2008.04.22.
A pálferi wikiből
0000# Isten hozott benneteket, köszöntök mindenkit. 0004# 0004# Elérkeztünk oda, hogy még egy rövid, nem is így mondom, összefoglalást, mert összefoglalni nem akarom azt, ami 0016# elhangzott a 108 vagy 110 pontban, ami az Istennel, a vallásossággal, a kereszténységgel kapcsolatos tévhiteinket 0027# írta le, dehogy akarom összefoglalni, hanem inkább azokból egy-egy záró következtetést még kimondani. Ez lenne 0039# az elején. És aztán ahogy ezen túljutottunk, akkor egy kis átmeneti téma, mégpedig megnéznénk a kóros család 0050# általános jellemzőit. A kórosan működő, mondjuk így, hogy pszichoszomatikus zavarokat erőteljesen mutató 0061# családtagokat is fölvonultató családnak az általános jellemzőit, de azt csak úgy sitty-sutty, olyan 0071# átvezetésképpen. Aztán az ezekben a családokban meglévő kommunikációs alapjellegzetességeket, és ez 0081# átvezetne bennünket aztán Verena Kasthoz, a neves svájci pszicho-terapeutához, és aztán az ő – nyugodtan 0092# mondhatom így – háromgenerációs családnézőpontját vennénk ebben az évben még. Majd meglátjuk, hogy a 0102# végére érünk-e vagy sem. Eddig mindig sikerült úgy alakítani, hogy egy nagy témát befejeztünk, és lehet, hogy 0114# az idén nem. Micsoda rugalmasság! 0117# 0117# Tehát az volt a múltkor nagyon-nagyon fontos gondolatunk, hogy ezt a 108 szempontot hogy ha elővesszük, akkor 0129# kívülről nézve, az igazságtartalmára vonatkozóan tettük a negatív megállapításainkat, az igazságtartalmára 0140# vonatkozóan, nem pedig a mondatok lehetséges hatásáról beszéltünk. A mondatok lehetséges hatása általában 0150# negatív, de elképzelhető, hogy valakinek pozitív, abban az esetben, hogy ha a mondatoknak a tartalma az ő 0161# személyiségfejlődésében még így is egy nagy lépést jelent előrefelé. Mert ugye ilyen lehetséges. Tehát a 0172# tartalomról mondtuk a megjegyzéseket, nem a hatásukról, és ez oda vezetett minket, hogy azt is mondhatjuk, hogy 0184# egy-egy tévedésünknek úgy általánosságban is az életben sokat lehet köszönni. Ugye bizonyára van ilyen 0194# élményetek, ahogy visszanéztek, ha most visszagondoltok az életetekre, akkor tudnátok egy listát írni az 0205# igazságtartalmat illetően téves meggyőződéseitekről, amelyekről most már látjátok, hogy tévedések, de ott 0216# és akkor mégis milyen hasznosnak bizonyultak. Mondjuk a serdülőkorból egy hihetetlen masszív listát lehetne 0227# írni, hogy hogyan tudtuk a galerinkat isteníteni, a brancsot, a csapatot, ugye megvan ez az élmény? Hát ha nincs, 0239# akkor hajjaj… majd beszélünk erről… Szóval, hogy micsoda idealizálásába fogtunk, már nem a szüleinknek, 0249# hanem mondjuk Tina Turner-nek, vagy Ben Johnson-nak, vagy nem tudom, mondjatok jókat. Nem tudom, pl. Sandra 0260# Bullock-nak… Igen, Chuck Norris… és Robert Redford, Brad Pitt, és a többiek, na tök mindegy. Szóval ezekből 0272# aztán idővel kigyógyulunk, de hogy ha a fejlődésünket nézzük, akkor azt mondjuk, hogy képzeljük el azt, hogy 0283# 17 évesen édesapámtól egy hatalmas kinagyított színes fotót helyezek el a szobám falára. Ez szerintem annyira 0294# súlyos, hogy ilyen esettel még nem is találkoztam. Tehát ez maga lenne a… na, akkor kéne a gyertyát gyújtani. 0305# Szóval a tévedéseinknek nem egyszer nagyot köszönhetünk, ugye, és ez a 108 befejezett mondatra is érvényes 0316# lehet. 0317# Menjünk akkor tovább most a végkövetkeztetések kimondásában. A kutatások három nagyon nagyon egyszerű 0327# kijelentést is lehetővé tesznek számunkra. 0332# Az egyik: a negatív szülőkép nagy százalékban negatív önértékelést prognosztizál. Negatív szülőkép – 0342# negatív önértékelés. 50% fölött. Akkor tehát látványos összefüggés mégis csak van a két téma között. 0353# Tehát nem csak úgy össze-vissza beszéltem itt órákon, vagy alkalmakon keresztül. 0361# A másik: a negatív Isten-kép negatív önbecsüléssel szokott párosulni. Párzani. Nem tudom, mit csinálni. A 0372# negatív Isten-képből nagyon gyakran a negatív önbecsülésre pl. olyan következmények hatnak, hogy 0382# bűnösség-tudatban élek, rossz vagyok, stb. Egy negatív Isten-képzettől sújtva naná, hogy az életem nem nagyon 0393# lehet egy fölszabadult, örömteli élet. Mert mindig ott lebeg a fejem fölött az az Isten-képem, aki majd bekap, 0404# vagy lenyel, vagy fölnégyel, karóba húz… 0409# És a harmadik: a negatív tanítás (ilyen nagyon egyszerűen), tehát bűntudatot keltő tanítás, megszégyenítő 0419# tanítás, (ittatok már fekete címkés kólát? Na, milyen? Rosszabb. Erről ennyit), tehát nyilvánvalóan a 0430# szocializációnk része lehet az, hogy a vallással, a kereszténységgel kapcsolatosan rengeteg negatív képzetet 0441# adnak nekünk át. Istentől rettegni kell, Isten ezt kéri, azt kéri, Isten ilyen, Isten olyan, az Ószövetség 0452# világában ezt csinálta, azt csinálta, stb. Ugye, és ahol valaki eléggé elmélyíti és átveszi ezeket a negatív 0463# képzeteket Istenre, a vallásra, stb-re vonatkozóan, őneki megint csak nyilvánvalóan nagyobb százalékban lesz 0475# negatív önbecsülése. 