2013.01.22-masodpercjelolessel
A pálferi wikiből
20130122 ¤
0000# Köszöntlek benneteket! Isten hozott mindannyiótokat. 0004# Ismétlés 0004# Összeolvadtság, éretlenség 0007# Örülök, hogy együtt lehetünk. Innen üdvözöljük azokat, akik reményeink szerint valahol az országnak valamely más 0016# pontján néznek bennünket és követnek minket. 0020# Mondom a jó hírt, hogy volt egy-két barátom, barátunk, akik nézték a múlt heti alkalmat élőben. András, nem 0029# tudom, tudod-e, hogy egy pici megingáson kívül minden nagyon jól sikerült már a múlt alkalommal is! Úgyhogy ez 0038# óriási dolog, gratulálok nektek. És akkor köszöntjük a síelő barátainkat is, hiszen sokan síelnek. 0046# Na tehát, itt tartunk: 0048# Összeolvadtság, éretlenség belső világa. 0051# Először is mondtuk azt, hogy az összeolvadtság és éretlenség úgy viszonyulnak egymáshoz, hogy nincsen 0059# összeolvadtság éretlenség nélkül, de éretlenség éppenséggel létezik összeolvadtság nélkül. Aztán beszéltünk 0068# arrók, hogy az összeolvadtság, éretlenség séma - ez a belső világ, amiben érzések vannak, gondolatok vannak, 0077# emlékek vannak, fizikai, testi állapotok vannak; és amely belső világ nagyon sajátosan fönnmaradásra törekszik. 0087# A cselekvésmódunkban három irányt keres akkor, hogyha nem tudatosan vettük kézbe ezt az elakadásunkat. 0095# 1. Összefonódva élünk még az édesanyánkkal, összefonódva élünk az apukánkkal, összefonódva élünk a 0103# testvérünkkel. Vagy pedig az is lehetséges (kérdezte ezt tőlem valaki, és akkor érdemes ezt is kimondani, hogy 0112# éppenséggel lehetséges az, például) hogy valaki összefonódottságban él a saját édesanyjával. Lehet férfi, lehet 0122# nő. De meghal az édesanyja, de ezt a belső világot hordozza magával, és keress egy másik személyt, akivel 0130# hasonlóképpen összeolvadtságban élhet. Ezért tehát élhetek összeolvadtságban és maradhatok éretlen a 0139# házastársammal való kapcsolatokban. Majd pedig éppenséggel az is lehet, hogy meghalnak a szülei, meghal a 0148# házastársam, meghal a testvérem, és összeolvadtságban, éretlenségben vagyok a saját gyerekemmel! 0156# 0156# Tehát az összeolvadtság sémában (adott esetben; van, akinél ez lehetséges, van, akinél nem, de természetesen) 0164# ezt a belső világot vihetem, és próbálhatom megélni más személyek felé is. Nemcsak azok felé, akikkel 0172# kapcsolatosan az kialakult. Aztán rengeteget beszéltünk arról, hogy az anya-magzat kapcsolat hogyan írható le... 0181# Elnézést, hogy egy picit hosszabban ismétlek, de olyan jelentős dolog ez! Hogy nem baj, ha egy kicsit úgy 0189# hagyjuk, hogy ez hasson ránk. Az anya-magzat kapcsolatról nagyon is időszerűnek találtam a beszédet az 0197# összeolvadtság, éretlenség sémánál. 0200# És akkor az első gondolatunk az volt, hogy, hogy, hogy, hogy viszonylag könnyen felismerjük azt, hogy a 0208# gyereknevelésben (nem egyszer a gyereknevelési elvek - lehet, hogy ezt a szüleinktől, nagyszüleinktől láttuk 0216# vagy átvettük) nem is a gyerek szükségleteit fejezi ki, vagy egy rájuk való hangolódásnak valahogy a 0224# kikristályosodása, hanem sokkal inkább felnőtt szükségleteket árul el. 0230# 0230# Emlékeztek a Orosz Katalin beszámolójára? Ő egy orosz psziczoterapeuta. Hogy hogyan beszélt abban a hármas 0238# társbérleti világban, hogy az apja hogyan tanította meg, hogy rendes kislány legyen. Ami tulajdonképpen 0246# mindenkinek jó volt, csak őneki nem. És hogy milyen sajátosan a súlyos árat fizetett: egy gerincferdüléssel, 0254# majd pedig egy krónikus gerincbetegséggel. 0257# És innen mentünk tovább, hogy arról ejtsünk szót, hogy "Ahá"! Ha már erre rácsodálkoztunk, akkor innen nem egy 0266# nagy csodálkozás már, hogy leszámoljunk azzal az idealizálással (a gyerekkor idealizálásával, a szüleink 0274# idealizálásával, vagy azzal, hogy a szüleinktől mindig csak valami áldott és jó dolgokat kaphattunk, és 0282# köszönjük meg). Hanem azzal az idealizálással, hogy a magzati lét valami paradicsomi állapot. Hogy oly 0289# természetesen nincs is jobb helye egy magzatnak, mint éppenséggel ott, ahol ő kifejlődhetett 7-8-9 hónapon 0298# keresztül. Hogy az oly világosan és egyértelműen kizárólag jó lehet annak a magzatnak. És láttuk, hogy ennél 0306# sokkal, sokkal árnyaltabb a dolog. 0309# És azért is érdemes árnyaltabban látni, mert ez a lehetőségeink körét bővíti! 0315# 0315# Vagyis, hogy egy magzat egy hallatlanul árnyalt szociális rendszer részeként növekszik. Nem úgy születik meg - 0323# már úgy növekszik! Már magzatként nem egy fehér lap. 0328# Még 80-100 évvel ezelőtt is nagyon határozottan volt egy fő elképzelés: a gyerek lelke olyan, mint egy fehér 0336# lap, és a születéssel, az élet tapasztalatai, a szüleivel, a fontos személyekkel való találkozások kezdik 0345# valamiképpen benépesíteni ezt az "üres lap-szerű" lelket. Hát már bőven túl vagyunk ezen! 0352# Nagyon jó látjuk, hogy nem üres lapként születünk, hanem a magzati létezésünkben is hallatlan módon, nemcsak 0361# kapcsolatban vagyunk és tartozunk, hanem függünk is azoktól a számunkra fontos személyektől, aki apa, anya, 0369# nagyszülők, akár testvérek, akár a nagyszüleink szülei. És akkor erre hoztunk néhány példát, hogy hogyan 0377# határozza meg leírható, kimutatható módon (egyébként biokémiailag is az anyának a lelkiállapota, érzései, 0386# gondolatai, képzetei, fogalmai, vágyai, félelmei, minden, ami őt éri a 9 hónap alatt, és ami vonatkozik a 0394# magzatára!) a magzatnak az életét. És emlékeztek, hogy mi a kulcs? 0400# Az édesanyának a képzetei. Az édesanya képzetei a gyerekről. 0405# 0405# És akkor itt volt szó egy olyan édesanyáról, aki fél és retteg attól, hogy ha megszületik a baba, tönkre fogja 0414# tenni a házasságunkat. Esetleg azért, mert ő az édesanyja járt már PálFerin, vagy -re, vagy nem tudom... 