-1-es pilóta volt, azt mondja, hogy "Hát a Vettel attól háromszoros
4091# világbajnok, hogy ilyen." Tehát mint akit beinjekcióztak arra, hogy... Hogyha nem volna valamennyire önimádó,
4100# nem lenne háromszoros világbajnok. Most ez jól mutatja ugye, hogy a siker és a jóllét miért mutatnak negatív
4109# összefüggést. Most otthon, tényleg érdemes volna, nem t'om a neten ez elérhető, vagy nem, hogy nézzétek meg,
4118# ahogy ott áll a dobogó tetején, azt a bambaságot, ami... Hát ott áll, és nincs benne semmi jó, semmi öröm nincs
4127# benne. Áll mellettem valaki, aki utál, a csapatfőnököm így néz föl, most itt állok és a kezemben van egy
4135# lehetetlen 28-dik trófea. Most mit csináljak vele?
4140# 
4140# Tehát ez a grandiozitás, följogosítottság. És hogy ez nem egyenlő a nárcizmussal. Mert a följogosítottság,
4148# nagyon egyszerűen, hogy ezt még be tudjam fejezni, mikor valaki egy ilyen színtiszta följogosítottság negatív
4158# hiedelemvilágában, sémájában van, ő általában egy olyan valaki, akinek gyerekkorban túl sokat megengedtek. Neki
4167# bármit lehetett, egyszerűen nem tartottak határokat. El is... teljesen elfogadták a gátlástalan magatartását,
4176# ezért őneki ez az alap működése. A nárcisztikus személynek nem. Mert a nárcisztikus személy a szíve mélyén
4185# szenved a csökkentértékűség, szégyen sémától, és azt túlkompenzálja. Az érzelmektől való megfosztottság sémától
4194# szenved, és azt túlkompenzálja. Ezért a nárcisztikus személynek a sebzettségében egy pici gyerkőc is van, majd
4204# erről szeretnék beszélni, aki elhanyagolt, akit nem szeretnek, akivel nem törődnek, aki felé nem mutatnak
4212# érzéseket, akit fizikai gyöngédségben nem részesítenek. Egy elhanyagolt valaki, miközben egy nárcisztikus
4221# személy sokszor ehhez a sebzett részéhez nem is talál el. Tehát látjátok a különbséget? Érthető ez?
4230# 
4230# Tehát a följogosítottság sémában nincs mögötte semmi, csak van a följogosítottság. "Nekem ezt is lehet." A
4238# nárcisztikus személynél az pedig valaminek a túlkompenzálása - a csökkentértékűségnek, érzelmektől való
4247# megfosztottságnak a túlkompenzálása. Hogy ez miért érdekes, majd azért a következő alkalommal kibomlik, és
4256# akkor. Mert az emberi kapcsolataink miatt is érdekes ez a téma, meg azért, mert a társadalmunk minthogyha éppen
4265# ebbe az irányba lenne egyoldalú, és éppenséggel ez a fajta zavar nem tesz jót a jóllétnek.
4273# Nagyon köszönöm a figyelmeteket! Szép Húsvétot! Készítsetek hónyulat! (taps)

Lejegyezte: Vinkó Zoltán Tamás