2013.03.19-masodpercjelolessel
A pálferi wikiből
0000# Köszöntlek benneteket! Isten hozott mindannyiótokat! 0004# Belevágunk, mert van egy vesszőparipám, hogy az idő nagyon értékes. Nagyon! Nagyon, nagyon. S minél 0013# hatékonyabban tudjuk kihasználni, annál előrébb juthatunk. Ezért aztán, emlékeztek: a kilencedik sémánál 0022# tartunk. 0023# A kudarcra ítéltség belső negatív hiedelemvilága. 0027# Annak összes jellegzetességével és ismérvével. Emlékeztek, a múltkor is mondtuk, hogy nemcsak gondolatokról van 0037# itt szó: érzések, és és és... Nem folytatjuk. 0041# A kudarcra ítéltség témájához kapcsolódott az a fölismerésünk, hogy az eredményesség nagyon világos pozitív 0050# összefüggésben van az érzelmi és a társas intelligenciával. Vagyis, ha képesek vagyunk növekedni, fejleszteni 0060# magunkat; gondozni (magunkat) és gondoskodni magunkról, érzelmi és társas intelligenciánkban nőni, akkor ez 0069# egészen nyilvánvaló hatást fog gyakorolni az eredményességre, a gyümölcsözésre. Emlékeztek? Fontos, hogy 0078# megkülönböztessük, hogy siker vagy eredmény? 0082# Siker vagy gyümölcs? Mert a siker nincs összefüggésben a jól-léttel! Az eredményesség igen. Az eredményesség, a 0092# gyümölcs az igen! 0094# Tehát például lehet, hogy felnevelni négy gyereket nem siker, de nagy eredmény! S hallatlan boldogok lehetnek 0103# édesapák, édesanyák, hogy látják a gyerekeiket. Ezt lehet, hogy senki nem tartja sikernek - mégis óriási 0112# eredmény, hatalmas teljesítmény, csodálatos gyümölcs. Tehát nem siker, hanem gyümölcs - ilyen értelemben vett 0122# eredmény. 0123# Tehát a társas és érzelmi intelligenciához jutottunk el. Az érzelmi intelligenciának vettük az öt pontját 0132# emlékeztek? 0133# Az érzelmi intelligencia 0135# 1. Képes vagyok az érzéseket megélni és kifejezni. 0139# 2. Képes vagyok az érzéseimet kézben tartani (tehát nem ők irányítanak engem, hanem van azért az érzéseimhez 0149# kapcsolódóan egy főnökük is - miközben az érzéseinknek sokat köszönhetünk). 0156# 3. Képes vagyok a másik érzéseit fölismerni, lelkiállapotait; olvasni a tekintetéből, arcából, mozdulataiból. 0165# 4. Képes vagyok magamat motiválni. 0168# 5. Képes vagyok mások érdekeit is figyelembe véve kitűzni a saját céljaimat, és a saját céljaimhoz társakat, 0178# együttműködő partnereket találni. 0181# Ez az érzelmi intelligencia 5 pontja. 0184# S ha ez megvan, akkor ezzel összefüggésben, hogy "érzelmi intelligencia, társas intelligencia", jutottunk el 0193# oda, hogy nagyon sok döntésünkben nem is az értelmünk vezet; nem lépésről lépésre történő, racionális belátásból 0203# fakadó következtetés után döntünk és cselekszünk, hanem hogyan hozunk meg morálisan nagyszerű döntéseket? 0212# Amelyek a hosszú távú életcéljaink szempontjából fontosak? Zsigeri alapon. 0219# Zsigeri alapon, bevésődött alapon, egyáltalán nem végig gondolva valamit; egyszerűen, csak mert így jó! 0228# Egyszerűen, csak mert én "olyat" sose fogok csinálni. Egyszerűen, mert az elképzelhetetlen, hogy én azt 0237# megtegyem! Á, ilyen alapon. 0240# És akkor, emlékeztek, néztük azt, hogy hogyan alakul ki bennünk ez a világ. Hogy ezért is nagy jelentősége van 0249# az érzelmi és társas intelligenciának, mert belénk vésődhet nagyon sok olyan jó készség, amit aztán erénnyé 0259# formálhatunk, amelyek eleve jó döntések felé visznek, a helyes cselekvéshez - hogy elérjük az életcéljainkat! 0268# Próbálom összefoglalni, hogy világos legyen a struktúra. Kell a struktúra. Megbolondulok struktúra nélkül! Ha 0278# nincs rend, akkor Veeehhh!!! 0280# Rácsodálkoztunk arra, hogy amikor kicsi magzat vagyok, csecsemő vagyok, nem tudom magamat tisztába tenni. Nem 0290# tudom. Nem tudom magam megetetni, nem tudom magamat megfürdetni, nem tudok jobbról balra fordulni, rengeteg 0299# mindent nem tudok, ami pedig az én testemhez, az én konkrét életben maradásomhoz szükséges. Ezeket a funkciókat 0309# anya, apa, más valaki látja el. Pedig az én életben maradásomról van szó, de mégis, ő csinálja! 0318# Hogyha az én életben maradásomhoz fontos fizikai, érzelmi szükségletekre megfelelő válaszokat kaptam, ez 0327# alapozza meg a társas és érzelmi intelligenciának a fundamentumát. 0333# 0333# Azután: Elkezdek mindenféle érzéseket élni, kifejezni! Tudok mit kezdeni az érzéseimmel? Nem. Az érzések 0342# egyszerűen csak helyzetekre adott reakciók. Bőgök, mikor elesek. Örülök, amikor jön anya. Elégedett vagyok, 0351# amikor megetetnek. És a többi. Anyukám ringat, akkor megnyugszom. Sok szépet lehet mondani. Ki az, aki az első 0361# időkben gondozza az én érzéseimet? 0363# Én kifejezem őket, de ki gondozza őket? Ki tartja őket kézben? Anya. Apa. Nagymama. Tesókám (na, reméljük, jól 0373# csinálja! Tesóknál sok minden lehet). 0376# Vagyis pontosan ugyanazt a logikát látjuk. Nézhetjük a párhuzamot, hogy a fizikai szükségletemmel nem tudok mit 0386# kezdeni, pedig az én szükségleteim - kellenek hozzá mások. Ha ezek megfelelő reakciót kapnak: érzelmek. 0395# Kifejezem - de én nem tudok mit kezdeni a haragommal, a félelmemmel. Nem tudom magam megnyugtatni és a többi. De 0405# van valaki, aki ezt csinálja! 0407# Ezért nagyon kétes értékű eredménnyel jár, ha én dühöngök, toporzékolok - és kapok egy pofont. 0416# 0416# Mert ezzel vajon mit tanultam meg, hogy hogyan lehetséges érzéseimet kézben tartani? Ugye, ütni kell magam! 0423# Ütni, vágni. Vagy azt mondani, hogy ilyet nem lehet csinálni. Hát akkor tilalmak vannak. De nem tanulom meg, 0431# hogy hogy lehet egy érzést kézbe venni és azzal valamit kezdeni. Ez gyönyörű dolog, ahogy egy szülő vagy felnőtt 0439# a gyerekkel kapcsolatban magába veszi az érzéseit. Én tudok vele valamit kezdeni, én nem esek tőle kétségbe, nem 0447# kezdek el visszaordibálni, nem verem meg - énbennem átalakul az az érzés, és azt visszaadom neki: nézd csak, ezt 0455# is lehet vele csinálni! Tükörneuronok! 0458# Együttérzek veled. Te látod, hogy mi most kapcsolatban vagyunk, és én kezdek valamit a te haragoddal, és te szép 0466# lassan lenyugszol. Milyen érdekes! Én dolgoztam a te haragoddal, é s te leszel tőle jól! Ez így működik. Nagyon 0473# szépnek találom! 