0423# Kicsit... rám? Rám járt volna? Ezt nem tudom, hogy kell befejezni. És hogy ott hallotta, hogy bizony a magyar 0433# családokban is milyen természetes útja van a család-dinamikának, hogy az anya milyen természetes módon az 0442# oxitocintermelés felhőjétől is átitatottan kapcsolódik és kötődik a gyerekéhez. És a férj nem egyszer hoppon 0452# marad és ... úgy is marad. Ez egy ügyetlen befejezés volt. Hoppon marad és úgy marad. Hogy már nem áll helyre a 0462# szexuális kapcsolat egyensúlya, és a többi, és a többi, és a többi. Tehát hordozhat valaki egy félelmet, egy 0471# aggodalmat, hogy a gyerekem lesz az akadálya majd a mi - talán csak néhány éve alakuló, bontakozó 0480# társkapcsolatunk - elégedettségének, szépségének. Akkor lesz egy képe a saját magzatáról, aki egy fenyegető, 0490# veszélyt keltő terrorbaba! 0492# És arról beszéltünk a múlt alkalommal, hogy ha egy édesanya terrorbabaként látja a saját magzatát, a magzatához 0502# ez a képi világ elérkezik. Eljut. És az hat rá. És akkor éppen... a történetre, ha emlékeztek... ott egy picit 0511# még árnyaltabb volt a rendszer, mert az is kiderült, hogy ebben az esetben nem csak az édesanya aggógik azon, 0521# hogy a gyermeke majd a férjével való kapcsolatának a kerékkötője lesz, hanem az derült ki, hogy ez a saját 0531# édesanyjának volt a félelme! És ezt a félelmet ő magzatként ismerte meg! 0537# Oké ez? 0538# 0538# És ezért mondják a kutatók azt, hogy nem egyszer a magzat sorsát jobban befolyásolja a nagyszülő, mint a szülő! 0546# Ilyen értelemben mondhatjuk, hogy egy nagyszülő (mert az ő félelmét az anya átéli magzatként) majd amikor ő 0553# várja a pici babáját, ez a félelem is aktívvá válhat. Ez az élet tapasztalata. 0559# Tehát beszéltünk arról, hogy nem hogy nem fehér lap - de egy nagyon árnyalt rendszerben fogan meg egy pici baba, 0567# egy magzat. És ahogy növekszik föl, szó sincs róla, hogy azt a helyzetét idealizálnunk kellene. 0574# És akkor szót ejtettünk az apához fűződő viszonyról. Hogy milyen árnyaltan, és mennyire valóságosan része az 0582# anya belső világának az, ahogyan a férjével van. De most már ezt nem ragozom. 0587# A múltkor valaki odajött, és kérdezte a múltkori alkalom után, hogy na jó, de hát hogy lehet ezt kutatni?! Hogy 0595# beszéltünk kutatási eredményekről, hogy a nem várt gyerekek és a várt gyerekek... 0599# Hogy a nem várt gyerekeknél sokkal, sokkal, sokkal gyakoribb a koraszülés, 0606# sokkal gyakoribb a szociális zavarok, elégedetlenség az élettel, és aztán munkahelyi konfliktus, boldogtalanság, 0614# társkapcsolati nehézsék, tik-tik-tik-tik-tik, mint a várt gyerekeknél. 0620# 0620# Hogy hogy lehet bont erre visszavezetni azt? Mondanék egy nagyon egyszerű megközelítést. Mert éppenséggel amikor 0629# a beszélgetésnek, a gyógyító folyamatnak, a terápiának a középpontjába a magzati élmények kerület, korai 0637# anya-gyerek kapcsolat, és ott történik valami változás, egyszer csak kihatással lesz az egész életre! Akkor 0645# tehát láthatjuk, hogy volt valami. Mert amikor ebben történt valami feloldás, valami gyógyulás, egy csapásra az 0654# életnek látszólag közvetlenül nem kapcsolódó területei kezdenek elrendeződni és gyógyulni. 0662# Hát akkor láthatjuk, hogy itt akkor volt valami nagyon világos és reális összefüggés! 0668# Hej-haj! 0669# Ezekről... (Gyertek! Hú, de hova tudtok ülni? Ja, külön helyre ültök! El vagytok választva.) 0677# 0677# Ennek kapcsán beszéltünk még egy dologról. Emlékeztek erre? Hogy milyen nehéz azoknak az anyáknak és azoknak a 0687# magzatoknak a helyzete, ahol az anya egyszerre várja a babát és egyszerre gyászol valakit. Hogy két nagyon erős, 0697# reális, érthető érzés és indíttatás van benne: sírni, siratni, a veszteséget átélni - örülni, várni, hhheee. 0707# Vágyni a születésre. És hogy ebből mi következhet? 0712# 0712# Hogy az anya (merthogy nem a gyász felé viszi el a lelki folyamatait, hanem a pici babája várása és életének a 0721# biztosítása felé, ezért) úgy tekintheti őt, mint a saját testének a részét. És ha úgy tekint rá, mint a saját 0731# testére, vagy mint egy szervére, ez kihatással lesz - mire is? A gyerek önmagáról alkotott képére, énhatáraira, 0740# testhatáraira. Így kapcsolódik nagyon evidensen a sémánk (összeolvadottság, éretlenség séma) és a magzati kornak 0750# a tapasztalata. 0751# Ahol - emlékeztek, ez volt egy kulcsgondolatunk - ha egy édesanya képes megkülönböztetni magát és a magzatát, és 0761# közben kapcsolatban lenni vele: az hozza a legjobb lehetőséget termő talajt egy magzat éréséhez! És ahhoz, hogy 0771# világos énhatárai, testhatárai, önazonossága, identitása, ezzez kapcsolódó önbecsülése lehessen. Kicsit sajnálom 0781# is, hogy ezt a rétegét az önbecsülésnek nem írtam bele a könyvbe. Sajnálom. (13.11) 0788# Merthogy ténylegesen nem egyszer - és erről viszont beszéltünk többször - az önbecsülés az önazonossághoz tud 0797# kapcsolódni. Ha nincs önazonosság, mihez kapcsolódik az önbecsülés? Ha nincs "ön", akkor hiába van becsülés, 0807# nincs mivel találkozzon! Az önbecsüléshez kell, hogy legyen "ön". 0813# 0813# Na, de hogyha ott nincsenek határok, nincs mihez kapcsolódjon az önbecsülés. 0819# Na. Hej haj! 0820# Folytassuk. Ebből az is következik, hogy nem szeretnék a nőkre újabb terhet tenni. (Lehet, hogy nem is tudsz, 0829# mit nagyképűsködsz itt... Énrám nem teszel újabb terhet...) Mert nem egyszer az a tapasztalatom, hogy minél 0838# érzékenyebbek, akár sebzetten érzékenyebbek vagyunk, az elhangzottak annál inkább kelthetnek némi szorongást 0847# vagy félelmet. Ó. Hogy "jobb volt, amíg ezt nem tudtam!". 0852# 0852# Igen. Egy kedves ismerősöm ezt emlegeti is. "Feri, vedd tudomásul, az élet sokkal egyszerűbb volt, mielőtt meg 0861# nem ismertelek. Vedd tudomásul! Ezt nem lehet szépíteni. Amióta ismerlek, rájöttem, hogy az élet nem egy 0869# matyóhímzés." 0870# De hát ez nem miattam van! Nyilván. 