0477# Tehát ezek a kijelentések, hogy negatív szülőkép, negatív Isten-kép, negatív tanítás, stb. egyértelműen 0487# negatív hatással vannak, és negatív összefüggésben vannak az önbecsülésünkre vonatkozóan. Ezt mindenképpen 0498# mondhatjuk. Mindegyik elem igaz külön-külön is. Ezért is lehetséges, hogy ha valaki az Isten-képzetével kezd 0509# először dolgozni, néha a legjobb út. Majd mindjárt lesz erről szó, mikor a szüleinkbe nem merünk még 0520# belekötni. S mondjuk az Isten tűnik fel olyanak, akivel legelőször merhetünk konfrontálódni. Tehát néha még ez 0531# tűnik az arany útnak. S akkor az Isten-képzeteinknek az átalakulása révén egyszer csak az önbecsülésünk kezd 0542# gyógyulni. Tehát néha királyi útnak tűnik. Jó. 0547# 0547# Nézzük meg akkor ennek egy picit a színét is, hogy a kereszténységre vonatkozóan a kutatások mit mondanak 0558# arról, hogy a pozitív Isten-képzetnek milyen három fontos eleme van. Tehát ahol ezek az elemek megtalálhatók, ott 0570# általában egy pozitív önbecsülést lehet jósolni. 0575# A három elem, hogy ez az Isten, akiben a keresztény ember hisz, markánsan hordozza a transzcendenciát, az 0586# egyetemességet. És ebből adódóan a misztérium-jelleget. Tehát, hogy egyetemes, több, mint mi, világ fölött 0597# van, nem lehet se manipulálni, se mágikus gyakorlatokkal befolyásolni, nem ő adja a rákot hétfő reggel, nem ő 0608# adja a szívinfarktust kedden este, transzcendens, és közben pedig misztérium, tehát akármit is mondunk róla, 0619# sokkal inkább igaz, amit nem mondunk róla. Tehát minél inkább hallgatunk róla, annál hitelesebben képviseljük 0631# őt, mondjuk ilyen nagyon egyszerűen, ahogy mondta Keresztes János, Szent János, bocs, hogy sem ez, sem az. Tehát 0642# hogy sem ez a képzet, de az ellentéte se, más, több. Totaliter aliter, ahogy a magyar mondja. Tehát transzcendens, 0654# misztérium. 0655# A másik jellemzője a pozitív Isten-képzetnek, hogy egyetemes abban az értelemben, hogy ez az Isten akkor 0666# mindenkinek istene, ez az Isten akkor mindenkinek tud mennyei atyja lenni, ez az Isten akkor szeret mindenkit, ez az 0678# Isten akkor egy jó teremtést alkot, amiben mindent jónak alkot és jónak teremt, ilyen értelemben egyetemes. 0689# És a harmadik… Mi lehet ez? Azért érdemes ilyekor mindig megállni, mert ugye nem úgy van ez? Elmondom az első 0700# kettőt, és azt mondjátok: ja, jó, hát ezt tudtam, ebben nincsen semmi rendkívüli. Mi lehet a harmadik? Tehát 0712# transzcendens misztérium, egyetemes, és… személyes. Tehát ezzel az Istennel valamilyen személyes viszonyba lehet 0723# jutni. Ő is személynek tart engem, és én is személyként tudok ővele valamiféle kapcsolatban lenni. Azt 0734# tudjátok, hogy a kereszténységnek köszönhető a „személy” fogalma? Egyáltalán, hogy abban gondolkodunk, hogy 0745# „személy”. Hogy létezik ilyen filozófiai irányzat, hogy „perszonalizmus”. Ez a kereszténységnek 0755# köszönhető, és azon belül is a teológiának. Ugyanis amikor megpróbálta a teológiai gondolkozás, a keresztény 0766# teológiai gondolkozás leírni, hogy ki is az Atya, meg ki is a Fiú, meg ki is a Szentlélek, akkor kitaláltuk ezt, 0778# hogy személyek, hogy valahogy az egyediségüket meg tudjuk ragadni. Mert azt mondjuk, hogy egy az Isten, na de 0789# mégiscsak van valami három nagyon sajátos valami, s ezt a három nagyon sajátos valamit, valakit elneveztük 0800# „személy”-nek. És az Isten-ről alkotott személy-képzetünkből fakadt, hogy az emberekről elkezdtünk 0810# személyként gondolkodni. Ezt ti tudjátok? Ezt a teológiának köszönhetjük! Mi azt gondoljuk, pont fordítva van, 0821# egymásra nézünk, naná, hogy személy, és akkor ezt rávisszük Istenre. Pont fordítva! A személy-fogalom egy 0832# kifejezetten a kereszténységnek köszönhető fogalom. Mit szóltok? Szép, nem? És hogy ha japánul tanulunk, akkor 0844# rácsodálkozhatunk arra, hogy pl. a japán nyelvben személy-fogalom nem létezik. Semmi olyan, ami a mi keresztény 0855# kultúránkban azt fejezi ki, hogy személy. Nincs ilyen, egyszerűen nincs. Micsoda nehézségbe ütközött ezért, 0866# onnan tudom, mert ugye a jezsuita atyák, mikor szétoszlatták, vagy föloszlatták, vagy nem tudom, mit csináltak a 0878# rendekkel, akkor ugye hát mentek, ki merre lát, és rengetegen elmentek Japánba, ’48-’49-ben, és ők jöttek 0889# vissza és mesélték, hogy ,,Feri, hát képzeld el,hogy odaálltunk: három személyű egy Isten… Csak éppen a 0899# személyről képtelenség volt beszélni!” Ha! Maradt az egy Isten… Nem rossz az…Hát aztán persze úgy tisztul, 0910# tisztul, de… Na, mit szóltok ehhez? Tehát, hogy Isten személyes, és akkor ennek tükrében mi is személyként 0921# láthatjuk magunkat, és a kapcsolatunk is egy személyes kapcsolat lehet. Ez a három, úgy tűnik, nagyon pozitív 0933# olyan ismérve van egy pozitív Isten-képzetnek, ami arra a következtetésre vezethet bennünket, hogy bejósolhatóan 0944# pozitív önbecsülésű emberrel találkozunk, akinek az Isten-képzetében ez a három jellegzetesség ott van. Tehát 0956# ez azt jelenti, hogy ha az Istennel kapcsolatos személyes viszonyunkat próbáljuk kimunkálni, hogy ha az egyetemes 0967# arcát igyekszünk megérteni, és ezen elmélkedni, miegymás, és hogy állandóan titokként, transzcendensként 0978# tekintünk rá, ez akármilyen furcsán is hangzik, egy pozitív önbecsülés felé fog bennünket vezetni. Hm. Nem 0989# szép? Légyszi, mondjátok, hogy szép! 0993# 0993# Jó. Na nézzük még akkor a végkövetkeztetéseinket! 0998# A Gestalt-terápia atyja mondott egy nagyon izgalmas kijelentést. Azt mondta: amikor a legtöbb ember, amikor azt 1010# gondolja, hogy egy ablakba tekint, valójában egy tükör előtt áll. A legtöbb ember, miközben azt gondolja, éppen 1021# látja a világot, látja a másik embert, látja az Istent, valójában egy tükörbe néz, és csak a saját 1031# képzetei, stb., ezzel szembesül újból és újból… Erről majd sok szó lesz néhány félóra múlva. De nem ma, 1042# ezek szerint. 