0475# Hogy hogyan kapcsolódunk egymáshoz, hogy növekszik bennünk valami; egészen csodásnak látom ezt. És utána, ahogy 0483# látom, hogy a haragot meg lehet szelídíteni, a félelmet el lehet oszlatni - és a többi. Egyszer csak elkezdem én 0491# magam is a saját érzéseimmel ugyanezt tenni! És utána ugyanígy a motivációval: nem tudom magamat motiválni még! 0498# De egyszer csak jön Apa, jön Anya... S akkor elmondja, hogy "Nézd csak! Nézd, milyen érdekes!" Ja, hát ha Apa 0506# mondja, akkor tényleg, lehet benne valami! 0509# Nézd csak, mi születik ebből! Hű, a nemjóját!! 0513# 0513# Ha ezt megcsinálod, hamarabb lesz ebéd. - Igen?!? 0516# Szüleim elkezdenek engem motiválni. Nemcsak szabályokat mondanak, tilalomfákat ültetnek - motiválnak! 0524# Elcsábítanak a jóra. Emlékeztek, így beszéltünk erről. Elcsábítanak a jóra! S amikor megtanultam, hogyan 0533# csábítanak el a jóra, hogyan motiválnak ŐK, mert én még nem tudom magam - egyszer csak elkezdem magamat tudni 0541# motiválni! Hogy milyen gyönyörűen a társas és az érzelmi intelligencia hogyan épül össze és fejlődik! 0549# És - emlékeztek - így megint visszatérünk a személyiségfejlődés és erkölcsiség kialakulásához, hogy akkor két 0558# nagyon fontos szálunk van. Az egyik: magzati korban beszélgettek hozzánk, velünk. 0564# Akkor, törődtek velünk, nem ragozom, tik-tik-tik-tik-tik, ennek következtében jól működő tükörneuronjaink 0573# vannak, képesek vagyunk együttérzőek lenni. És ez az együttérzés egyszer csak el tud mit kezdeni kiterjedni 0581# másokra: olyanokra, akiket nem ismerünk; akiket sosem láttunk; akiket sosem fogunk látni, de tudjuk, hogy 0589# vannak; ismeretlenekre. 0591# Ki képes mondjuk környezettudatosan élni? Aki olyan emberekkel is képes valamiképpen együttérzőnek lenni, akiket 0600# nem fog ismerni. Soha nem fogunk velük találkozni. De tudom, hogy ha én itt ezt csinálom, ővele az történik. 0609# Az egyik szál, hogy az együttérzésemet ki tudom terjeszteni másokra. A másik szál (ami 5-6-7-8 éves korban kezd 0617# megszilárdulni bennem - énideál, lelkiismeret), hogy egyszer csak meglátásaim, megfontolásaim lesznek, 0626# igazságérzetem lesz! 0627# És azt mondom, hogy ez így igazságos! 0630# S kialakul egy másik nagyon fontos világ; kialakulnak az erkölcsi elveim. 0636# A kettő nagyon fontos; az egyik a másikat nem helyettesíti! 0641# 0641# Inkább a kettő egymást átjárja, és egymást fölerősíti, segíti! Nagyon gyakran egyáltalán nem "érzek" semmit 0649# valakivel szemben, de mert döntöttem egy erkölcsi elv melletti, egyszerűen kitartok benne. Mert beláttam, hogy 0659# így helyes! 0660# Megfelel annak a képnek, amit magamról őrzök, hogy én egy rendes ember akarok lenni! Nem akarok gazember lenni! 0669# Tehát ez a két világ nagy segítségünkre van! Empátia és az erkölcsi elveink. 0675# S így jutunk el egy nagyon izgalmas mondatig (tudom, kicsit nyögvenyelős, amit csinálok, csak hát... de legalább 0685# van értelme)! 0686# Ez pedig: arra csodálkozunk rá, hogy tulajdonképpen az erkölcsös embernek nagyobb esélye van a jól-létre! 0695# Ilyen egyszerű dologra találunk rá. A spiritualitást már összekötöttük régen a jól-léttel, de most azt is 0703# mondhatjuk, hogy ha valaki minél inkább erkölcsös életet tud élni, az annál inkább segíti az életcéljai 0712# megvalósításában és a szubjektív jól-létben! Mert segíti az együttmüködést, és és és és! Thííí, de izgalmas! 0721# Azért izgalmas, mert eddig (főleg az erkölcsnél) arra hivatkoztunk, hogy hát egyszerűen a kapcsolatok miatt, 0730# mások miatt! Nem tehetem meg veled. Vagy: az egy kapcsolatban így rendes! Vagy így van a javadra! De beláthatjuk 0740# azt, hogy a saját szubjektív jól-létünk összefüggésben van az erkölcsösségünkkel. Hejj!!! Jó ide eljutni. Ugye? 0749# Hogy a rendes emberek jobban vannak. Ez nem egy rossz összefüggés. Tehát azért ki van találva ez a világ. 0758# És hogy ezért nem mindegy, hogy hány és hány téveszménk van. És itt is, ugye, azért mert valaki nagyon 0766# sikeres... na és ha gazember?!Sok mindene van - na és, ha gazember! Letarolt másokat - na és, ha gazember? Mi 0775# naivul azt gondolhatjuk, hogy ő jobban van, mint mi, mert neki van, nekünk meg nincs - és nem így van! NEM ÍGY 0785# VAN! NINCS JÓL!!! Nincs jól. 0787# Ez a mi hiedelmünk, hogy áááááÁÁ! 0790# Záró: ott fejeztük be, hogy megkülönböztettük a problémaközpontúságot a siker- vagy eredmény- vagy 0798# feladatközpontúságtól. A pilótáról beszéltünk, aki nem szakadt bele, hogy ..., hanem sokkal tágabban tudott 0807# látni. 0808# 0808# Na most, akkor ebben a megkülönböztetésben még valamit szeretnék továbbvinni. Ez pedig az, hogy (beszéltünk 0817# erről, hogy) ha valaki feladat-, siker-, eredményközpontú és nem problémaközpontú, akkor előszeretettel nem 0826# bűnbakokat fog keresni. Nem fogja azt gondolni, hogy valakiket meg kell büntetni, és rögtön a világ jobb lesz. 0835# Vagy: hogy még több szabályt kell hozni, mert a még több szabály még nagyobb jól-létet fog eredményezni! 0844# Önmagában nem. Csak nagyobb lesz a rendezettség. Hát de ugyanaz! 0850# Érdemes három dimenziót megkülönböztetni. Az egyik, hogy fölismerhetem a saját egyéni felelősségemet. Ez az 0859# egyik dimenzió. Azután: fölismerhetek helyzeteket, amelyekben valahogy tudnom kellene jól tájékozódnom, jól 0868# fölismerni a helyzeteket, és jó "helyzetre vonatkozó megoldásokra" jutni. És a harmadik dimenzió nem a 0877# helyzetekre, hanem a rendszerre vonatkozik, amelyben a helyzetek megteremtődnek és előállnak. 