0873# Szóval nem törvényszerű, hogy bárki, aki ezeket az információkat hallja, ezt a szorongás irányába vigye tovább. 0883# Nem, nem törvényszerű, és lehet ezzel valamit kezdeni. Nem az a cél, hogy eddig tulajdonképpen olyan boldogan 0892# tudtál volna várni egy pici babát, most meg tele van a gatya. Tehát nem elvenni szeretnék ezzel tőletek. 0901# 0901# Hanem inkább valamit adni. 0903# Nézzük meg. Választottam két részletet. Egy pici fölolvasás. Hogy milyen az, amikor egy fiúgyerek (már 0913# felnőttként) megéli az összeolvadtságot az anyjával, és utána egy teljesen másik könyvből nézzük meg azt, hogy 0925# hogyan éli meg az anya az összeolvadtságot a saját lányával? Nézzük meg ennek a szubjektív belső világát! 0935# Yalom: A terápia ajándéka. Most jelent meg. Egy fiatalembernek egy álma, aki kivételes matematikai képességekkel 0946# megáldott, nagyon tehetséges gyerek egyszer csak a következőt álmodja. (Úgy gyerek, hogy most már természetesen 0958# fölnőtt.) 0959# 0959# Egy nagy szobában vagyunk anyámmal. A régi házunk egyik szobájára hasonlít, de hiányzik az egyik fal; helyette a 0970# végtelen tenger látszik. 0972# Kisétálunk a partra, és anya sürget, hogy menjek be a vízbe. Nem akarok bemenni, de ő hoz magának egy kis 0983# széket, én meg belegázolok a tengerbe. A víz nagyon sötét és hamarosan, ahogy egyre beljebb megyek, már a 0994# vállamig ér, és egyszer csak tömör gránittá változik. Amikor felébredek, levegő után kapkodok és verejtékben 1005# úszom. 1005# Ez az elképzett (elképzett?...) elképzelt elszakadástól való félelem és rettegés. Halálfélelemig menő félelem és 1017# rettegés, hogy elváljak, elszakadjam a saját édesanyámtól. Miközben ez a férfi egyáltalán nem tudatosan éli meg 1028# ezt a félelmét. A terápia során a terapeuta kérdezte tőle, hogy van-e félelme, halálfélelme, és az volt a 1039# válasza, hogy "nincs". És közben a halálfélelme az édesanyjától való elszakadására vonatkozik. És egy álomban 1050# nagyon világosan megjelenik. Ezért, hogy ha álmodtok (csak úgy mondom) nem csak az az érdekes, hogy mit álmodsz, 1062# hanem az is, hogy amikor felébredsz akkor milyen érzésekkel ébredsz! 1069# 1069# Azért mondom, mert éppen nem olyan régen egy nagyon kedves idős hölgy látogatott meg. Azt mondta, hogy ő már 1079# 10-15-20 éve hordoz néhány álmot és nem tudja a jelentésüket. És az álmokban ő mindig vagy Jézussal, vagy 1089# Máriával találkozott. És mindig, amikor fölébredt, akkor ez egy nagyon békés, megnyugtató, valahogy egy áldást 1099# hozó, védettséget képviselő érzést keltett benne. 1104# Tulajdonképpen nem is kellett volna eljönnie hozzám. Azért, mert ha valaki tudja, hogy történik egy találkozás 1114# (például egy elhunyt személlyel), és az elhunyt személlyel való találkozás egy békességet hoz, akkor ennek a 1124# békességnek nyugodtan hihetünk. Ez egy nagyon fontos üzenet a lelkünk mélyéről. Itt pedig látszólag magában az 1134# álomban alig történik valami. Ugye? Csak úgy a tenger, és aztán valami gránitfallá lesz... De ahogy fölébred! Az 1145# nagyon beszédes. Minél messzebb megyek az anyámtól, látok egy áthatolhatatlan falat, és közben rettegés, 1155# halálfélelem. Verejtékben úszom. 1158# Az anyától való eltávolodástól... 1161# És most nézzük akkor a fordítottját! Egy édesanya beszámolója. Az édesanya kb. 60 éves, a lánya 27. Elvált az 1171# édesanya a férjétől. Ketten növekedtek együtt. Igen ám, de egy nagyon sajátos, szoros kapcsolat és kötődés 1181# alakult ki. Túlságosan is szoros kötődés és kapcsolat; inkább valamiféle összeolvadtság, amiből az anyag semmit 1192# nem érzékel! Ezért érdemes fölolvasni. Semmit nem érzékel, és tulajdonképpen a lánya se nagyon. Igen ám, de az 1202# történik, hogy 27 éves korában a lány már fiatal házasként elfogad egy külföldi munkalehetőséget, és az édesanya 1213# számára döbbenetesen váratlan módon az utazás előtti éjszaka beolvas neki. 1220# 1220# Elmondja a fájdalmait, a kritikáját, a sérelmeit, az elégedetlenségét, a haragját, mindent. És az édesanyja 1230# döbbenetes módon elcsodálkozik ezen. Mert őbenne a kettejük kapcsolata nem így élt. Úgy élt, hogy ők egy 1241# harmonikus, sőt meghitt, nagyszerű kapcsolatban vannak, kölcsönösen számíthatnak egymásra és a többi. És nem 1252# érti, hogy a lánya hogy volt képes így időzíteni ezt a rettenetesen őt bántó és sértő beszámoló-lavinát. 1262# Merthogy a lány a férjével fiatal házasként felül a gépére és elmegy. Az anya pedig tulajdonképpen egy jó 1273# irányba viszi el a dolgait: elmegy, és segítséget kér egy terapeutától. 1280# Most hallgassátok meg, hogy az anya hogyan ír arról az állapotról, amitől ő megfelelőnek, ideálisnak, 1290# kívánatosnak tart a saját lányával. Ugye a lánya most külföldön van, ő pedig rettenetes sérelmével segítségért 1301# fordul, hogy mi történt közte és a lánya között, mert nem érti. Nagyon sok szeretetet és őszinteséget szeretnék. 1313# Azt, hogy Vivien (ő a lány) belső igényből megossza vele életének örömteli és nehéz pillanatait. 1322# Érzékeny füllel kell ám ezt hallgatni! A finomságokra figyeljetek, ne a durva közlésekre. Arra, hogy a beszámoló 1334# hogyan mutatja egy valóban, valóban nagyszerű anya-lány kapcsolatnak a képét, és hogy a sorok között egy-egy 1344# szóhasználattal, egy-egy árnyalattal hogyan árulkodik benne a döbbenetes túlzás! 1353# Remélem, van érzékeny fületek! 1356# Tehát: ...azt, hogy Vivien "belső igényből" (halljátok?!?) megossza velem életének örömteli és nehéz 1366# pillanatait. Térjen vissza az az utolsó időkig tartó érzése (látjátok, segítek az értelmezésben), hogy rám 1376# mindíííííg mindenben számíthat, és a problémákat többnyire meg is tudom oldani. Kinek a problémáit? - teszem föl 1388# finoman. 