1043# 1043# Na, azt mondja, ennek a következő hatása is lehet. Amikor elkezdünk az Isten-képzetünkkel foglalkozni, és 1054# dolgozni, akkor nem egyszer egy pozitív Isten-képzet, ha már van, vagy miközben kialakul, egy nagyon súlyos 1065# következménnyel jár. Konfrontál bennünket a szüleinkkel. Számomra óriási meglepetés volt, egy tapasztalati 1076# elcsodálkozáshoz vezetett, hogy ugye sokan jöttek/jönnek úgy, hogy: szeretnék megkeresztelkedni, szeretnék 1087# elsőáldozó lenni, szeretnék bérmálkozni, szeretnék pap lenni, házasodni (de hogy azért miért hozzám jönnek? 1098# Nem is értem), na, és hogy nem egyszer – most így mondom – a látható egyházhoz való tartozásnak, mondjuk egy 1110# megkeresztelkedésnek a legfontosabb akadálya az, hogy miközben azon az ajtón állandóan szeretne bemenni, hogy az 1121# Isten egy egyetemes, egy transzcendens, egy személyes valaki, aközben pontosan tudja, hogy ha ezen az ajtón bemegy, 1133# és kialakul benne egy ilyen Istennek a lehetősége, hogy talán ez így van, ez abban a pillanatban konfrontálja őt 1145# a szüleivel és a nagyszüleivel, akik sosem voltak ilyenek. Nem voltak elég személyesek, nem voltak elég 1155# egyetemesek abban az értelemben, hogy a világ jó, te is jó vagy, a tesóid is jók, apád is jó, anyád se hülye, 1167# ugye, az egyetemesség itt a mi dimenziónkban… stb. És nem egyszer ezt látom, hogy az Isten felé vezető utat 1178# azért nem választják, mert a szüleikkel való konfliktust nem választják itt belül. Egyszerűen nem akarnak azzal 1189# a teherrel konfrontálódni, hogy az anyukájuk és az apukájuk sosem volt olyan. 1197# Megdöbbentő. Jár hozzám valaki, úgy évente egyszer eljön ezzel a témával most tíz éve. S majdnem mindig 1208# eljutunk ugyanide. S akkor a múltkor már azt mondja nekem (nektek is melegetek van? hihetetlen!), múltkor már azt 1220# mondja: Feri, most ez is csak ez az egyszerű téma? és mondom: hát énszerintem igen. És akkor elkezdett 1230# dühöngeni: az lehetetlen, hogy ez az egyszerű téma legyen, én biztos, hogy sokkal bonyolultabb kell, hogy legyek! 1242# Az lehetetlen, hogy csak ennyi! Hát, csak ennyi… 1247# 1247# Itt aztán egy újabb nehézség elé állunk. Ha ez a pozitív Isten-képzet egyetemes, s ráadásul transzcendens is, 1258# ez komoly vallási nehézségekhez vezet. Ugyanis a felekezeteinkhez, vagy akár a vallásunkhoz való tartozás, az 1270# általában befelé összetartozás, sok esetben kifelé pedig elhatárolódás. Hát nehéz úgy valakikhez tartozni, 1281# hogy közben ne határolna el másoktól, akikhez viszont nem tartozunk úgy, mint ezekhez. Minél inkább éli meg 1292# valaki az önazonosságát egy valamilyen csoportban vagy közösségben, annál inkább ott van a lehetősége annak, 1303# hogy közben pedig nagyon erős karámot húz,és elhatárolódik azoktól, akik kint vannak, akik mások, és a többi. 1314# 1314# Ez nem törvényszerű! Lehet valakinek egy nagyon mély önazonossága a saját csoportjával, és közben ez nem kell, 1326# hogy elidegenítse őt másoktól. Tehát nem törvényszerű. Ha érett személyiségek lennénk! Azonban 1335# természetesen a legtöbb vallásos ember nem érett személyiség. Ugyanúgy, mint a nem vallásosok. Azt lehet 1346# mondani, hogy az embereknek a többsége nem érett személyiség, tehát akkor itt is, ott is ugyanarról lehet 1357# beszélni. 1358# Ebből az adódik, hogy egy pozitív Isten-képzetnek az elfogadása konfrontálni fog a felekezetemhez, a kis 1369# közösségemhez, az egyházközséghez, a lelkiségi mozgalmamhoz, a vallási irányzatomhoz való tartozásomnak az 1380# egyoldalúságaival. Hogy talán akkor az nem is csak úgy lehet. Talán a másik is jó lehet. Talán az sem rossz. 1391# Talán az sem a sátántól van. Talán akkor egy buddhista is üdvözül, sitty-sutty. A pechje az, hogy nem akar 1402# üdvözülni. Ugye, mert egy buddhista nem akar üdvözülni, de hát most mit csináljunk? 1411# Itt nagyon sokan megint csak elakadnak. Inkább ragaszkodunk ahhoz az – hát hogy mondjam – archaikusabb, 1421# egyszerűbb, feketébb-fehérebb lelki struktúrához, amiből ki lehetne nőni, de akarjuk azt a megerősítő 1432# érzést, hogy mégis csak mi vagyunk a jó fejek. Mégis csak ha bemegyünk a katolika anyaszentegyháza által 1442# fenntartott templomba, azért oda járnak az igazak. Most mondjátok meg, akár jártok oda, akár nem: nem egy 1453# megerősítő dolog? Minden héten elmenni oda, ahol az igazak vannak? És hogy te is ott vagy, csak úgy mellesleg? 1465# Hát, micsoda – hogy mondjam – én-erősítő lehetőség ez! És tudjátok, ez… de ezeket is már mondtam 1475# sokszor, hogy olyan egyszerűen le tudjuk írni, hogy mi az, ami megerősíti egy csoport összetartó erejét. Ugye 1486# pl., ezeket már mind elmondtam, a csoport összetartó-erejét többek között azzal is meg lehet erősíteni, hogy 1497# keresünk egy ellenséget. Az egyik legjobb módszer. Egy csoportnak legyen neve, legyen zászlója, legyen indulója, 1509# legyenek szokásai, legyen mittudomén-micsodája, és egy háziellensége. Akit mindig elő lehet venni. Hm. 1519# Ezért tehát ez egy nagyon furcsa helyzet. Jézus állandóan konfrontál bennünket a saját felekezetünkkel. Most, 1531# hogy egy kicsit vallásosabb kifejezéssel mondjam el ugyanazt. Vagyis, tulajdonképpen a vallásunkhoz, 1541# felekezetünkhöz való tartozás, az állandóan rákérdez a hitünkre. Egy mély, személyes hit, egy pozitív, 1552# Isten-képzeten keresztül, az egyszerűen nem egyeztethető össze azzal, hogy mi igazak vagyunk, ti meg hülyék. 