0885# Tehát valamit a rendszerrel is tudnom kéne kezdeni. Akkor leszünk jól, ha mind a három dimenzióban 0893# cselekvőképesek vagyunk. Mind a háromban! Elnézést, ha ezt most mondom és hogy semmi politikai szálat nem 0902# szeretnék idehozni. Azt tudjátok, hogy nem foglalkozom ezzel, mert jobb dolgunk is van. Egészen nyilvánvalóan 0911# így gondolom. Tehát azt már ne, hogy ilyesmivel... Hát annál sokkal többet ér ez a több, mint egy óra. Szóval: 0921# M1-es autópálya. Vagy: Kelet-Magyarország: M7-es. Nagyon érdekes volt megfigyelni azt, hogy ki 0929# problémaorientált, ki eredményorientált és a többi, és a többi. Voltak olyanok, akik azt mondták: az egyes ember 0938# fegyelmezetlenségén múlik! Ugye, ez az egyik megközelítés. Hát van ebben igazság! Hát hogyne volna? Hogy van 0948# mindenkinek saját egyéni, személyes felelőssége! Hát hogyne volna! Nagyon fontos szál. Igen ám, de nagyon 0957# problémás, ha csak ezt látjuk. Voltak helyzetek! Előálltak helyzetek. És ha már előálltak helyzetek, nem 0966# mindegy, hogy hogy ismertem föl, hogy ezt a helyzetet hogy volna érdemes kézbe venni? Mit kell azzal a 0974# helyzettel kezdeni? Ez egy másik szintje az eredményesség- vagy sikerorientált megközelítésnek. Hogy vannak 0983# helyzetek, és érteni egy helyzetet, hogy az mi?!? És a harmadik: ugye volt, aki azt mondta, hogy nem vágták elég 0993# korán, így vágták, nem vágták... Tudjuk, miről beszélek, ugye? Tehát hogy történt-e megfelelő helyzetfölismerés? 1003# Mikor volt kamion stop, mikor nem volt? És a többi. De a harmadik: voltak olyanok, akik rögtön nekiálltak és azt 1012# mondták: a rendszer működésével van a baj! Ugye, mindenfelől lehetett mondani: hogy az intézmény működik 1021# rosszul, az akármi működik rosszul... Ezért, ameddig a rendszer rosszul működik, nem csoda, hogy ilyen helyzetek 1031# vannak. És ha ilyen helyzetek vannak, nem csoda, hogy az egyes ember szenved. 1037# Akár mennyire is egyszerűsítjük az életet, rosszul fogunk járni. Rosszul! Mert nem fogjuk látni a valóságot, 1047# legalább elemi szinten. És emlékeztek? Nem véletlenül mondtam ezt a hármat, mert Zimbardo azt mondja (a tavalyi 1056# férfi alkalmat idehozom), hogy a gonoszság út születik, hogy egy rendszer nem működik jól. Egy nem működő 1065# rendszerben létrejön nagyon nehéz élethelyzetek, majd ezekben a nagyon nehéz élethelyzetekben az egyes emberek 1074# rossz döntéseket hoznak. Tehát éppenséggel nagyon pontosan tudjuk, hogy legalább ez a három dimenzió szükséges 1084# az eredményességhez. 1086# Egyéni felelősség, helyzetek értése és fölismerése, és a rendszerszintű látásmód. Ezt fontosnak látom! Mielőtt 1095# mindenki toporzékolva, asztalt verve hajtogatja a maga dimenziójának az igazát. Ezzel megint sehova nem fogunk 1104# jutni! Legalább három dimenziónk van, és egyik sem vezethető vissza a másikra. Fontos mind a három. 1113# Jól van, elmondtam. Na, akkor. 1116# 1116# A probléma-orientáltságra: Nick Vujicsics jön Magyarországra, éppen most néztem: magyarul is megjelent a könyve! 1125# Tudjátok, a fiatalembernek nincs keze, nincs lába. A lába helyén két ujjszerű képződmény van. Olyan, mint a 1135# kacsának valahogy a talpa. Biztos láttatok az interneten - nagyon érdemes nézni. Gyakorlatilag így születik: 1144# kéz, láb nélkül; mindenki bántja, csúfolja az iskolában. Tehetetlen, kiszolgáltatott rettenet. S akkor állandóan 1154# az öngyilkossággal foglalkozik, hogy ezt így nem lehet. Van olyan - ő maga meséli, nagyon izgalmas előadásokat 1164# tart - meséli azt, hogy volt, amikor a 12. ember szólt be neki délelőtt, azt mondta, hogy ha jön még valaki és 1174# beszól neki, akkor aznap délután öngyilkos lesz. S akkor jött egy szomszéd lány és azt mondta: milyen jól nézel 1184# ki ma Nick! És akkor: na jól van, akkor ma nem ölöm meg magam. Úúúúhhh. 1190# Ugye, erre lehetne mondani: na, egy ilyen helyzetet old meg nem problémaorientáltan! Mikor nincs kezed, nincs 1200# lábad. Hogy tudod ezt problémaorientáltság nélkül...? Hogy tudod azt? És Nick Vujicsics azt mondja: 1208# A legnagyobb mélyponton volt egy öngyilkossági kísérletem. S aztán ebből egyszer csak jött egy fordulat. Akkor 1218# egészen világosan megértettem, hogy ha továbbra is azzal foglalkozom, hogy mi az, amim nincs, akkor vagy 1227# megőrülök, vagy öngyilkos leszek még egyszer. Hogy lekötött az, hogy mim nincs! Hogy nincs kezem, nincs lábam - 1237# ebben csak megőrülni lehet, vagy meg kell ölnöm magam. Így nem lehet emberi életet élni. S azt mondta: 1246# Egyszer csak rájöttem, hogy abba kell hagynom ezt a gondolkozást, hogy mim nincs és mim hiányzik és mi történt 1256# velem? És kell találnom valami normális célt, amiért érdemes élni. Elkezdtem gondolkodni, hogy kell nekem egy jó 1266# életcél. Ha nincs jó életcél, akkor teljesen leköt az, hogy mim nincs! Se kezem, se lábam nincs. Ahogy 1275# megtaláltam, hogy mi lehetne az életcélom, egyszer csak értelme lett az életemnek! És máris, az a probléma, amit 1285# nem csodálunk, hogy bárkit maga alá tud temetni; hogy nincs kezed és lábad? 1292# Fölfoghatatlan! Nem. Egy percig nem szeretném átélni, hogy milyen. És mégis, ha egy ilyen ember ezt mondja, neki 1301# elhihetjük. Azért olyan nagyszerű. Mert ha most én mondom, mi számít? De egy olyan ember, akinek nincs keze, 1311# nincs lába, azt mondja, hogy rájöttem, hogy ha ezzel foglalkozom, akkor vagy megőrülök, vagy öngyilkos leszek - 1321# így egyszerűen nem lehet. Találtam életcélt - azóta jól vagyok. Most házasodott meg. Született gyereke! Tyhíí! 1331# Nincs keze, nincs lába. Nézzétek meg videón. Sajnos már nem lehet jegyet kapni rá (az előadásra). Hú, ez 1340# érdekes! 1341# 1341# Mi a különbség az eredményesség szempontjából a kudarchoz való hozzáállásban? 1348# Óriási különbség van! Érdemes jó pár pontot nézni. 1353# 1. Mindegyikünket érnek kudarcok. Ki az, aki a kudarcokkal jól küzd meg, és ki az, aki nem? Az a valaki tud a 1364# kudarccal jól megküzdeni, aki sikerorientált. 1369# Minél inkább kudarckerülő vagyok, a kudarc annál inkább maga alá temet. Hiszen pont ettől féltem és mégis 1379# megtörtént! Tehát már ebből nem tudok jól kijönni. Hiszen az volt a célom, hogy ne legyen kudarc, és most 1390# megvan. Kész. Minek is tovább? Semmi. Vége van. 1394# Tehát az első pont így szól, hogy a legnagyobb segítség ahhoz, hogy a kudarcaimból jól tudjak kijönni, 1405# éppenséggel a sikerorientált szemléletmód. Az eredményorientáltság! 1411# 2. Az a készség, hogy valamiről be tudjam látni, hogy az kudarc. Nem kis dolog! 1419# Hogy leüljek, és azt mondjam: ez nem sikerült jól. Ezt elszúrtam. 1426# Hát van, aki 50 éven keresztül ezt a mondatot kerülgeti. Ugye? Ő ezt a mondatot nem... 1435# Azt, hogy "szeretlek, drágám", ezt se mondja, meg hogy "elrontottam", azt sem mondja. Ez a két mondta tőle nem 1446# jön ki. Úgy nehéz azért vele lenni... 