1389# 1389# Az én érzéseim iránta nem föltételhez kötöttek. Nem elvárásokhoz, hanem egyszerűen a létezéséhez. Ez persze nem 1399# jelenti, hogy minden cselekedetét kritikátlanul elfogadom, de a szeretetem iránta ettől teljesen független. 1410# Természetesen nagyon örülök a sikereinek. Mindig meg voltam győződve arról, hogy az átlagnál sokkal 1420# intelligensebb és érzékenyebb lény. Éppen ezért megdöbbent az a "másik Vivien", aki kíméletlen és goromba tud 1430# lenni. Erre nem tallok magyarázatot. 1434# Amit várnék tőle, hogy életem nehéz pillanataiban felnőttként és teljesen mellém álljon. Ugyanúgy fenntartások, 1445# követelményrendszer nélkül, mint én őmellé. A jövőbeli életformánkat nagyon konvenciómentesnek és szorosnak 1455# szeretném érezni, hogy ne kötelességből, formális családi események kapcsán, hanem örömből találkozunk. Bízom 1466# abban, hogy amikor visszajön, a rendes életvitel mellett visszaáll az a kapcsolat is, ami mostanában elveszett, 1477# és ami régebben elég szoros volt. Jó együtt színházba, moziba menni, jólesik egy együtt elfogyasztott ebéd, a 1488# nagy beszélgetések, részvétel valami társadalmi megmozduláson stb. 1494# Változatlanul nem tudok és nem akarok egy beteg, öreg szülő szerepébe kerülni. Sem fizikailag, főleg nem 1505# szellemileg. Ugyanakkor a bennem élő rejtett, de nagyon erős félelem a teljes lebetegedéstől nagy érzelmi 1515# biztonságot kíván. Annak biztos tudatát, hogy a naaaagy bajban mellettem lesz. 1523# A különköltözés gyakorlati ténye nem zavar, inkább megkönnyebbüléssel tölt el, hogy mindketten így is tudjuk: ha 1534# kell, mindig lesz egy üres szoba a számára. 1538# Az édesanya nem érzékel semmit abból, amiből mi nagyon is sokat érzékelünk. Tehát ez a következő gondolatig is 1549# elvihet bennünket: nem biztos, hogy érdemes addig várni a függetlenedéssel, felnőtté válással, elszakadással, 1559# önmagunk kibontakoztásával, amíg anyánk ezt megérti. 1565# 1565# Helyesli. Ha nem is helyesli, elfogadja. Bátorítja. Engedélyt ad rá. NEM érdemes eddig várni. 1573# Tehát egy óriási kihívás lehet annak, aki összeolvadottság, éretlenség sémában van, hogy lemondjon arról a saját 1583# biztonságérzetéről, békességéről, nyugalmáról, hogy úgy lehetek egyre függetlenebb, szabadabb, felnőttebb, hogy 1593# az anyám erre engedélyt adott nekem. 1596# Tehát az a nagy teljesítmény, amikor képesek vagyunk ezeket az első önálló lépéseket megtenni annak a 1606# félelmével, szorongásával, veszélyeztetettség-érzetével, hogy az anyánk erre nekünk nem adott engedélyt. 1615# S akkor kifejezetten nagy emberi teljesítmény, ha tudjuk, hogy nem csak, hogy nem adott engedély rá, hanem 1625# szomorú miatta, dühös miatta, csalódott miatta, értetlen miatta, elhagyatottnak érzi magát, fenyegetve érzi 1634# magát és a többi. Nagyon gyakran megjelenik ez a motívum (ahogyan ebben a történetben is) az anyának a félelme, 1644# hogy egyedül marad. Az egyedül maradástól való félelem. Miközben egyébként pontosan ezek a fiúk és lányok 1654# egyáltalán nem engedik meg maguknak, hogy egyedül maradjon az anyjuk. Tehát nyilvánvalóan az anyjuk számíthat 1664# rájuk. De itt a félelem mégis fölfokozott! Olyan természetes a félelem, hogy egyedül, egyedül maradunk, és 1673# valahogy védtelenek, oltalom nélkül - olyan természetes ez! És annyira nem is könnyű a határt érzékelni. Hogy ez 1683# valami természetes félelem, amin túl tudunk jutni, vagy ki tudjuk nőni - vagy pedig valami túlburjánzó dolog. 1693# Emlékszem, mikor édesanyám haldoklott, akkor hogyan támadtak föl benne (egyébként a nagyon sokakra természetes, 1703# de bizonyos szempontból egészen irreális, fölfokozott) félelmek. Például, hogy (emlékszem, akkor rákos volt már 1713# anyukám) és beszélgettünk arról, hogy hogy lesz majd a temetése. És akkor emlékszem, hogy többször elmondta 1723# nekem, hogy: "De Ferikém, légy szíves, hogy ha itt leszel, amikor meghalok, vagy el tudsz ide jönni, és még nem 1733# visznek el, akkor mindenképpen egy tükröt tegyél a számhoz, hogy nehogy élve temessenek el! Hogy te, légy 1743# szíves, győződj meg arról, hogy engem nem... nem ... nem leszek majd egyedül egy koporsóban egyszer csak. Nem 1753# úgy ébredek." 1754# Ugye, egészen fölfokozott, irreális félelem a haláltól, az egyedülléttől, az egyedül maradástól. 1763# 1763# De emlékszem, hogy anyukám... - és nagyon örülök, hogy ezt kimondta, nagyon jó! Mert valószínű azzal, hogy 1771# kimondta, úgy el is tudta engedni. 1774# Aztán emlékszem, egyszer csak megjelent benne egy másik kósza félelem, hogy: "Ferikém, hát ... jaj, hát... olyan 1783# jó lenne, hogyha te végigkísérnél engem az utamon. Hogy akkor a holttestemet fognád, és akkor látnád, hogy engem 1792# hova visznek. Akkor... Jaj, az olyan jó lenne." 1796# Milyen mély vágya tud lenni egy édesanyának, hogy a fia legyen mellette! Ne kelljen egyedül lennie. 1805# 1805# És hogy mennyire nem is könnyű látni, érzékelni a határt, vagy kinőni az irreálisnak a határát, és egy reális 1814# félelemmel lenni. Egyáltalán nem könnyű. Tehát, amiről beszélünk, egyáltalán nem az édesanyáknak a bántása. Szó 1824# sincs róla. Mert az a tapasztalat - érdekes, egy családterapeuta ezt nagyon egyszerűen fogalmazta meg. 1833# Azt mondja: Nagyon sok nő körbenéz a világban, és akar magának egy férfit. Sokaknak ez nem sikerül. És gyakran 1843# azoknak nem sikerül, akik nem tudják maguk mellett az anyjukat. 1849# 1849# Hogy egy nőnek akkor van nagy reménye, esélye, ha amikor férfi után néz, az anyját maga mellett tudhatja. 1858# Mindenkiben más érzéseket kelt ez. 1861# Az, hogy egy nő az anyját maga mellett tudhatja, ez nem föltétlenül jelenti azt, hogy harmonikus kellett, hogy 1872# legyen a kapcsolatunk, hogy gondtalan... kellett, hogy várja, hanem hogy valamiképpen elrendezett a kapcsolat. 