1563# Egyszerűen ezt a mozaikot, ezt a puzzle-t nem lehet így összerakni. Tehát: vagy egy pozitív Isten-képzet kell 1574# neked, a maga egyetemességével, misztériumával, stb., de akkor bizony jönnek a problémák: most akkor a katolikus, 1586# miért is jobb, mint a református? Most miért vagyok éppen keresztény, és miért nem muzulmán? Ha ott is lehet 1597# üdvözülni ukk-mukk-fukk? Ezek ilyen vallásos kifejezések, szeretem őket használni. A szemináriumban tanultam 1608# őket. Homiletika órám. Van ilyen! Prédikáció-tan! Képzeljétek el! Olyan fontos dolgokat tanulunk meg, hogy 1619# minden beszédnek legyen bevezetése, tárgyalása és befejezése. És ezt úgy egy éven keresztül. Nagyon hasznos 1630# tantárgy. 1631# Tehát akkor zárómondatom itt, hogy mikor vannak januárban az ökumenikus imahetek, és akkor elkezdünk imádkozni a 1643# Krisztus-hívők egységéért. És akkor azt gondoljuk, hogy az ökomenikus imahetek nagy témája, 101 éve 1653# csináljuk… nem kapkodjuk el, ugye… csak szépen lassan… akkor biztos beleesünk ugyanabba a gödörbe. Tehát 101 1664# éve imádkozunk a Krisztus-hívők egységéért, amelyben mindig azt helyezzük előtérbe, hogy hát az egység! De 1675# én rájöttem: a Krisztus-hívők egységének a nagy témája a hit. Nem az egység. Mert ha volna Krisztusba vetett 1687# hitünk, akkor az egység nem is volna akkora baj, és nehézség. De miután a hitünk egy nagyon sajátos torz 1697# Isten-képzetekre irányul, naná, hogy az egységgel is ezer gondunk van. Ezért ezt a történetet a gyöngébbik 1708# végénél ragadjuk meg, így egység, úgy egység, és akkor 100 éve ezt a, ezt a, hogy mondjam… ez egy olyan 1719# lerágott csont, hogy már a Blöki se veszi fel a kis szájával. Hogy „hangsúlyozzuk azt ezen a héten, ami 1730# összeköt bennünket!” Én ettől ki tudok már futni a világból! Hát már ezen régen túl kellene lennünk! A 1740# pozitív képzeteinkből adódóan régen egy reális egységet kellene élnünk, és kész, és nem 101 éve ezt a 1751# csontot rágni. 1752# Tehát azt látjuk, hogy nagyon… Nem furcsa ez, hogy azt gondoltuk: na, majd lesz pozitív képzetünk, és az 1763# életünk megoldódik. Egy nagy…! Még nagyobb nehézségeink lesznek! Fölborul az egész világ, ami itt van bent. 1774# Nem lehet csak úgy naívan rózsafüzérezgetni, annak vége! Tehát itt akkor az a kérdés mer fel nagyon-nagyon 1785# erőteljesen, hogy ,,vallásos az vagyok, ez most már biztos, de hogy hívő vagyok-e, az kérdés”. Tehát a 1796# kérdés ott merül föl, ahol addig biztonságban éreztük magunkat. Ugyanúgy, ahogy a szülővel kapcsolatban, itt 1807# most a vallásra és a felekezetre vonatkozóan. Ahogyan eddig olvastuk az Ószövetséget, lehet, hogy az egészet ki 1818# kell dobni a kukába. Nem az Ószövetségi Szentírást, hanem ahogy azt eddig olvastuk. Tudjátok… Kezembe veszek 1830# egy szertartás-könyvet, ma is mentem, sírkőszentelés… az egy, az egy, hogy mondjam, tényleg, értelmiségi 1840# szakma a papság… tehát ilyenkor érzékelem, mert oda van nekem a szertartáskönyvbe leírva mondjuk 12 imádság, 1852# abból tuti, hogy tizet nem lehet elmondani. Tehát egyszerűen olyan képzeteket hangsúlyoz, hogy azt én nem veszem a 1863# számra. Az más kérdés, hogy ezek a képzetek néha valakit segítenek az úton, mert neki egy még rosszabb 1874# képzetből való gyógyulást jelentenek. Ugye, mindenki azt kapja, amit megérdemel… 1882# A legegyszerűbb mondatainkat ilyenkor aztán, szóval, a legjámborabb mondatainkat kell ilyenkor átértelmezni. 1894# Tehát lesz egy pozitív Isten-képzeted, és mindaz, ahogyan addig a hitéletedet, vagy a szüleiddel való 1904# kapcsolatodat élted, nem élhető! Hát ez az! Bemész gyónni, és akkor elakadsz ott, ahogy… ez az imádság még a 1915# háború után volt divatban, de hát az idősek ezt tudják, és ezt mondják, hogy „erősen fogadom, hogy többé 1926# nem vétkezem,” és hát a többit nem is tudom… mert ugye itt már elfogy az ész. És milyen gyönyörű az, 1936# ahogyan 80-90 éves nénik és bácsik Isten-képzete válik pozitívabbá, s egyszer csak megállnak a 70 éve mondott 1948# imáikban, és azt mondják: atya, én nem tudom, most bűn az, ha én ezt nem mondom többet?... Egy 70 éve mondott 1959# imát le kell rakni. Eddig tartott az ereje. Most szépen lerakjuk, és vége neki. Eltemetjük. De, hogy ezek a jámbor 1971# mondataink, hogy ,,Isten irgalmában megnyugodva helyezzük most testvérünket…” Mi az , hogy ,,Isten irgalmában 1982# megnyugodva”? Miért kell valakinek megnyugodni? Ugye, hát egy negatív Isten-képből jön az, hogy Isten ott áll, 1994# és azt mondja: ,,Ne bőgjél itt nekem egy nyilvános temetése, te!” Nem? ,,Ha igazán hinnél, nem sírnál!” 2004# Ugye, volt is ez a mondat: ,,Aki igazán hívő, nem gyászol!” Vagy, hogy: „Isten elszólította testvérünket 2015# ebből a világból.” Ezt honnan tudod? Ezt ki tudja? Hát ki tudja, hogy ki kit szólított el? Hát ott voltál? 2026# Vagy még fölhívott, hogy…? Nem, nem, hát gőzünk sincs, hogy… Ezeket a mondatokat szoktam szépen hagyni. 2037# „Isten szabja meg az ember életkorát.” Meg a cigi, meg a pia, meg a mit tudom én, mi. Hát nem? Igen, egy 2047# teljesen immanens Isten, az jön, és azt mondja: ennyi volt, nyissz! Na, szóval, van egy ekkora szertartáskönyv, és 2059# akkor egy olyan 10-12 oldal, az működik. 2063# Jó. Akkor ebből még egy nagyon nagy nehézségünk fog adódni: a tekintély-személyek megkérdőjelezése fog 2074# történi. És a tekintélyszemélyekről alkotott képzeteink megkérdőjelezése. Többé senkit nem tudunk 2084# idealizálni. Nem fog már menni. Nem fogsz tudni úgy rajongani, mint eddig. Hm. Mi lesz a szerelemmel? Hm. Rémusz 2096# bácsi meséi… Tudjátok, amikor valaki valamennyire kigyógyul a negatív mindenféle képzetei, vagy a 2106# reflektálatlan pozitív képzeteinek a hatásköréből, akkor egyszer csak sokkal reálisabban kezd mindenkit látni! 