1449# Egy valakinek rosszabb még a környezetén kívül: saját magának. Nagyon. Mennyi energiát fogyaszt el ez! 1460# Tehát a 2. így szól: hogy egyáltalán képes vagyok belátni, hogy valami nem sikerült jól. Ezzel merek 1470# szembesülni, annak az érzelmi terhével együtt. Hogy az nem volt jó. Itt jön a következő nagyon izgalmas dolog. 1481# Emlékeztek? Önbecsülés hiányában nem szeretünk a kudarcainkkal szembenézni, mert úgy gondoljuk, hogy eleve bénák 1492# vagyunk, s a kudarc megerősít bennünket a hiedelmünkben. 1497# Na most: a harmadik: 1499# 3. Képesek vagyunk megkülönböztetni két dolgot. Az egyik a kudarc, a másik a kudarcélmény. 1509# Ez nagyon izgalmas! Ugyanis lehetséges az, hogy valami nem kudarc, de nekem mégis kudarcélményem van. És 1519# valamiről lehet, hogy egyáltalán nem érzem kudarcnak, pedig az. S nem volna rossz látni: attól, hogy én nem 1530# érzem annak, még lehet, hogy az pocsék volt! 1534# Mi papok... sokat gondolkodom magunkról. "Mi papok" - ezt jólesik kimondani. Elfantáziálok ezen, hogy egy-egy 1545# vasárnapi beszéd után hány papnak van kudarcélménye? Ebből a szempontól mondhatnánk azt: nem ártana egy kicsivel 1556# több kudarcélmény! 1558# "Úúú, hát azért ahogy ezt odakentem! Hogy ebben gondolat nem volt, csak beszéd... Úúúhh. De hogy tudtam úgy 1569# beszélni 20 percig, hogy nem mondtam semmit?" Ez. Ez már nem, nem. Szóval, nagyon fontos annak a 1578# megkülönböztetése... 1580# Emlékszem, egyszer tartottam valami előadás és akkor jött valaki és azt mondta: Ú, de jó volt ez, Feri! 1591# Szerintem meg nem volt jó. És én tudtam, hogy miért nem volt jó. Kudarc nem egyenlő a kudarcélménnyel. 1601# Jó esetben a kudarckor van kudarcélményünk. Rossz esetben összevisszaság van. Ezért is fontos, hogy képes legyek 1612# reflektálni saját magamra, s akkor el tudom mondani, hogy ez jó volt vagy nem volt jó? 1621# Egy zenész mondta azt, hogy én tudom, hogy jól csináltam-e, vagy nem. És lehet, hogy vastaps van - hogyha nem 1632# csináltam jól, akkor fügyülök a vastapsra. Mert tudom, hogy nem csináltam jól. És az érdekel engem. És akkor 1643# ezzel akarok valamit kezdeni.A másik alkalommal azt mondja: lehet, hogy a közönség csak ül... ha én tudom, hogy 1654# jó voltam, akkor fügyülök a közönségre! A szó jó értelmében. Mert tudom, hogy jó volt! 1662# Na most. A harmadik... Negyedik! (Rettenetes) 1667# 4. Miközben kudarcot szenvedek, nem szűnök meg szeretni magam. Nem szűnök meg. Nem! 1675# Dehogy is! Feri! Jól van! Rosszul csináltad, de jól van. Jól van, hogy vagy - rendben vagy, Feri! 1685# Szóval, hogy a kettő együtt is mehet. Béna voltam - szeretem magam. Elszúrtam - értékes vagyok. Háá! Hóó. 1696# Ez jó, ugye? Aztán a következő. Na, ez is nagyon izgalmas! Jövök közelebb hozzátok... 1704# Hogy: 1705# 5. Nemcsak a kudarcélményemmel törődöm, hanem a kudarccal is! 1711# Ugyanis nagyon sokan minden energiájukat arra használják, hogy a kudarcélményből kiverekedjék magukat. Hogy 1721# valahogy jobban legyenek. Majd amikor jobban vannak, magával a kudarccal már nem is törődnek. Tyíha! 1732# 1732# Mind a kettő fontos! Hogy képes vagyok a kudarc által bennem keltett érzésekkel is valamit kezdeni, de magával a 1741# kudarccal és annak az okával is kezdek valamit! Hát nem megy előre a világ akkor, ha mindig csak jobban leszek 1750# egy-egy vereség után! Hát nagy teljesítmény. Nem? 1754# Ordítok a férjemmel. Na, hát ezt nem kellett volna. Na, eszem egy kis csokit, jobban vagyok. Na, jól van akkor. 1763# Jó, jó. Jó eredményesen kezeltem ezt a frusztráltságomat, szorongásomat. Jól van, minden rendben van. 1771# Tehát nem csak a kudarcélményemet gyűrögetem, hogy jobban legyek, hanem a kudarc okával is képes vagyok törődni 1780# és foglalkozni. Majd pedig (utolsó pont - ez is szép): 1784# 6. Hogy a kudarcra eleve úgy tekintek, mint egy nagyon gazdag információforrásra. Hogy egy kudarcban rengeteg 1793# fontos üzenet van. Hú, csak egyet-kettőt értsek meg, máris... Ez egy fontos kis rész volt. 1801# Menjünk tovább. Csíkszentmihályi Mihály mit mond arról, hogy mi az, ami nagyon akadályozza a kreativitást? Ennek 1810# okán az eredményességet. Ennek okán a jól-létet. Mi akadályozza? Azt mondja: 3 alapvető dolog van, ami 1818# megakadályozza. 1820# 1820# 1. Ha valaki semmi mással nem tud foglalkozni, mint hogy túl akar élni. Túlélni, túlélni, túlélni. Ha valaki már 1829# beszűkült annyira, hogy csak a túléléssel foglalkozik - semmi idő nem marad a kreativitásra. 1838# A túlélés lehet fizikai túlélés; de lehet olyan is, hogy valaki hihetetlenül fenyegetőnek él meg 1846# élethelyzeteket, amelyekben állandóan úgy éli meg, hogy ő veszélyeztetett és fenyegetett. Ezért ott is: semmi 1856# mást nem akar, csak valahogy túlélni. 1859# Ő a főnökével nem beszél, hanem "valahogy túl akarja élni, hogy a főnöke elmondja, hogy mit kéne másképp 1869# csinálni". 1869# A feleségem kezdeményez egy beszélgetést, és semmi mást nem akarok, csak túlélni. Hú, valahogy legyen vége, 1879# valahogy fejezze be. Valahogy fáradjon ki vagy a könnye fogyjon el, vagy valami legyen. Úgy... 1887# Nem sok hely marad a kreativitásnak. 1891# Tehát: túlélés - ha ez teljesen leköt valakit. 1895# 2. Önmagunk védelmezése. Énünk, önmagunk védelmezése - leköthet annyira, hogy már ott semmi kreativitásnak nem 1904# maradt hely. Azt mondja valaki: te, ezt miért így csináltad? "Miért, hogy kellett volna csinálnom?! Miért, te 1914# jobban tudnád csinálni?!? Mér, te mit gondolsz magadról? Te rögtön tudod, hogy kéne csinálni?" 1923# Itt nem sok hely maradt valami... hogy mi is van, hogy hogy vagy, vagy mi történt, vagy mit kellene... 1932# Tehát, ha valaki állandóan megtámadva érzi magát, állandóan a sebezhetőségével van, gyöngeségével, stb. 1941# Tulajdonképpen a sémáink belesodornak ebbe a világba. Emlékezek? Nincs önbecsülés. Ha nincs önbecsülésem, mit 1950# fogok csinálni? 1952# Áhítozom az emberi kapcsolatokra, hogy szeressetek; hogy mondjátok, hogy "Jóvan, Feri; élj még egy napot!". 1961# Tényleg így van! Hogy valaki mondja már, hogy szabad még egy napot. Na jó, még a vacsora belefér. 