1882# Valamiképp elrendezett. Akkor is magam mellett tudhatom az anyámat, ha a sok mindent nem kaptam meg tőle. 1892# De ha elrendeztem, akkor tudhatom, hogy ő hol van. És hogy nekünk közünk van, kapcsolatunk van egymással. Tehát 1902# nem az ideális kapcsolatra van szükségünk, hanem ennek a sajátos elrendezettségnek a tudatára. 1911# Még egy gondolat, amit ismételnék, és aztán megyünk megint tovább. 1917# Hogy ezért nagyon sok kapcsolatban konfliktust szül az, hogyha valaki nem elég érett, nem elég autonóm, nincsen 1927# meg a saját énhatára, nem világosak a testhatárai, nincsen megfelelő önazonosság és önbecsülés - hogyan 1937# próbálhatja meg egy természetes módon mindezt magában megszilárdítani? 1943# Azzal, hogy nemet mond a férjére és a feleségére. Hogy nemet mond, hogy tiltakozik. Hogy azt mondja, hogy nem, 1954# hogy neki semmi sem jó. Mert a NEMmel jól lehet határokat húzni! 1960# 1960# S közben a kapcsolatnak nagyon a kárára lehet. 1977# Na, nézzük akkor tovább. Ezt elmondtam, ügyes vagyok. Na most. 2001# Nézzük csak. 2006# 2006# Új tudomány 2007# Anya-apa-magzat kapcsolat 2009# Nézzünk most egy példát anya-apa-magzat kapcsolatra. Már most egy árnyalt rendszer. 2018# Fanni egyike azoknak a röntgenszemű kismamáknak, akik minden alkalommal élesen látják a gyermeküket (a 2029# magzatukról van szó). Itt megállnék egy picit. Hogy olyan nagy dolog... Emlékeztek, beszéltünk arról, hogy az 2041# anya-magzat kapcsolatban de fontos az, hogy az anya ne csak a magzatáról beszéljen, hanem a magzatával 2052# beszéljen. És ahogyan neveli a gyereket, akkor ne a gyerekéhez beszéljen, hanem a gyerekével beszéljen. Nagyon 2064# sokan "nevelés" címszóval a gyerekükhöz beszélnek. 2070# Szózatot intéznek másodszülött gyermekükhöz. 2074# Valójában nem beszélnek vele. Hanem hozzá beszélnek. Érzékelhető a különbség? 2083# De nagy dolog egy magzatról nem beszélni és nem "hozzá szólni", hanem kapcsolatban lenni vele. Na, nézzük akkor. 2095# Tehát: Fannika röntgenszemű kismama. Azonban az előző alkalommal nem látta a gyermeket, és nem is érezte őt. A 2107# következő alkalommal sem volt ez másképpen. Elkeseredetten ment haza, de semmi okunk nem volt föltételezni, hogy 2119# időközben elveszítette a magzatával való kapcsolatát. A következő alkalommal viszont megpillantotta őt. Azt 2130# látta, hogy a baba elkezd összezsugorodni. És végül csak egy kis sötét pont maradt. 2139# Fanni megijedt. Azt hitte, hogy a gyermeke most fog elmenni. Elkezdett sírni. 2148# Amiből olvasok: Bagdi Emőke - Transzperszonális pszichológia és pszichoterápia. 2156# Megkérdeztem... 2158# Itt hagyom abba. Ha ti lennétek az ő segítői, mit kérdeznétek? Vagy mire gyanakodnátok? 2167# Hogy annak a belső képnek, hogy úgy látja, hogy a magzata egyre kisebb és kisebb és kisebb lesz és végül egy kis 2179# fekete ponttá zsugorodik, mi lehet a hátterében? 2185# 2185# Azért szoktam néha így megállni, mert van egy tapasztalatom, hogy ha én ott ülnék, akkor mindenre úgy tekintenék 2198# (ahogy hallanám, hogy beszélek) hogy... (hát igen, valamennyi érzékenység kell a segítő foglalkozáshoz)...hogy 2212# hát jaj, hát ez evidens. Jaj, hát persze. Jaj, jól van, persze. Nem értem, ma se mondott semmi igazán érdekeset. 2226# De ha néha megállunk, hogy szerintetek ez hogy van, akkor rögtön kiderül, hogy nem is olyan egyértelmű. 2238# Hát ezért. Tudjátok is meg! 2242# Az se baj, ha nem mondjátok. Csak hogy úgy mi... mi a fantáziátok mögé? 2250# Önmagát okolja valamiért. Hogy bűntudata van? S a bűntudat miatt? Hmm. 2259# Próbálom úgy, hogy ne látszódjon rajtam semmi. 2265# 2265# De jó, hogy ezt olyanok is látják, akik nem ülnek itt! Ez örömmel tölt el. 2286# Igen. Ez is lehet. 2292# 2292# Igen, ettől fél, persze; ettől sírt. Igen, ettől félt, félt, félt. De hogy mi történt? 2303# Fél, hogy elmegy a baba. Igen, és tényleg ettől félt, emiatt sírt. 2312# Na, köszönöm, hogyha gondolkodtatok ezen. Legkomolyabban, nem hülyéskedem. 2321# Tényleg, ez olyan. Köszönöm! Mert akkor valamit együtt csináltunk. 2330# Azt mondja: 2332# 2332# Megkérdeztem, hogy az utóbbi időben is ugyanannyit foglalkozott-e a babájával, mint korábban. Nemmel válaszolt. 2344# Vizsgaidőszaka volt, a vizsgáira készült, és sokat izgult. (Akkor nem bűntudat - izgalom.) 2355# Ekkor arra kérdem, hogy a következőket mondja a babájának. Most azt mutattad be nekem, hogy én téged az utóbbi 2367# időben szem elől tévesztettelek. Úgy élhetted meg, hogy már nem veszek rólad tudomást. Hogy te már nem számítasz 2380# nekem, csak egy jelentéktelen kis pont vagy. Annak ellenére, hogy kevesebbet gondoltam rád az utóbbi időben, 2393# nagyon szeretlek és fontos vagy nekem. A baba erre elkezdett mozogni, és ismét teljes terjedelmében érzékeltette 2405# és láttatta magát az édesanyjával. 2409# Hmm! Milyen finom szövésűek vagyunk! 2414# 2414# Na most. 2414# Testvéri kapcsolatok, a világ felosztása 2418# Egy külön óriási történet, amikor valaki úgy készülődik a születésre, hogy van ikertesója. 2428# Sajnos magzati élményeimről nem tudok beszámolni, de biztos vagyok benne, hogy nagyon jó volt. Legkomolyabban! 2439# Biztos vagyok benne! Az, hogy érzékelhettem, hogy ott van velem a tesóm, ez nagyszerű! 2448# 2448# Nagyszerű! Tehát, ha rá gondolok, jó érzéseim lesznek. Hogy ez jó! 2454# Igen ám, de mi történik akkor, hogyha az iker meghal? Akár még születés előtt, akárhanyadik hétben, akármelyik 2464# hónapban, vagy akár a születéskor! Ha a hipotéziseket nézzük, akkor körülbelül ilyen számokat lehet... Nem is, 2474# nem mondok számokat. 