2117# Kifejezetten nehezebb lesz szerelembe esni! Tehát jól gondold meg! És ez máris sokat-sokat-sokat árul el a mi 2128# kultúránkról. Ugye, most egy ilyen szerelem-kultuszban élünk. A szerelem-kultusz, az csak akkor lehetséges, hogyha 2140# valaki állandóan reprodukálja a kisgyerekkori, az ödipális stb. pszichodinamikát. Az úgy tud működni. Én most 2152# nem szerelem-ellenes vagyok! Na, pap, jól van, végre eljutott ide! Savanyú a szőlő! Hadd pattogjon három percet, 2163# szegény! 2164# Na. Lehet ezt gondolni. Mikor még fiatal voltam, hamvas, vagy mi, akkor arra gondoltam, hogy Jézus emberségéhez 2176# természetesen az is hozzátartozott, hogy szerelmes volt. Most már ezt nem gondolom. Vagy pedig: 30 éves korában 2187# már nem hinném. Na, most csak mondok egy példát: képzeljük el, hogy valakinek van egy általunk elképzelni sem 2198# nagyon tudott pozitív viszonya Istennel. Hogyan tud akkor egy nőt egy nőt idealizálni olyan mértékben, hogy abba 2210# még szerelmes is tudjon lenni, fölruházzon egy nőt olyan pszichés funkciókkal, hogy ,,te majd megnyugtatsz”, 2221# „boldoggá teszel”, meg a többi. Ez nem nagyon jön ki belőle. Egyszerűen nem. De ez nem Jézus emberségének a 2232# tagadása, egyszerűen, hogy mondja, erre a dinamikára nincsen szüksége. Mondjuk ezt ilyen egyszerűen! És ez nem 2244# jelenti azt, hogy közben nincsen viszonya az emberekhez, dehogy nincsen! Csak nem valami ilyen nagyon sajátos 2255# lelki-érzelmi állapotból tekint egy-egy emberre. Ezért azt gondolom: lehet, hogy Jézus szerelmes volt, nagyon 2266# fiatalon. Nem tudom, hány évesen. De biztos, hogy túlment rajta, aztán köszönte szépen. Tudjátok, most biztos 2278# sokfelé lehet ezt olvasni, hogy ,,tulajdonképpen, nem tudom, te tudod-e, csak magunk között, hogy Mária 2288# Magdolnával, képzeld, állítólag… hallottad ezt?...” Most azon túl, hogy… nem mondok semmi minősítő 2298# mondatot, ezen túl, miért? Át tudtam ebből valamit adni? Mit tudom én. De nem baj, ha nem tudtam. Hagyjuk ezt. 2310# Péter? Te vagy mindig a nagy tükör! Kell még erről beszélni? Nem! Nagyjuk inkább. Úgyis tudom: annál sokkal 2321# egészségesebbek vagytok, hogy túl nagy hatást gyakoroljak rátok. Tehát: még most egy kicsit rosszul érzed magad, 2333# és holnapra már olyan szerelmes leszel és szép lesz az élet, és nagyon kívánom neked! Ki ne hagyd! Tehát: ha 2344# neked a szerelem valaminek a kihagyása lenne, akkor nem szabad kihagyni! Éld meg! Nem lesz könnyű… 2354# Na, most onnan jutottam ide, hogy elengedjük a tekintély-személyeknek a kezét. Hát ugye, nem kell, hogy mindig 2365# apuci jöjjön velem, és segítsen a vizsgán, vagy anyuci várjon, nem tudom, szendvicset készítsenek, erre akkor 2377# egyszerűen nincsen szükség. Nincs szükségünk bárkit idealizálni. 2383# Aha. 20 perccel ezelőtt elhagytam egy gondolatot, és most eszembe jutott. Amikor arról beszéltem 30 perce, hogy a 2395# vallásunkhoz fűződő viszonyunk elkezd relativizálódni, a hitünkre nagyon komoly kérdőjelek fognak vetülni, és 2406# hogy ezt, akik nem hívők, vagy nem vallásgyakorlók, hogy mondja, olyan kéjes kárörömmel szokták figyelni. Ugye, 2418# „kis hülye, végre rájött, hogy hát… na, tessék, ez a vallás, micsoda primitívség, hogy ő még mindig azt 2429# gondolta, hogy! Mikor nőnek már föl ezek a bugyuta keresztények?” Ugye, ezt szokták kívülről. Akkor, lenne egy 2440# párhuzamom, csak azért, hogy pontosan ez a dinamika hogy jelenik meg most, a politika színterén. Ugyanis jelenleg 2452# Magyarországon politikai vallásháború folyik. A vallásháborúnak minden jellegzetessége megtalálható abban, 2463# ahogyan mi, XXI. századi, individuális, kulturális, multikulturális és multifunkcionális stb. személyek élünk 2474# itt, kevés kivételtől eltekintve. Politikai vallásháború. Egy politikai elköteleződés, szinte egy ilyen 2485# vallási meggyőződés. Ez nekem azért vicces, mert miközben azok, akik ebben leledzkednek, hihetetlen megvetően 2496# tudják mondjuk a protestantizmus meg a katolikus megújulás évszázadait olvasni a történelemkönyvben, és azt 2507# gondolni, hogy „ezek tök hülyék”. Ugye, most nem kell belebocsátkoznom egy vallásháború analízisébe? De, az 2518# zajlik. És ez csak akkor lehetséges, ha… magunkat akkor idealizálni kell! Akkor van valami egyedül üdvözítő 2529# izé. A másikaktól rettegni kell, azok kárhozatra valók! Nem is akarok ebbe jobban belemenni, főleg azért, mert 2541# nagyon tudatosan nem szoktam politizálni. Nagyon tudatosan. Mindenesetre én egy vallásháborúban nem kívánok 2552# részt venni. Az nekem lehet vallási vallásháború, politikai vallásháború, köszönöm szépen, megtanultam a 2563# történelmi leckét: nem, nem. Jött abból valami jó ki? Azon kívül, hogy a szomszéd megdöglött, és enyém lett 2574# a telke? Azért akartam ezt mondani, mert látszik, hogy ez a dinamika hallatlanul működik, ott van bennünk, csak 2585# éppen stílust váltott, más a tárgya. Csak amit csinálunk, ugyanaz. Legföljebb most annyival kulturáltabbak 2596# vagyunk, hogy tényleg nem lőjük le egymást rögvest. Kaszákat nem egyenesítjük ki, belet nem ontunk, detönkre 2607# azért tudjuk tenni magunkat. Azért az megy, csak egy kicsit másképp. 