1970# Na de közben rettegek is a kapcsolatoktól, mert bármikor mondhatod azt, hogy: "Igen, még meg akarsz vacsorázni?! 1980# Ezt mire föl?? Milyen alapon?!? Miért, mit csináltál ezért?!?" 1986# 1986# Szóval, na, vigyázzba! Tehát minél inkább nincsen önbecsülés (ugye ez volt az első séma, azért indítottam 1993# innen). Kell a kapcsolat, de közben rettegek is tőle. És állandóan úgy érzem, hogy tulajdonképpen valami, amire 2001# szükségem van, elemi igényem - onnan jön a legnagyobb fenyegetés. Ezért állandóan védem, védem, védem magam. 2009# Sokféleképpen. Támadok, védekezem, elbújok, menekülök, kritizálok, akármit csinálok. 2016# 2016# Ugye, hogy így? Az összes sémánál nézhetnénk. A sémának a foglyaiként tulajdonképpen állandóan úgy éljük meg, 2025# hogy például valaki úgy érzi, hogy ő alkalmatlan az életre, ezért függőségekben kell lennie. Hát ha ez a két 2035# séma összekapcsolódik egymással, azt mondja: Hova kockáztassak?! Hülye vagy?!? Hát az élet úgy, ahogy van, egy 2045# akkora megterhelő... Ez nem "kihívás" - ez egy ilyen pszichológus szöveg, hogy " kihívás". Az élet nem kihívás - 2055# egy rettenetes tehertétel!! Hát mindennap küzdök az életért, a fönnmaradásért. Tudod, ki kockáztat még... Az 2064# egész életem egy átkozott kockázat! Bárhonnan rám ugorhatnak, benyelhetnek. 2071# Ismerős ez valakinek? Hát bárhol bárki - megszúrnak, megbántanak. Nem vagyunk biztonságban, drága! 2080# 2080# Emlékeztek erre a sémára, ugye? Ezért bespájzolunk... Ugye, mint a kedves ismerősöm is. Hát drága ember! Fogta, 2090# mindig vett egy óriási nagy szalonnát, ahhoz vett egy nagyon nagy hűtőszekrényt, hogy a nagy szalonna beférjen. 2101# Majd pedig, mikor avas lett a szalonna, kidobta, és vett megint egy újat. Soha nem evett belőle, mert közben már 2111# megutálta. Legkomolyabban: utálta a szalonnát, de vette. És berakta a hűtőbe, mert "sose lehet tudni"! 2121# Most akkor egy ilyen embernek mondd azt, hogy hát ne kudarckerülő legyél! Sikerorientált! - Milyen 2130# sikerorientált?!? Hát még a hűtőben is megavasodik a szalonna! Hogy legyek sikerorientált! Eszednél vagy?! Hát 2141# kilépek, már ezer veszély van!!! 2144# Tehát a sémáink foglyaként ez történik velünk. Ugye: túlélünk... a fenyegetettségben sokféleképpen. És akkor a 2154# második: az énünket védjük. Védjük, védjük. Szalonnával zsírozzuk, hűtőszekrényben hibernáljuk magunkat. 2164# Mindegy, csak valahogy... 2166# És a harmadik legnagyobb akadálya a kreativitásnak: 2171# 3. Ha túlságosan a saját szükségleteinkkel, létfönntartásunkkal és érdekeinkkel foglalkozunk. 2180# Akit teljesen lekötnek a saját szükségletei, létfönntartása és érdekei, oda már kiskanálnyi életet se lehet 2190# betenni. Semmit! 2192# Őneki mindig van valami szükséglete, valami, őneki mindig, ő... Hú, de érdekes. 2199# Tehát, ha valaki teljesen belegágyul a saját szükségletei körül való életbe. Micsoda szép dolgok történtek azért 2210# ott az M1-es autópályán! Nagyon! Hát az összes szép dolog abból születik, hogy valaki nem a saját szükségletei 2220# körül kering. Az összes szép dolog ebből születik! Ami szép az életben, valami ilyen jellege van. Na, sarkos 2230# vagyok, mint szoktam, de OK. Akkor. Mennyi az idő? Jó, jó. Fontos dolog az összeszedettség. Ugye? 2240# 2240# Egy kedvencemet most el szeretném nektek olvasni. Szentírás, ollé! (Nem tudom, ez jó hír-e vagy rossz-e. Mi van 2251# most? Március. Valószínű, hogy többet nem fogok idézni a Szentírásból ebben az iskolaévben! Osszátok be! Jusson 2262# minden napra...!) 2264# Judit története. Zseniális. Na nem a brutális rész, hanem a kevésbé brutális. 2271# Asszíria hadserege körbefogta a várost, elfoglalta a vízgyűjtő területeket, a forrásokat. Éhezteti, szomjaztatja 2283# az izraelitákat. 2284# Most nézzük meg, hogy milyen az, amikor valaki a tanult tehetetlenségben, a problémaközpontúságban, a 2295# kudarckerülésben és a többiben vergődik. Mert itt 2500 évvel ezelőtt is pontosan így volt. Azt mondja (Judit 2305# 7.): 2306# 19Izrael fiai az Úrhoz, Istenükhöz kiáltottak, elvesztették bátorságukat (nem fogok mindent elemezgetni, csak - 2317# erről beszélünk), mert ellenségeik körülzárták őket és nem tudtak közülük kiszabadulni. 20Az egész asszír sereg: 2328# a gyalogosok, a szekerek és lovasok harmincnégy napon át tartotta megszállva őket. Betúlia minden lakója éhezett 2340# és szomjazott, 21ciszternáik kiapadtak, s már egyetlen nap sem ihattak eleget, mert kimérték nekik a vizet. 22A 2351# kisgyermekek elepedtek, asszonyaik és ifjaik kimerültek a szomjúságtól és összeestek a város terein és a kapuk 2362# kijáratánál és már nem volt bennük semmi erő. 2367# (Most az a kérdés, hogy "csak az életben maradás?" - akkor nem nagyon lesz kreativitás. Vagy valami más is?) 2378# 23Összegyűlt az egész nép: az ifjak, az asszonyok és gyermekek Ozijánál és a város vezetőinél hangosan 2388# kiáltottak és ezt mondták a vének előtt: 24"Ítéljen köztetek és köztünk az Isten, mert nagy igazságtalanságot 2399# követtetek el ellenünk, amikor nem beszéltetek békésen Asszíria fiaival. 25Most már nincs senki, aki 2409# segítségünkre jöhetne. 2411# (Tehát megtalálták a bűnbakot: A NÉP VEZETŐI! Majd pedig, amikor valaki azt mondja, hogy semmi esély, senki sem 2423# tud segíteni - tudjuk, hogy a tanult tehetetlenségben van.) 2429# 2429# Isten a kezükbe adott minket, mert a szomjúság miatt tehetetlenek vagyunk előttük nagy nyomorúságunkban. 2438# (Ugye, ez egy hipotézis. Tehát, hogy Isten ezt így rendelte. Ha Isten ezt így rendelte, akkor aztán...) 2447# 26Ezért most hívjátok őket ide, adjátok át az egész várost zsákmányul Holofernész embereinek és egész seregének. 2457# 27Jobb lesz nekünk, ha az ő zsákmánya leszünk. Szolgái és szolgálóleányai leszünk, de életben maradunk és nem 2466# látjuk a gyermekeink halálát saját szemünkkel, sem asszonyaink és gyermekeink pusztulását. 28Megesketünk titeket 2476# az égre és a földre és azok Istenére és atyáink Istenére, aki büntet minket bűneink és atyáink bűne miatt, hogy 2486# még ma így járjatok el." 29Majd nagy sírásban törtek ki az összejövetelen mindnyájan és az Úrhoz kiáltottak 2496# nagy szóval. 