2476# Inkább csak így mondom ki: ha minden tizedik foganáskor történik egy iker testvérpároknak a foganása, és közben 2486# látjuk, hogy ehhez képest mennyivel kevesebb iker születik, akkor csak Magyarországon van egymillió felnőtt 2496# ember, akinek valamilyen saját élménye van arról, hogy ketten indultunk, de csak én születtem meg. Ha csak 2506# minden tizedikkel így van. Ha minden huszadikkal... nem vagyok jó matekból, akkor az ötszázezer ember! Azt 2516# mondják a kutatások, tapasztalatok, hogy ha valakinek a testvére meghal... Nyilván van ennek a látványos része, 2527# amikor 2 évesen, 4 évesen, 8 évesen... a kevésbé látványos, de tudott része, amikor születéskor - és a gyakran 2537# nem tudott része, amikor a magzati élet során. Hogy az hatással van a későbbi felnőttre, mert úgy indult el az 2547# élete, hogy ketten vagyunk és egyszer csak testközelből kellett átélnie, hogy valaki, akivel együtt indult el az 2558# életnek, ő nincsen. 2560# 2560# Ez nagyon nagy hatást tud ránk gyakorolni, és nem egyszer az derül ki, hogy ha valakinek a testvére meghal, 2571# amikor még mind a ketten gyerekek, serdülők, akkor ez olyan irányba viszi el a személyiségfejlődést, hogy 2581# ameddig ezt a két dolgot nem kötjük össze, érthetetlenül figyeljük azt, hogy miért van ebben a gyerekben valami 2593# halálvágy? Valamiféle önsorsrontás? Boldogtalanság? Miért nem képes arra, hogy valahogy élő legyen, eleven 2604# legyen? Hogy miért nem élvezi az életet? Hogy miért nem növekszik eléggé? Hogy miért betegeskedik? Tudtok-e egy 2615# olyan nagyon híres embert, akinek születéskor meghalt az ikertestvére? 2622# Tessék? Radnóti? 2624# Igen. Őnála... Nehéz, mert az ő halála erőszakos volt, tehát nem látjuk a teljes élettörténetét, csak azt, 2635# hogy... 2636# De milyen sokan mondtátok ezt! Ez micsoda... Jó társaságban vagyunk! Radnóti! 2644# Elvis Presley! 2645# A szülői házban mindvégig; a gyerekszobában, amit megőriztek, két ágy volt. Miközben a születéskor Elvis 2656# Presleynek meghalt az ikertestvére. 42 évesen hal meg. Azt írják róla, hogy drog, hírnév és magány 2666# túladagolásban. Hogy valaki, aki ennyire tehetség és sikeres, látszólag mindent megkap az élettől és meg is 2677# csinál az életben, amire úgy általában mi hétköznapi, egyszerű emberek vágyni szoktunk... És végül, most ha jól 2688# emlékszem, 115 kiló, amikor meghal. Miért teszi tönkre az életét?! 2695# Esetleg azért (ugye, óvatosan mondjuk), mert nincs feldolgozott állapotban benne az ikertestvérének a halál. Ha 2706# meghal az ikertestvérem, meghal a testvérem (akár magzati korban), természetes, hogy kialakul bennem valami 2717# olyasmi, hogy hogy érdemlem meg én az életet, mikor a testvérem meghalt?! Hogy élhetnék én boldogan, szabadon, 2729# önfeledten; hogy engedhetném meg ezt magamnak?! Miért nem én haltam meg? Miért kaphattam én többet? Ez nem 2740# igazságos! A kapcsolat nagyon fontos! 2744# 2744# És van bennünk egy nagyon mély, ősi összetartozás, nyilvánvaló, a testvéreinkhez. 2752# Hadd olvassak most föl egy nagyon érdekes beszámolót, mert ez egy tapasztalati dolog lesz. Bert Hellinger: A 2762# forrás nem kérdi, merre visz az útja. 2766# De ha lehet, most ne álljatok ott le, hogy "Hellinger", merthogy nagyon pontos. 2774# Egy orvosnő, akinek a férje szintén orvos: 2778# Kiegészítésként még szeretném elmondani, hogy a legfiatalabb gyermekem egypetéjű iker, akinek a testvére a 2789# terhesség hatodik hónapjában halt meg. A férjemmel láthattuk az ultrahang felvételen (ezért mondom el - valamit 2800# láttak) hogy haldokló gyermek szívhangja egyre gyöngébb lett. Az életben maradt gyermek a karjába vette az 2810# ikertestvérét, és nem is hagyta el egészen addig, amíg meg nem halt. Tehát egy 6 hónapos magzat átöleli a 2821# haldokló testvérét. Azután visszahúzódott a saját oldalára. Ott aztán nagyon sokáig teljesen mozdulatlan maradt, 2832# nem éreztem a szokásos magzatmozgásokat. Lehetett ugyan látni, hogy él és egészséges, de hónapokon át meg sem 2843# mozdult és nem is növekedett. Már azt hittük, hogy ez a gyerek biztosan nem fog egészségesen a világra jönni, 2853# mert annyira kicsi a súlya. A terhesség azonban nagyon sokáig tartott... mint a szülés tervezett időpontja. A 2864# gyerek az utolsó hetekben meghízott, és elérte a normális születési súlyát. A túlélő gyermek sohasem foglalta el 2875# azt a teret, amely előzőleg a testvéréé volt az anyaméhben. 2881# Ezt egyértelműen lehetett látni, amikor a terhesség már előrehaladott volt. A hasam az egyik oldalon lelógott, 2892# mert a gyermek sosem foglalta el ezt a teret. Addigra már kigondoltuk mindkettőjük nevét, és az élő gyermek 2903# megkapta valamennyit, tehát a halott testvérének szánt neveket is. 2910# 2910# Tehát akkor lezárandó ezt a részt a testvéreinkhez fűződő viszony magzati korban is nagyon nagy lejentőségű. 2922# Milyen érdekes lehet ez nektek, hogy magzatként a fizikai teret felosztják egymás között, és nem megy át a 2933# halott testvérének a részére. És milyen gyakran történik az... Pl mi az ikertesómmal is pontosan ugyanígy 2945# csináltuk - hogy mi is fölosztottuk az életnek a terhét. Enyém lett ez a rész, tesómé meg a másik. Külön 35-40 2958# éves koromban kezdtem magamnak nagyon finom engedélyeket adni arra, hogy a világnak azt a részét is kezdjem egy 2970# kicsit belakni, ami énbennem úgy élt, hogy az a testvéremnek a része. 2978# Erre hoztam néhány héttel ezelőtt élt példának (de tudom, hogy arra nem emlékszik senki, tehát ezért merem 2990# mondani). A múltkor ez már kiderült, hogy nyugodtan mondhatok bármit, mert a jótékony feledés homálya... 3001# Hogy például a testvérem női illatszerekkel, kozmetikumokkal kereskedik. Én nem léptem be ebbe a világba... Nem 3014# mondanám, hogy egy kicsit is beléptem volna ebbe a világba! De emlékszem, amikor 21-22 évesek voltunk praktikus 3026# okokból együtt laktunk. Mielőtt én elmentem volna a szemináriumba. Milyen érdekes! Sokáig nem, de akkor volt egy 3039# év, amikor együtt együtt laktunk. 3043# 3043# És nyáron, mikor a hűtőszekrényből szerettem volna kivenni egy pocakkímélő joghurtot, akkor rámdőltek a rúzsok! 3059# 3059# Amelyeket az áldott hidegre tett, hogy nehogy elolvadjanak! 