2614# Tehát egy transzcendens, egyetemes, személyes Isten-képzettel rendelkező ember nehezen tud bármiféle 2625# vallásháborúban részt venni. Nem nagyon megy neki. Igen. 2631# Ez akkor azt is jelenti, hogy látom-e úgy az Atyaistent, aki enged engem fölnőni? Látom-e úgy az 2641# Anyaszentegyházat, aki enged engem fölnőni. Lehetséges-e egy Atyaistennel, meg egy Anyaszentegyházzal karöltött 2652# életből úgy fölnőni, hogy nem konfrontálódunk? Az lehetetlen. A serdülőkorhoz el kellene itt is érni. Egy 2663# felnőtt, érett hit nem nagyon tud kialakulni (pozitív Isten-képzet, pozitív önbecsülés), ha valamiféle 2674# konfrontáció, lázadás, nem történik az Atyaistennel és az Anyaszentegyházzal. különben nem növünk sohasem 2684# föl. A kérdés itt fordítva is nagyon izgalmas: mit gondolok én, hogy az Atyaisten ezt megengedi-e? Mit szól 2696# hozzá? Visszadug engem a kis kutyaólba? ,,Mit képzelsz!” Egy negatív képzet mondja azt, hogy ilyet nem szabad 2707# csinálni, mert szentségtörés, istenkáromlás. 2711# Ebből a szempontból tényleg döbbenetes, mondjuk, Nietsche-nek az életútja. Nietche-nek lett egy olyan hihetetlen 2723# erőteljes misztikus tapasztalata, amibe majdnem beledöglött. Később aztán beleőrült. Azért, mert a korabeli 2734# egyház ővele, sem az ő misztikus tapasztalatával, sem az ő lázadásával nem tudott mit kezdeni. Nem kellett volna 2746# beleőrülnie,és nem kellett volna ebből a szempontból totálisan azt mondania, hogy „Dionüzoszt a Megfeszítettel 2757# szemben!” Ugye, ebből ki lehetett volna gyógyulni. De ő beleőrült. Jaj, most már ilyen szinte hitvallás-szerű 2768# izéket kezdek mondani, de… szóval… tehát bárcsak egy olyan egyházunk lenne, olyan anyaszentegyház, aki engedi 2780# a gyerekét fölnőni. Jól van, fiam, menjél bulizni! Menjél, kavarjál! Bűnök nélkül nehéz fölnőni! Nehéz. 2790# Lehetetlen. Maradjunk az utóbbinál. Ez nem azt jelenti, hogy az ember bűnre irányul! Hanem, hát… csinálom, 2801# csinálom, aztán egyszer: hű, a nemjóját! Így van. Ja, de meleg van! Mit gőzölögtök itt ennyit! 2811# Jó. Asszem, hogy az utolsó pontot szeretném most itt… Nem, lenne még kettő. 2819# Ez azt is jelenti, hogy hihetetlen sokat köszönhetünk Jézus képzetének, ahogyan ő Istent atyaként hozta el, de 2830# ráadásul nem csak atyaként, azt tudjátok, hogy az „abba” nem jelenti azt, hogy Atya. Nem jelenti azt. Hanem azt 2842# jelenti: apuci. A szót értitek, ez egy ilyen gügyögő szó: apa, apuci, abba, ez ez. Így van az „abba”. Az 2853# „abba” szó a Jézus-korabeli liturgiában nincs benne. Egyszerűen nincs. A liturgiának nem eleme ez a szó. Mert 2864# ez… tudjátok, minek az eleme? Hát annak, ahogyan a gyerek szólítja az apukáját otthon. Az az „abba”. Ez két 2875# dolgot jelent. 2877# Az egyik. Milyen érdekes, hogy az egyházi hagyomány nem meri „apuci”-zni Istent. Ugye, Óriási, föl kell őt 2888# nyomni, tolni, minden. Pedig.. na. 2891# A másik pedig, hogy Istent apukának látni, az szintén csak egy képzet, nem több annál. Egy nagyon fontos képzet. 2903# Mondjuk a ,,seregek ura” Istenéhez képest aztán óriási előrelépés! De eljön egy pont, amikor azt Isten-t, 2914# mint apát, vagy atyát is érdemes egy kicsit megkapargatni. Ugye, arról beszéltünk múltkor, hogy a téveszméink 2925# abból fakadnak, hogy egy szempont túlnő, abszolutizálódik, és minden mást kizár, főleg az ellentété, Tehát, 2936# ha az Istenből nem csinálunk semmi mást, csak egy ilyen „apucit”, hát… elég szegényes. Ezzel együtt ugye 2947# azt állítjuk, hogy bárcsak a többségünk egy ilyen „apuci”-hoz úgy többé-kevésbé eljutna! Jó lenne. De 2957# nem a fejedben! Zsigerileg. Az óriási dolog lenne! Miközben már azt is látjuk, hogy ezt is érdemes aztán kinőni. 2969# Ennek az „apuci”-Istennek a kezét érdemes elengedni. Huh! Tehát akkor van még munka. Röpdolgozat lesz jövő 2980# héten, jó? 2981# 2981# És akkor itt a zárómondat. Nem gondoltam, hogy ez ilyen hosszú lesz! De most muszáj ezeket kimondani, hát 2992# különben minek építkeztünk, hogy ha utána nem rakjuk rá a tetőt, hát be fogunk ázni… 3000# Ez azt jelenti akkor, hogy hallatlanul… óriási feladat az, amiről múlt alkalommal beszéltünk, hogy Isten szavát 3012# ne csak a felettes-énben átszűrődve halljuk, ne csak a lelkiismereten keresztül átszűrődve halljuk, hanem – 3023# így mondom ezt, ez is persze valaminek a nagyon durva megközelítése – a Szentlélek hangját valamennyire képesek 3035# legyünk meghallani. 3037# A keresztény hagyomány gyönyörű dolgokat mond erről. Azt mondja: ez a lelkek megkülönböztetésének a 3047# tudománya. Hogy éppen ki szólt itt bent. Milyen mélyről jött ez a hang? Ugye, a múlt alkalommal, a parázna 3058# asszonnyal kapcsolatosan megnéztük ezt a hármat, mint egy nagyon egyszerű modellt. Jó. Ezért tehát a 3068# kultúrkereszténységben annyira favorizált „lelkiismeret-Isten”-nél egy szinttel mélyebbre volna érdemes 3079# hallgatni. Azt már hallottuk eleget: „legyél jó!” stb. Jó. Ez lett volna akkor. 3087# Szóval, van ezzel meló ám bőven. Azt is mondhatnám: a Paradicsomból már kiűzettünk. Hm. Lehet oda 3097# visszakívánkozni, de nem megy… Nem megy. Angyalok állnak ott lángpallossal. Ez egy nagyon fontos kép! Látjátok, 3109# hogy a képek milyen sokat tudnak mondani! Hogy az idealizálásunkkal, meg a sosem-fölnövő életünkkel 3119# tulajdonképpen a Paradicsomba vágyakozunk vissza. S a szentíró 3000 évvel ezelőtt (na jó, csak 2500) azt mondja 3130# képileg kifejezve, hogy nem lehet visszamenni. Nem lehet. Csak ezt így mondja, hogy ,,lángpallossal állnak ott 3142# angyalok”. Ezen lehet derülni, de bárcsak valaki megértené az üzenetét. Ebből a szempontból a Jó és a Rossz 3153# Tudás Fájáról enni egyszerűen azt jelenti, hogy az ember szeme kinyílik, és vége az idealizálásnak. Vége, 3164# vége. Az ember tudatosul, elkezd reflektálni, az élet nehéz lesz. Máskor is nehéz, csak most tudjuk is. 3175# 3175# Na jó. Na, akkor most ezt a papi félórámat befejeztem! 