2497# (De hát minek is, mert az Isten bünteti őket. Hát, ez már csak jajveszékelés. Nem szomorúság: önsajnálat. 2506# Nézzük, mit tesz Judit ugyanebben a helyzetben! Olyan szép... Azt mondja a Szentírás róla, hogy okos volt a 2515# szívében! Széép!) 2517# (Judit 8.) 11Amikor azok eljöttek hozzá, így szólt hozzájuk: "Hallgassatok meg engem Betúlia lakói(nak 2526# elöljárói), mert nem helyesen szóltatok a nép előtt ezen a napon és esküvel állítottátok azt Isten és magatok 2536# között és azt mondtátok, hogy át fogjátok adni a várost ellenségeinknek, ha ezekben a napokban az Úr, a mi 2545# Istenünk nem jön segítségünkre. 12Kik vagytok ti, hogy kísértitek Istent a mai napon és Isten helyére állítjátok 2555# magatokat az emberek fiai között? 2558# (Hoppácska! Egy kis reflexió! Ti eldöntöttétek, hogy Isten ki és milyen. Hoppácska!) 2565# 13A mindenható Urat kísértitek és nem értetek meg soha semmit. 14Az emberi szív mélységeit sem tudjátok 2574# kikutatni és eszének járását kibogozni, hogyan tudnátok az Istent, aki mindezeket alkotta, kifürkészni, 2584# gondolatát megismerni és tervét megérteni? A legkevésbé testvéreim! 2589# (Látjátok, hogy csinálja a teret Judit? Csinál egy teret. Azt mondja: eddig az volt, hogy csak így lehet. Na, 2599# nézzük csak meg! Hát egy csomó minden más is lehet. Emeljük csak föl a fejünket! Hogy is lehet ez még másképp?) 2609# Ne ingereljétek az Urat, a mi Istenünket, 15mert ha nem akar ez alatt az öt nap alatt megsegíteni, van hatalma 2619# arra, hogy oltalmazzon, amely napokon akar, vagy elpusztítson minket ellenségeink előtt. 2626# (Reálisan fölméri a helyzetet. Nem azt mondja, hogy mindenképp megmenekülünk! Így is lehet, meg úgy is. Ez nagy 2636# különbség ahhoz képest, hogy "csak úgy lehet, hogy...") 2641# 16Ti ne próbáljátok zálogba venni Urunk Istenünk akaratát, mert Isten nem olyan, mint az ember, hogy meg lehet 2651# fenyegetni, vagy mint az ember fiát meg lehet ítélni. 17Ezért ha szabadulást várunk tőle, hívjuk őt segítségül 2661# és meghallgatja szavunkat, ha neki úgy tetszik. 2665# (Micsoda szabadság! Hmm!) 2667# 18Nemzetségeink között nincs a mai napon olyan törzs, sem nemzetség, nép vagy város, amely emberkézzel alkotott 2677# isteneket imádna, amint ezt megtették azokban a napokban, 19amiért atyáink kardélre s fosztogatásra jutottak és 2687# elestek ellenségeink színe előtt. 20Mi viszont nem ismerünk más Istent rajta kívül, akitől remélnénk, hogy nem 2696# vet meg minket és nem vonja meg üdvösségét fajtánktól. 2701# (Ez mit jelent? Ez zseniális. Azt mondja: Isten nem büntet bennünket, mert igazak vagyunk. A tanult 2710# tehetetlenséggel együtt jön a tanult hitetlenség, a tanult bizalmatlanság - majd pedig önmagunk tanult 2719# elítélése. S erre Judit azt mondja: Nem, van bennünk annyi igazság, hogy ne érdemeljünk büntetést! Hmmm! 2728# Ószövetség! Háhá!) 2730# 21Mert ha mi hatalmukba esünk, akkor egész Júda elesik, kifosztják szentélyünket, és az ő megszentségtelenítését 2740# Isten vérünkön kéri számon, 22testvéreink halála, országunk szolgasága, örökségünk elnéptelenedése fejünkre 2749# száll vissza a népeknél, ahol szolgálunk. 2753# (Kiterjeszti a gondolkodás körét. Nemcsak mirólunk van szó! Nézzük csak: a következő nemzedékek! Nemcsak mi 2762# vagyunk itt...) 2763# Botrány és gyalázat tárgya leszünk mindazok előtt, akik legyőznek minket, 23mert szolgaságunk nem hoz 2772# jóindulatot, hanem szégyenletessé teszi azt az Úr, a mi Istenünk. 24Most tehát testvérek, mutassuk meg 2781# testvéreinknek, hogy tőlünk függ életük, a szentély, a templom, az oltár ránk támaszkodik. 2789# (Ehhez mit szóltok?! Hogy egy asszony - Ószövetség! 2500 évvel ezelőtt kb. - a szentély, az oltár ránk 2798# támaszkodik. Mutassuk meg, mit tudunk! Tyhííjjha!!) 2803# 25Mindezek mellett adjunk hálát az Úrnak, a mi Istenünknek, aki próbára tesz minket, mint atyáinkat. 2812# 26Emlékezzetek arra, hogyan bánt Ábrahámmal és Izsákkal; mik történtek Jákobbal a szíriai Mezopotámiában, amikor 2822# anyja testvérének, Lábánnak nyáját őrizte. 27Amint őket nem égette el, amikor szívüket kipróbálta, minket sem 2831# büntet; hanem csak figyelmezteti az Úr ostorával azokat, akik hozzá közelednek." 2838# Az emlékezés körét kiterjeszti. Azt mondja: ne csak a negatív dolgokra emlékezzetek, a pozitívakra is. Itt a 2848# történet vége. 2849# 2500 évvel ezelőtt! Szép, nem? 2852# Hogy milyen az, amikor valaki a tanult tehetetlenségben vergődik, hogy hat ki a döntéshozatalára, 2860# spiritualitására, imádságára, istenképére, egymáshoz való viszonyára, érzelmi... mindenre! És van valaki, aki 2870# teljesen másképp látja. Na, nem ragozom már. Szép ezt olvasni. 2876# Most csemegézzünk. Hogyan növelhetjük a saját kreativitásunkat. Mégis csak, egy-két dolog. Egyszerűen. Azt 2885# mondja: lepődjünk meg! Merjünk csodálkozni! Lepődjünk meg dolgokon! Tudatosítsuk magunkkal azt, hogy mi okozott 2895# nekünk meglepetést. Hogy tulajdonképpen ez milyen izgalmas. Hogyan hívta föl a figyelmet arra, hogy meg lehetett 2905# bennünket lepni! Hogy képesek vagyunk valamin elcsodálkozni vagy rácsodálkozni. Vagyis: a meglepetés azért 2914# történhetett meg, mert valami bennünk sokkal zártabb volt. Nem gondoltuk volna, hogy az úgy van, vagy úgy lehet, 2924# vagy az történik. 2926# 2926# Mentem a Közértbe. A közértes bácsi tudja, hogy pap vagyok. De ez még jó régen volt - annyira régen, hogy 2937# összeült a konklávé aznap délelőtt. Tényleg, aznap délelőtt ült össze. Megyek este a Közértbe. Azt mondja: "Á, 2948# szervusz! Megvan a pápa!" 2951# Na ne. "De megvan!". Ne, ennyi idő alatt nem lehet. "Mondom, hogy megvan! Most hallgattam a híreket!" 2962# De ki? "Hát tudom én azt?! Hát te vagy a hívő, te tudod ezeket!" Hát nem tudom, most jövök kenyérért, hát mondd 2974# már meg, hogy ki! 2976# Elkezdett röhögni. Hát hogy lenne már meg fél nap alatt?! 2982# Te idefigyelj, ezzel ne hülyéskedj! A mi pápánkkal! Szóval, jól átvágott a közértes bácsi. 2991# Tehát: lepődjünk meg! Csodálkozzunk rá dolgokra, hogy mi?!! Ez hogy van? Ez hogy van már?!? Hogy működik ez??? 3003# Mitől ilyen?! 