3064# Tényleg, nem egyszer a hűtőben egyáltalán nem volt étel, csak rúzs! 3071# Ez egy leendő papnövendék számára elég érdekes látványt nyújtott. De... 3078# Például (merthogy tesóm kereskedett) teljesen idegen volt tőlem az, hogy bemenni egy boltba különösebben 3089# vásárolni. Még ételt igen, de ruhát?!? Egyszerűen nem vettem magamnak ruhát 35-40 éves koromban mentem el úgy 3099# (szintem életemben először) egy boltba, hogy vegyek magamnak egy inget. 35-45 évesen! Kérdezhetnétek, hogy de 3110# miben jártál? Hülye vagy? Hát miben jártál? 3115# És ezen most nagyon terülhettek: természetesen az ikertestvérem által kapott ingekben. Mert a tesóm (ugye ebben 3126# is felosztottuk a világot)... én cingár maradtam, ő pedig izmosodott! 3133# 3133# Ez egy blaszfémia most. 3134# Ezért aztán (ikertestvérének nagyon is nagy segítséget nyújtva) állandóan kinőtte a jobbnál jobb cuccait! Ezeket 3144# én karácsonyról karácsonyra megörököltem. És ténylegesen nem egyszer történt az, hogy belenéztem a tükörbe, és 3152# azt kellett mondanom, hogy nem hogy egyetlen egy ruhadarabot sem vettem saját magamnak, hanem hogy mindegyiket a 3162# testvéremtől örököltem. 3164# 3164# Ezzel csak azt akartam nektek mondani, hogy semmiféle tudatosság nem volt sem bennem, sem a testvéremnek, ahogy 3172# fölosztottuk világot. De amikor elkezdtem a szakirodalommal ismerkedni, akkor már rá tudtam csodálkozni: na, 3181# mennyire természetes mozgás ez! Hiszen már a magzat is azt mondja: ez az én részem, az pedig a tiéd. És én oda 3190# nem megyek, mert az a te részed ,az a te világod. 3194# 3194# Mondanék még egy fájdalmas mondatot (hű, nézem az időt). 3200# Keresték a kutatók, hogy mi a közös pont azok között a kismamák között, akiknek a terhessége során (most 3211# terhesség, áldott állapot, várandósság - most nem figyelek annyira ezekre a szavakra), tehát az áldott állapota 3224# során komplikációk merülnek föl. Nehézségek, vérzések - vagy újból vetélések. Mi a közös pont ezek között az 3236# anyák között? És kiderült, hogy van egy közös pont, vagy közös szál. Vajon mi? 3245# 3245# Igen! Van, aki teljes értelmével itt volt eddig! 3257# 3257# Igen, igen - a többivel is, de erről most jött egy hír. 3262# Valamennyim valamiféle éretlenség. 3265# Valami éretlenség még, és az éretlenséggel együtt egy nem elég szabad, autonóm, felnőtt/felnőtt viszony a saját 3276# szüleivel. 3277# Tehát még túlságosan és nagyon is lelkileg, érzelmileg a saját szüleikkel éltek. Akkor is, ha el tudtak 3288# költözni. Akkor is, ha meg tudtak házasodni. Akkor is hogyha meg tudtak foganni - belül: még éretlenség. Belül: 3299# még egy túlzott érzelmi odatartozás. 3302# Ezt így lehetne nagyon egyszerűen mondani, hogy még sokkal inkább voltak az anyjuk lányai, mint a leendő lányuk 3313# anyja. Büszke vagyok arra, hogy ezt sikerült egyben... 3319# 3319# Tehát sokkal inkább élték még magukat meg a saját anyjuk lányaként, mintsem hogy már szabadok legyenek, hogy a 3332# saját gyerekük anyjává váljanak. Tehát a közös szál az éretlenség és a túlzott érzelmi kötődés vagy függőség a 3345# saját szüleikhez, édesanyjukhoz. 3349# Megyek egy picit tovább. 3352# Jó. Még egy picit arról, hogy mit jelent az, amikor meghal a testvérem. Ez lehet magzati kor, születéskor... 3365# Hogy ilyenkor majdnem mindig nem csak egy tulajdonképpen érthető és természetes indíttatásom lesz a halál felé, 3379# hanem mindennek a hátterében általában ott van valamiféle bűntudat. Hogy miért én éltem túl?! És tulajdonképpen 3392# erre a kérdésre nincsen válasz. Hogy miért én éltem túl, és miért ő halt meg?!? És hogy ugyanezt a jelenséget 3406# sokkal világosabban láthatjuk például balesetek túlélőinél. 3413# Kirk Douglas színész (pl. Spartacus) 75 évesen (ezt lehet, hogy el is olvasom, ha megtalálom - jájj, hol van!). 3426# Ügyes, Feri, ügyes! 3429# Azt mondja. 3430# Én élek, ő nem 3432# 1991 február 13-án, 75 évesen (ezt írja; Gyökerek nélkül nem lehet repülni) így írja: "vallásos lett". Egy 3445# interjúban így számol be erről. 3449# Los Angelesbe akartam repülni. Röviddel fölszállás után összeütközött a helikopterünk egy leszállásban levő 3462# sportrepülővel. Dugóhúzóban zuhantunk a kifutóra 15 méter magasból. Ketten életüket veszítették az égő 3474# kerozinban. Egyikük csak 18 éves volt. Azóta bűnösnek érzem magam, amiért még életben vagyok. Voltam két 3487# pszichiáternél, nem tudtak segíteni. Nem tudtak új értelmet adni az életemnek. Egyszeriben többet akartam, mint 3500# hogy a filmjeimmel szórakoztassam az embereket. Azóta tudom, hogy Istennek szándéka van velem, amit teljesítenem 3514# kell. 3515# 3515# Erre mondhatjuk azt, hogy ez egy lélektani problémára adott spirituális válasz. 3522# Lélektani probléma - spirituális válasz. De a jelenség nagyon, nagyon magáért beszél. Hogy lehetünk felnőtt 3532# emberek, 75 évesen. És még akkor is milyen természetesen átélhetjük ezt, ami, ha csak racionálisan, logikusan 3543# gondolkodunk, akkor irreálisan hat. Hogy miért tartsam magam bűnösöknek, mert túléltem?! Hát attól én nem vagyok 3554# bűnös, hogy túléltem! Hát ez nem "bűnöm"!!! 3558# Ezt mondja az eszem. De a belső, nagyon ősi igazságérzet azt mondja: ő meghalt, te nem - milyen alapon?! 3568# S itt nem egyszer, hogy tudjunk igent mondani az életre, akkor is, ha magzati korban meghalt a testvérünk, akkor 3578# is, ha születés közben meghalt a testvérünk, akkor is, ha valamikor később. Azt lehetnem mondani, hogy mondjuk 3589# ha 25 éves korunkig meghalt a testvérünk (az érzékeny, első 20-25 évben), hogy azt mondjuk, hogy meg akarom 3599# mutatni, hogy nem hiába haltál meg. 3603# Hogy az életem értelmével szeretném megmutatni azt, hogy valamit én az élettel, amit én ajándékba kaptam 3613# tehozzád képest, tudok valami jót kezdeni. 3617# Ez akkor is igaz, ha valaki, akár közületek is, amikor megszületett, az édesanyja meghalt. 