3180# 3180# Átvezetésként: a pszichoszomatikus betegségeket fölmutató család ismérvei. 3188# Majd látjátok: nagyon szorosan összefüggnek ezek, ezért csak gyorsan, hogy kicsit menjünk át: 3197# Anorexiás, cukorbeteg, és asztmás gyerekekkel rendelkező családokat kutattak. Tehát voltak, ahol anorexiás gyerek 3209# van, cukorbeteg gyerek van, asztmás beteg van. Ezek klasszikusan olyan betegségek, amelyeknek okai vannak… Ugye, ezt 3221# is tudjuk már: nincs olyan, hogy „pszichoszomatikus betegség”, meg „nem pszichoszomatikus betegség”, mert az 3232# ember… ez így egyben van. Úgy egyben van, tehát mindig kölcsönhatások vannak. Ebben egy kicsit ez van több, 3243# abban abból van több. A baleseteket is beleértve. A balesetek? Hát a tudattalan úgy dönt, hogy na, most ennek 3255# vége. Nem engeded meg magadnak a pihenést? A tudattalanod elintézi. Ezért érdemes nem rábízni. Nem úgy szokott 3266# lenni? Agyongürized magad, hajtasz, mint egy állat, valami megszállott vagy, ugye, van külső megszállottság, 3277# valami megszállott vagy, és mikor jön a betegség? A legrosszabbkor! Nem így szokott lenni? Az tuti, hogy vizsga 3289# napján reggel belázasodsz, előtte este esküvő előtt lázasodsz be, mint tudom én, gyomorrontásod lesz vizsga 3300# közben, és pont nincsen pelenka a közértben… Olyan ember tudja kimondani ezt a mondatot: „A legrosszabbkor jött 3312# ez a betegség!”, aki a tudattalanról semmit sem tud. Hát az, hogy az a legrosszabbkor jött, az a tudattalan 3323# kiáltása a tudat felé, hogy „Vedd már észre, hogy már régóta meg kellett volna állni!”. Tehát az nem a 3333# legrosszabbkor jön, hanem az utolsó pillanatban. Csak persze a mi pörgésünkben persze, hogy ezt mondjuk, hogy 3345# ,,pont most, pedig már annyira szépen alakultak a dolgok”. Egyszer látnád magadat belülről, hogy hogy alakulnak 3356# olyan szépen a dolgok! Az lehet, hogy 20.000 Ft-tal több lett a fizetésed, csak egy-két szövettant néznétek meg 3368# olyankor, hogy mit fizetünk érte, azért a húszezerért. Ezért mondja Jézus: Legyetek egészségesek! 3378# Fölszólító módban van. Nem óhajtó mód. 3382# 3382# Nézzük akkor az ilyen családoknak négy klasszikus ismérvét. 3388# 1. Összeolvadás. Egyszerűen nincsenek határok. Semmiféle határok nincsenek. Tehát most így mondom: az 3398# alrendszerek között nincsenek határok. Nincs szülői alrendszer-határ, gyermek alrendszer-határ, nagyszülő 3409# alrendszer-határ, ilyen nem létezik. Mindenki mindenkivel keresztül-kasul össze-vissza. Én vagyok az anyám apja, 3421# apám az anyám apja, anyámnak két apja van, de az apjával nem áll szóba… ugye ezt nem kell nagyon ragozni, 3432# tehát egyszerűen nem léteznek határok… a múltkori alkalom, emlékeztek? Jön a nagymama, és hozza a… Mit 3442# hozott? (Palacsintát) Jól van, jó. Azt szeretem, hogy a lényeg mindig megmarad! Ez nagy megerősítés nekem. Hozza 3454# a palacsintát, és nem látja, hogy egy láthatatlan, de nagyon fontos határt lép át újból és újból és 3464# újból. Mert a nagymama akkor hozza a palacsintát, ha a gyermekek kérik! És ne akkor, amikor sütötte! Persze, egy 3476# határátlépő nagymama ezt sosem fogja megérteni. Mert ő: sütöttem, viszem. Persze, egy ilyen sütögetős 3486# nagymamának hiába beszélgetünk gyermeki alrendszerről, meg unokai alrendszerről. Tehát ahol a betegség a 3497# rendszer részévé válik, és mint valami ordító tünet próbál beszélni arról, hogy valami nincs a helyén. 3507# Nincsenek határok, én-határok sincsenek, mindenki belelóg a másik én-határába, vagyis nem a határába lóg 3518# bele, azon is túlmegy. Tehát egymás helyett izgulunk, egymás helyett örülünk, egymás helyett dühöngünk, 3529# egymás helyett intézzük el a dolgokat, egymás helyett állunk ki egymásért, de magunkért nem állunk ki, hanem a 3540# másik áll ki értünk… Semmi határ nincsen. Most ugye lehet, hogy egy kicsit gondolkodnom is kéne, nem csak 3551# beszélni, hogy, nektek megvannak-e azok a tapasztalatok, amik nekem, hogy most érthető-e amiket mondok. Ez már így 3563# megy, nem? Tehát ezekről már annyit beszéltünk. Tehát nincsenek határok. 3571# A gyerek betegszik bele a szülei problémájába. Nem a szülők betegszenek bele, a gyerek elviszi a balhét. Nem 3582# tudatosan, de ő lesz beteg. Ugye, erről beszélünk. Jó. 3587# Példa. Rájöttem, hogy ütköztessük az anorexiás, asztmás és cukorbeteg gyerekeket fölvonultató gyerekeket a 3598# Szentcsaláddal. 3600# Vannak-e vajon Mária, Jézus és József családjának határai? Látunk-e ilyen határokat? És az az érdekes, hogy 3611# kifejezetten brutális határok vannak. Tehát amikor Jézus lepattintja az anyját…ugye? Nem így történt? Magunk 3622# között szólva. Hát lehet szépen is mondani, csak nem úgy volt! Ugye? „Anyád és rokonaid kint várnak, és 3633# keresnek téged!” Jézus válasza: „Jaj anyám, jaj, jaj!” Ez volt? Vagy így olvassátok? Ugye nem? Hanem: „Ki 3644# az én anyám, kik az én testvéreim? Akik az Isten akaratát megteszik: apám, anyám, testvérem, húgom. Csók, 3655# anyu. Majd, ha ráérek, megyek.” Olyan brutális határhúzogatások vannak. Így kezdődik! Egy olyan 3664# határhúzással. Ugye, Mária, egy fiatal lány, gyereket szeretne, erről álmodozik, egy normális ember. Erre jön 3676# az angyal: „Mária! Jön a baba! Még nem tudod, de jön! Jön, lesz, cuki, minden!” És aklor, hogy Mária rögtön 3687# elkezdi a határokat húzogatni, hogy hol van Mária meg hol van az ő fia, ugye azt mondja: „És Jézusnak fogod 3698# hívni”. Ugye mi