3005# 3005# 1.b) (Most büszke vagyok magamra. Most ezt eltaláltam! Oda ment, ahova kell.) 3014# Okozzunk meglepetéseket! Mi magunk. Tréfáljunk meg másokat! Okozunk jó meglepetéseket! Hijj! 3026# Ahogy elkezdünk ezen ötletelni, csináljunk - valami megpezsdül bennünk. Merjünk, tudjunk meglepődni, és okozunk 3041# meglepetéseket! Nahát, férjek! Van-e még feleségtek! Asszonyok! 3049# De most a meglepetések... "Hohh! Elköltözök!" - ne, ne. 3056# Aj, de könnyű engem félreérteni. Jaj, ne. Jó meglepetések! Valami... Na, szóval - meglepetés. 3068# 1.c) (Tényleg, oda jártam. 1.c-s voltam.) 3073# Ha már valamin meglepődtünk, valamire rácsodálkoztunk, fölkeltette az érdeklődésünket - járjunk utána! 3086# Hogy is van ez?! Tulajdonképpen ez... Szóval ne maradjunk meg csak a felszínen. Tehát, ha a feleségem bejelenti, 3101# hogy elmegy: miért? Utánajárok. De, hogy?!? Mert tényleg, most ezen derültök. De hányszor van az, hogy feleségek 3115# éveken keresztül informálják férjeiket a lelki állapotukról. A férfiak ezen egy kicsit se lepődnek meg. Őket 3129# nem... Boldogtalan vagy? Hát tegnap is így volt. Ő nem lepődik meg. Folyik az élet. Gyerekek nőnek, asszony 3143# boldogtalan. Ez... 3145# S amikor a feleség bejelenti, hogy drágám, ez az a délután, amikor én még utoljára itt... 3157# De mi bajod? Olyan, mintha bántani akarnék valakit. De nem érdekes ez? Nyolc évig ezt a kérdést nem tette fel, 3171# hogy "de mi bajod?". Nem járt utána, hogy mi van a feleségével. De amikor szíven üti őt, hogy a felesége elmegy 3185# a kisbőrönddel, akkor: "hát mér, most mi bajod?!". De még először támadva kérdezi: "MOST MI BAJOD VAN?!". 3199# 3199# Nyolc éve mondom: egyik-másikra emlékezz vissza. "Tényleg nem emlékszem semmire." 3206# Hú, ez nagyon megrendítő ám. Most kívülről néztük. Ha meg belülről vagyunk, akkor meg persze, hogy - ú, de 3217# fájdalmas. Hogy tényleg látni férfiaknak, nőknek azt a rémületét, ahogy egyszer csak megértik, hogy ez tényleg 3228# nem jó. Semmire nem tudtak rányílni, rácsodálkozni, meglepődni, megrendülni - semmire! S hogy hova kellett 3238# eljutni, hogy végre ez megtörténjen. Jaj, na. 3242# Ha jól emlékszem, Karl Rahnernek, a XX. század egyik legnagyobb teológusának volt egy zseniális gondolata. Annak 3253# idején ezt emlegettem, amikor az Egyházról volt szó. Azt mondja: "Ha az Egyházban a többség azt mondja, hogy 3264# valamivel, még lehet várni, tudhatjuk, hogy már elkéstünk." 3270# 3270# Hát kevesebb zseniális stratégiai kijelentést ismerek az Egyházból! Ha a többség az Egyházban azt mondja, hogy 3282# még várni is lehet vele, tudhatjuk, hogy már elkéstünk. Hhh! Már régen, valamin meg kellett volna rendülünk. 3295# Emlékeztek? A kreatív emberek ott is képesek szenvedni, ahol mások nem. "Hát ez hogy lehet?!?" 3306# Hát azért, tudjátok, ez a Ferenc pápa azért... De semmi! Hát értitek! Argentin elnökasszony. Jön. A pápa mit 3319# csinál? Föláll, ad neki két puszit. 3323# Hát... Megválasztják pápának. Kijön a balkonra. Azt mondja: Jó estét! 3331# Az Úr angyala imádsága után azt mondja: Jó étvágyat az ebédhez! 3339# Jaj, hát meddig kellett erre várni? Nem, csak várjunk, várjunk... 3347# 3347# Ne nevess! Először az etikett! És ami azon belül belefér, esetleg! Az etikett keretei között! 3392# 3392# Nevetnek. Na jó. Ez volt az 1.c. Jól érzem magam! Ettől még nagy kudarc a mai este... Kedvesek vagytok. 3405# 2. pont a kreativitás fejlesztésére: minden nap legyen valami jó belevaló célunk! Ne csak az az általános, hogy 3419# "szeretném, ha a feleségem boldog lenne". Jól van, hát már... hagyd már ezt. De valami mást: na most már 3433# meglepem! Hát hogy legyen boldog?! Na, na, csinálhatnék... 3441# Tulajdonképpen olyan szép ez, hogy megtanítottak a papnevelő intézetben valamire - nagyon sok hasznát láttam! Ez 3455# pedig az, hogy reggel, még mielőtt belevetném magam az aktivitásba, és a telefonokat fölvenném, azelőtt 3469# elmélkedjem legalább fél órát. Csönd, elmélkedés, szemlélődés. Majd pedig, azt a fél óra... (hát... és az 3482# etikett, drágám?!? Nehogy megbántódj! Látlak!) 3489# 3489# Az elmélkedés végén jussunk el egy konkrét elhatározásra. Hogy na, most arra jöttem rá, hogy a tékozló fiú 3502# történetében tulajdonképpen ez a történet egy nyitott történet, és én fejezhetem be! 3514# 3514# Hogy a jó dolgokkal kezdhetek valamit! Húúú! Akkor elhatározom, hogy ma valami jó lehetőségét veszem észre; 3523# abból akarok valamit csinálni. Erre fogok figyelni! Ez azt jelenti, hogy megtanítottak bennünket a papnevelő 3532# intézetben, hogy minden nap reggel egy elmékedés kapcsán egy nagyon konkrét, se az előző vagy a következő napra 3542# nem hasonlító célt tűzzünk ki magunk elé. Konkrét legyen, cselekvésbe ágyazott. Ezt fogom csinálni, azt fogom 3551# csinálni. Erre figyelek, arra figyelek. Nagyon sokat köszönhetek ennek! Nagyon, de nagyon, de nagyon sokat. 3560# Máris irányította a figyelmemet valamire, át volt szőve érzésekkel-érzelmekkel, spiritualis tartalmakkal. Hááá! 3570# Milyen egyszerű ez! (Ez volt a 2. Tehát: minden nap legyen valami konkrét, arra a napra való célod! A többi 3579# mellett!) 3580# 3. Csináljunk valamit élvezettel! 3583# Ha kezdenénk úgy befásulni, beszűkülni... De ne a csokievést! Az nem "csinálás"! Valamit alkossunk, csináljunk, 3593# teremtsünk, hozzunk létre! Tehát valamit - de ehhez tudjátok, mi kell? Leülni, s úgy meggondolni, hogy 3602# tulajdonképpen mit tudnék élvezettel csinálni? 3606# 3606# Olyan érdekes dolgokra jutunk! Volt már veletek olyan, hogy egyszer csak rájöttetek, hogy tulajdonképen tök 3615# szívesen lapátolnátok havat. Volt veletek ilyen? Hogy nem is bántátok, hogy esik a hó! Ez nagy dolog! Nagy 3625# dolog. Nem hogy : "Má megin esik ez a hóóó! Má megin a hó! Mikor lesz mán vége... hó... Aki ezt kitalálta, 3634# tudjátok. Tehát: a hó a sípályán essék! Ne össze-vissza. Autópályára esik..." 3641# Hogy milyen nagy dolog, hogy ahelyett, hogy "már megint ez a hóesés; tessék - ennyivel is több meló lesz ma". A 3651# nemjóját, szikrázó... de jó is az! Rájövök, hogy két hete nem mozogtam semmit. Legalább leesett a hó! 3661# 3661# Mert magamtól nem mennék ki mozogni. A hó segített. Jó. 3667# Csináljunk valamit élvezettel. 