3625# Régen ez sokkal gyakoribb volt, manapság jóval ritkább, de amikor valaki úgy él, úgy növekszik föl, hogy az 3636# anyám élete volt az én életem ára, akkor nem véletlen, hogy most a példánk nyomán azt mondhatjuk, hogy ha erre 3646# valami mélységes spirituális választ tud adni, vagyis: Anya! Meg akarom mutatni neked, hogy nem volt hiába! 3656# Hogy ott meghalt két ember a repülőn - meg akarom mutatni az életnek! (Ezt nevezheti valaki Istennek - Istenem, 3667# meg akarom neked mutatni!) Vagy: az elhunytaknak. Meg akarom nektek mutatni, hogy nem volt hiába! Megmutatom 3677# nektek! És akkor ezt kifejezhetjük úgy, hogy "na, nézzétek; akkor én most valamit kihozok az életemből"! Valamit 3688# kihozok belőle! Nem hogy engedélyt adot az életre, hanem kezdek vele valamit! De (óvatos mellékmondat): nem kell 3699# helyettük élnem! 3700# A saját életemmel tudok valamit kezdeni. Mert az is egy csapda lehet, hogy valaki nem engedélyezi magának az 3711# életet egy haláleset miatt, a másik pedig megpróbál a meghalt testvére édesanyja helyett is élni - az nem megy. 3722# Azt nem lehet. Abba belepusztulni lehet csak. Ha megpróbálok élni valaki helyett, aki meghalt és elment. 3732# 3732# Azt nem! Nem, nem megy. Nem megy. És nem is kell. Nem is kell. 3739# Ha valakinek a gyermeke hal meg magzatként, de nagy dolog az! Az mindig egy nagyon komoly esemény. Hogy azt 3752# tudom... megint csak két kulcsmomentumot szeretnék idehozni. Az egyik, hogy azt mondjam a magzatomnak, hogy a 3765# szívemben mindig helyed lesz. A szívemben mindig helyed lesz. Mindig, mindig az én szívemben mindig lesz egy 3778# hely, ahol te otthon leszel. Mindig. 3783# De ez csak az egyik rész. A másik rész: hogy elengedlek téged, hogy teljesen lehess ott, ahol most vagy. 3795# Teljesen. 3797# 3797# Mert ennek a helyzetnek a dinamikája (hogy az anya él és a gyermeke meghalt) olyan, hogy ha nem engedem el őt, 3808# hogy ő ott legyen, akkor se én nem vagyok itt; se ő nincs ott! Senki sincs a helyén. Senki nincs sehol sem 3818# otthon. 3819# Tehát: Mindig lesz hely a szívemben neked. Mindig. De engedem, hogy te teljesen ott legyél, ahol most vagy. 3830# Egyébként, hogyha megnézzük a másik oldalról, egy magzat vagy egy gyerek, aki elment ebből a világból, 3840# egyáltalán nem akarja, hogy az anyja utána menjen. Ez nem esik neki jól! Hanem ő szeretne ott lenni, és az a jó 3851# neki, ha az anyja meg itt van! 3854# Hogy mindenki ott van, ahol lennie kell. 3858# Persze könnyű erről "beszélni". Nem úgy mondom, hogy "jaj, ez ennyi". Nem így mondom! Sokszor évek, hosszú 3869# folyamatok. De érdemes azért látni az irányokat, fényeket. 3875# Lehess teljesen ott, hogy én lehessek teljesen itt. S érzitek ennek a másik részét? 3883# Ha én megengedem magamnak anyaként, apaként, hogy teljesen itt legyek, akkor te teljesen lehetsz ott! Ha én 3894# megengedem, hogy itt legyek, te megengedheted magadnak, hogy ott legyél! 3901# (Hű, azért sűrű ez a nap - de még akkor egyet...) 3906# Az abortusz klasszikus kimenetei 3909# Hogy ez az árnyalt, finom világ, ahogy kapcsolódunk, összetartozunk. Hogyha történik egy abortusz, akkor ez 3920# mindenképpen egy, a lelket nagyon mélyről érintő esemény. Hogyha azzal egy nő nem kezd valamit, akkor ... most 3931# mondok három klasszikus kimenetet. 3935# 3935# Hogy mi történik az emberi lélekben a maga útján-módján, ha a művi terhességmegszakítással nem kezd semmit. 3946# Például, hogyha azt bagatellizálja. 3950# Vagy ... mindegy, nem akarom ezt. De talán... És nincs bennem semmi moralizálás most. Talán ezt tudjátok rólam, 3963# hogy nincs bennem moralizálás. Csak ezt a jelenséget szeretném a javunkra... 3971# Vagyis 3 klasszikus út történik, ha egy anya ezt bagatellizálja, akármire hivatkozva. Hogy az az én testem volt, 3984# vagy akármit mondhat. Nem ez az érdekes. Az érdekes az az, hogy nem törődik vele. Ez az érdekes! Az mindegy, 3996# hogy miért nem. 3997# 1) Az első kimenetel: hogy megromlik a férfival való kapcsolata. 4004# Mert valami árat ezért a tettért tudattalanul is akarunk fizetni. Hát akkor megromlik a férfival a kapcsolatom. 4017# 2) Nem romlik meg igazán a kapcsolatom, de boldogtalanná, elégedetlenné válok. 4025# 3) Vagy pedig: megszűnik a megfelelő szexuális kapcsolat. 4032# Ez 3 nagyon klasszikus kimenetele annak, hogy ha valaki nem törődik és nem foglalkozik azzal, hogy volt egy 4044# magzatom. Nyilván sok minden más is lehet, de ez is. 4049# Nem egyszer megjelenik egy szintén nem tudatossá tett harag és indulat a férfival szemben. Akár olyan formában, 4062# hogy mindannak, ami történt, a férfi ösztöne az oka. 4067# S akkor ebből a férfi megvetése következik és a kapcsolat megromlása. Akkor nem csoda, hogy megtörik a szexuális 4080# együttlétük vagy harmóniájuk. Ha (nem tudatosan, de) a férfit okolom. Tehát azzal, hogy okolok valaki mást, nem 4092# rendeztem el. 4094# Én nem is tudom. Lehet, hogy egy "valamivel" kéne befejezni. De már nincs semmi. 4103# Hát ennyi könyvet hoztam, nézzétek - és már mindent elolvastam itt?! 4110# Hát akkor - volna itt valami szép? Nem tudom. Nem tudom... 4117# 4118# Fogunk, szokás szerint, imádkozni. Tegnap este meghalt Miklós atya, aki ott a templomban, a Babér utcában a 4130# főnököm. Váratlanul, tegnap este. Most onnan jövök, hogy miséztünk érte. Mindenki, aki egy nap alatt tudomást 4143# szerzett róla, ott volt - így is tele volt a templom. Ha lehet, imádkozzunk érte. Mert őneki sokat köszönhetek, 4156# hogy szabadon jöhettem hozzátok. Mert ő engedte. Nagyon értékelte, amit mi csinálunk. S adott nekem ehhez 4168# szabadságot. Úgyhogy, ha ma egy kicsit komolyabb voltam vagy komorabb, akkor talán emiatt is van. 4179# Akkor találkozhatunk jövő héten. Várlak benneteket. Van-e valaki, aki szeretne hirdetni?
20130122 ¤ Lejegyezte: Szabó Zoltán Illés