meg, leendő édesanyák… Hát ezen annyira tudok… Tényleg kedvesek vagytok, meg minden, csípom 3709# a búrátokat, de… megjelenik 1600 utónév! Ugye? Mikor jön a baba, beindul a projekt, az biztos, hogy a nő elmegy, 3721# és akkor megveszi: 1600 utónév. Plusz: Szentek. És akkor volt olyan, de nem egyszer, hogy jön az anyuka, hát 3732# „jön”, az túlzás… és gondolta, hogy még ide eljön, és a nagy nehézsége, hogy átolvasták a férjével 3742# együtt, 1600 név, és nem találtak egy jót se. Valami baj mindig volt, vagy a férfinek volt egy rossz emléke,vagy 3754# a nőnek, vagy semmilyen emlékük nincs, hát olyat nyilván nem, ha meg pozitív emlék, akkor meg nehogy 3764# projektáljuk azokat a pozitív izéket, túl nagy elvárás legyen, tehát nincs, nincs rendes név. Tudjátok ezt? 3775# Nincsenek rendes nevek. Ez szörnyű! Csak úgy születünk, és jól van, legyél Brünhilda. Az legalább egy olyan, 3786# hogy mondjam, karakteres… 3789# Miért akarom ezt mondani? Hát ahol 1600 névből nem tudunk választani, hát ott határok nincsenek, az tuti. 3800# Tehát azzal kezdődik, hogy az angyal beköszön: „Jön a baba, de nem te hívod, aminek akarod”. Kemény 3810# kiképzés. 3811# 3811# 2. Túloltalmazás. Tehát a pszichoszomatikus betegségeket fölmutató családok, mint kóros rendszerek második 3822# klasszikus jellemzője a túloltalmazás. Állandóan védik egymást. Állandóan, a betegség is valamiképpen a 3833# családot összetartó erő. Lehet mindig a beteget oltalmazni, lehet pátyolgatni. Hogy ha valami egészséges 3844# probléma fölszínre kerülne, máris beindul a betegség. Azért, hogy a betegséggel foglalkozzunk, ne azzal a 3854# témával, ami valójában a párkapcsolatnak adott esetben egy komoly problémája. Egy asztmás gyerek a szülőket 3865# mindig kihúzza a bajból. Mindig. Tehát ha nekik meg kellene oldani valamit a szüleikkel vagy egymással, a gyerek 3877# kap egy asztmás rohamot, és hát „most nem érünk rá”. És a gyerek ezt rögtön megérzi, hogy az ő betegsége 3888# a család összetartó erejének a kulcsa. Naná, hogy megteszi a szüleinek, hogy beteg marad. Amit mondok, nem 3899# képzelgés. Nem, nem, nem. A betegségnek tehát egy hihetetlen fontos családot összetartó ereje van. Ú, de sok 3910# történetet tudnék mondani. Hogy hogyan jutottak el emberek a gyógyulás kapujába, és azért, hogy a család 3921# tovább tudjon a maga kóros egyensúlyában működni, mert a tagok, főleg a felnőttek, nem voltak fölkészülve a 3932# változásra, ezért a gyerek maradt beteg. Nagyon sokat megteszünk a szüleinkért. Nagyon sokat. Még hajlandók 3943# vagyunk cukorbetegek is lenni. 3946# A túloltalmazásra. Szóval Jézus, Mária, meg… ki a harmadik? József. Most mi van? Hát nem kell mindent 3957# kívülről tudni! Azért van a Biblia. Föllapozod, és kész. 3962# Arra gondoltam, hogy képzeljétek el: 2000 évvel ezelőtt az ószövetségi nép egyetlen templomba jár. 3973# Jeruzsálembe. Na, de hol él a család? Názáretben. A kettő között van némi távolság. Azonban éppen tudjuk a 3984# Szentírásból, hogy amikor 40 napos lesz Jézus, a törvény szerint hegyen-völgyön, negyven naposan, bemutatják a 3995# templomban. Gyertyaszentelő Boldogasszony. Hát hogy ebben nincs túloltalmazás, az tuti. És akkor látom azokat a 4007# szülőket, a gyerek 2 éves. „Atya, szeretnénk megkereszteltetni.” „Nagyszerű. Hány éves?” „Kettő. 4017# Azért nem hoztuk eddig, nehogy baja legyen. Nehogy megsüti a nap… a levegő belemegy az orrába… most két évesen 4028# elég nagy ahhoz, talán most már biztonságos lesz neki a templomban.” Hm. Ugye, én könnyen dumálok, nem vagyok 4039# szülő… Tényleg így, én aztán könnyen osztom az észt… De azért mégis csak. 4047# A másik a túloltalmazásra vonatkozóan. Jézus gyerekkoráról alig van történet, de azt bezzeg Lukács evangelista 4058# tüchtig módon megírja, hogy Jézus ukk-mukk-fukk elveszik az úton! 12 évesen elveszik. És anyja, és apja mikor 4070# jönnek rá? Hát kedves Mária és József! Egy nap! Csak egy nap? Értitek? Hát több, mint egy nap telik el. Észre 4081# sem veszik, hogy a kölyök eltűnt. Ez sok mindenről szól, pl. arról, hogy úgy tűnik, Jézusnak nem kellett 4092# állandóan Máriának és Józsefnek a kezét fogni. Ugye? Tehát, pl. hogy egy nagyobb családban létezett, és 4102# simán lehetet a haverok, a rokonok, a mittudomén akárkik között. Jézus el tudott veszni. Egy napra. Vagy kettőre. 4114# A számokat sosem tudom. Van itt valakinél Szentírás? De komolyan! Nézd meg légy szíves, pontosan hogy van. 4125# Tényleg, most elbizonytalanodtam. Most egy nap után, vagy hogy fordulnak vissza? Szörnyű. Hogy kaptam diplomát! Na, 4137# nem is kaptam! Tényleg nem kaptam! Nagyon vicces! De ezt most nem mesélem el. Vagy elmeséljem? Há, most van egy 4148# perc, nem… 4149# Tehát, hogy micsoda üzenete van annak, hogy egy prepubertás korú gyermek el tud veszni. Óriási. Óriási. 4160# 4160# Na, jól van, hagyjuk is itt abba, és akkor a második… Ezt a mondatot nem tudom befejezni. Tehát két pont lesz 4171# még a következő alkalomra. És akkor megyünk Verena Kast felé. 4178# Ha valaki már előre szeretne tájékozódni, ajánlom Apák-lányok, anyák-fiúk. Verena Kast. Milyen kiadó ez? Nem 4189# tudom. Hétköznapi pszichológia. Asszem Park Kiadó. Aki ezt a könyvet nem szívesen olvassa, neki azt ajánlom, hogy 4201# A személyiség születése, írta Verena Kast. A két könyv ugyanaz. De mindig lehet fejlődni! Hát pl.: más címet 4212# adunk ugyanannak a könyvnek. 4215# Erről fogunk beszélni. 4220# Akar-e valaki hirdetni?
Lejegyezte: Bíró Tamás
Itt egyben megtalálható az összes legépelt szöveg.