3670# Ezt most gyorsan mondom, és akkor mehettek haza: 3675# 4. A környezetünk átalakítása úgy, hogy abban mi jól legyünk. 3682# Hogy egyszerűen nem mindegy, hogy milyen a környezetünk! Hogy hogy rendezzük el magunk körül a dolgokat, mert 3694# aztán az rendezetté tesz bennünket. De itt nem valami patika-rendről van szó, hogy úgy nézzen ki a lakás, mint 3706# egy Ikea katalógus! Hogy néz az ki? Azonnal csinálj valami rendetlenséget. Komolyan, egyszer elmentem lakást 3717# szentelni. Beléptem a lakásba. Azt hittem, hogy egy kiállítóterem. Tehát, hogy az Ikeának egy kihelyezett 3729# lakása. Egy kis tonett asztalkát, könyörgöm! Egy egész picike kis tonettet!! 3737# Szóval, hogy hogy tud olyan lenni a világ, hogy az kifejez téged. S ha kifejez téged, akkor az változik, meg 3749# alakul. Mondanék csak példákat. Hülyeség lesz - nekem nem; csak nektek, de... 3757# Pl. rájöttem, hogy a kóla hidegen jó. Na nem kellett sok ész hozzá. Igen ám, de akkor probléma, hogy a konyhában 3770# van a hűtőszekrény. Behozom a kólát, iszom - nem vedelem, látjátok, csak így pp-ppp-ppp. De már meleg. Melegen 3782# nem jó, most mit csináljak vele? Most menjek ki a hűtőhöz? De inni akarom! Évekig nem állt össze a rendszer. 3793# Tehát vagy hideg volt a kóla (de kint volt a konyhában), vagy meleg volt - akkor ott volt a szobában. Értitek, 3806# de nem a konyhában akarok kólát inni, hanem a szobában! És végül (ugye, ahogy Baltazár professzor, zseniális 3817# ötlet körvonalai rajzolódtak ki agyamban), rájöttem: én fogok venni egy borhűtőt a kóláimnak! ÉS! Megvásároltam 3829# a borhűtőt (energiatakarékos). Az ajtót - ennyit kell mozdulnom, így. Így, bal kézzel. Mert itt már itt az ajtó. 3842# Tehát nem kell "kinyújtani" a kezem, meg így... Na nem. Stty, t-t-t-t-t-t-t. Igen! Ferinek hideg kóla. Szobában, 3854# bal kéz felől. Cserébe a konyhai hűtőszekrényt ki is kapcsoltam. Minek? Ha van kóla, minden van! Rájöttem, hogy 3866# nincs szükségem rá! Főleg télen. Van erkély! Ott a jó kis hideg! Minek más... 3874# Aztán: ülök a fotelemben. Nagyon szép, hogy ülök a fotelemben, de az ablak itt kezdődik. Nem látok ki! 3886# Van ilyen élményetek? Van ilyen élményetek? Ott vagy egy nem tudom, milyen lakásban, s az ablak meg feljebb 3897# kezdődik, mint ahol te ülsz! 3900# Beléptem a lakásba, s azt mondtam: de szép! Itt kilátok, látom a fákat. De ha leülök, már nem látom! Nem, ha 3912# leülök, akkor a párkányt látom. Ennyit látok, meg akkor az erkélynek a vonalát, azt látom. De nem akarok így 3924# élni. Nem akarok úgy élni, hogy csak falakat látok. 3930# Építettem dobogót! Ihaj, csuhaj! Van egy dobogóm. Tehát: bemegyek a szobába, szép! Leülök - továbbra is szép! Én 3942# csináltam! A látvány ott van, csak lejjebb voltam, mint a látvány! Majd hülye leszek ott szenvedni. "Szép lenne, 3954# ha állnék - de nem állok, mert ülök!" Ezért nem fogok fölállni, hogy lássam - nem! Ülök ÉS látom. 3965# Kit érdekel, hogy nem szokott egy szobában dobogó lenni. Na és aztán? Az enyémben van! Dobogón ülök, bal kézre 3977# borhűtő! 3978# 3978# Gondoljátok, hogy csak ennyi? Háhh! Hát élni tudni kell, drágáim! Akkor is, ha pap vagy! Ezért aztán. 3988# Most nem ez a része érdekes, hanem hogy elmondanám, hogy melyik hány év alatt született meg? Az az ijesztő! Hogy 4000# valami jó lenne, és nem csinálom meg! Ez az ijesztő. Hanem ilyen izé... őőő, nem látok ki az ablakon, meleg a 4011# kóla... értitek. Rossz az élet... Na nem. Hideg a kóla, kilátok az ablakon. Hehehehehejjj! 4021# 4021# Aztán: ott ülök. Kiiszom a kólát a flakonból. Mit csináljak a flakonnal? Termelődik a szemét nálatok? Persze, 4032# hogy termelődik! Mit csinálsz vele? A legtöbben... a szemetesig kimész? A konyhában, vagy mit tudom én hol van a 4044# szemetes. De az nem ott termelődik - miért vigyem oda? Most itt ülök, itt van egy szemét a jobb kezemnél - nem 4055# akarok szemétben élni! Most akkor állandóan álljak föl? Eszem egy csokit. Kis nejlonzacskókban gyűjtögessem? És 4067# ha pizzát eszem (a szobában)? Rájöttem: nekem kell a szobába egy nagy szemetes. Egy NAGY. Akkora legyen, hogy be 4079# tudjam dobni a cuccokat. Ting, ting! Ezért aztán elmentem egy nevesincs boltba (nem az Ikeába). Nézegettem a 4090# szemeteseket. Mindegyik kicsi. Az én szükségleteimnek nem felelnek meg. Kicsik. Hát nem fogok egy ilyen műanyag 4102# gurulós izét oda betenni - hát hogy néz az ki?! Nem? Hát az elég nagy lenne, de nem - egy kukával nem akarok 4113# együtt élni. 4115# 4115# Majd én ezt kitalálom! Nézegettem, de azt láttam, hogy a szemétosztályon nincs semmi jó. Úgyhogy megyek tovább. 4128# Egyszer csak rájöttem, hogy a legnagyobb szennyeskosár - hoppácska! A legnagyobb szennyeskosárnak fedele is van, 4141# bele lehet tenni a száz literes, nagy-nagy-nagy fekete zacskót (ami nekem kék). Azóta nagyon szép kivitelű, jól 4154# kinéző, hatalmas szennyesláda (mit tudom én miből - nem műanyag). Én ülök, kóla, stty! Bal kézzel is: fttty! 4166# Folytathatnám még a sort. Menjünk el a fürdőszobámba? 4173# Szoktatok a kádban olvasni? A WC-ről nem is beszélek, mert azt tudom, hogy ott sokan szoktak. Hát az evidens, 4186# hogy a WC-ben van egy-két könyv. Hát anélkül nincs is élet. WC-papír, könyv. Na de rájöttem, hogy én szeretek a 4199# kádban olvasni. De egy fürdőszobai világításnál?! Olvasólámpát vettem a fürdőszobába! Álló olvasólámpa. Fém, 4211# benyúlik a kád fölé, így. Mit is mondott Csíkszentmihályi Mihály? 4219# Ezzel azt akartam csak mondani, hogy éppenséggel a legközvetlenebb világunk, amiben élünk, az az! A szobánk, 4232# amiben vagyunk, a lakásunk! A férfiak kedvéért (egy kis ráadás): az autónk! 4240# Szóval: tág teret nyújt arra, hogy kipróbáljuk a kreativitásunkat. De az onnan kezdődik, hogy hogy élvezném a 4253# leginkább az életet saját lakásomban? Hogy élvezném itt? Minek hogy kéne lennie? És milyen nagyszerű dolog, ha 4266# fütyülsz arra, hogy szokott-e ilyen lenni valakinél vagy nem. Mit érdekel? Ha te úgy vagy jól (és nem bűn). 3.d) 4279# Jó átalakítást, férjeknek sok türelmet! 4284# Akkor tényleg köszönöm a figyelmeteket!
Lejegyezte: Szabó Zoltán Illés
