2006.02.21.masodpercjelolessel
A pálferi wikiből
0000# Isten hozott benneteket! Köszöntök mindenkit! 0004# Befejeztünk egy nagy részt, amikor azt a negyvenvalahány pontot gondoltuk át, hogy egy hiánymotivált életútnak 0015# milyen tünetei lehetnek, illetve egy hiánymotivált életút földolgozatlanságának milyen tünetei vannak. Erről 0026# most már nem akarok szólni, és csak egy picit mennénk tovább, mert mondjuk szánnék 10-15 percet arra, hogy ennek 0037# egy sajátos esetéről még beszéljek amolyan bemelegítésképpen. A hiánymotivált életútnak egy sajátos esete, 0048# amikor valaki társfüggésben van. Amikor nagy hajlama van arra, hogy függő viszonyban legyen valakivel, 0058# valakitől; vagy ő legyen az, akitől függnek, vagy ő függjön valakitől. Ez most ugyanaz volt? Ja, ez a házasság! 0069# Nem, lehet másképp is! Tehát ennek a leírását szeretném röviden előadni, mint speciális esetnek egy-két olyan 0080# jellegzetességet is tudunk ehhez az egész témakörhöz még hozzátenni, amivel érdemes gazdagítani az eddigi 0091# ismereteinket. Majd pedig... Nem bírom nézni! Ezt rakjátok magatok alá! Szóval, ezzel érdemes még gazdagítani 0102# magunkat, és utána, amivel a mai nap szeretnék foglalkozni, az az, hogyha valaki egy ilyen rendszerben él már, 0113# aminek a fő jellemzője, hogy valóságnak tartja azt, ami nem valóság, és nem tartja valóságnak azt, ami valóság, 0124# akkor ehhez a rendszerhez természetszerűen hiedelmek, meggyőződések fognak társulni. 0133# 13 pontban összefoglaltam, milyen meggyőződések társulnak egy ilyen életúthoz, vagy egy ilyen életúton járó 0144# valakihez. Szerintem ezt érdemes lesz megismerni. Csak most van egy kis dolgom, mert úgy tűnik, hogy itt is egy 0155# előadás zajlik. Megnézem, hogy ti ugyanazt látjátok-e, mint ők. Szegények... Nem tudom, ha megpróbálom elosztani 0166# magam, akkor körülbelül 4 percet majd így fogok beszélni, és akkor valahogy az igazságosság helyreáll. Nagyon 0177# próbálok rátok figyelni! 0180# 0180# Szóval nézzük akkor ezt: a társfüggésre jellemző életút leírása. Ha olyan szüleink vannak, akik nem elég 0189# függetlenek és szabadok, most hagyjuk azt, hogy tele vannak hiányokkal, mert most ne erről beszéljünk, de erről 0200# van szó, nem elég autonómak. Azután ebből adódóan inkább függésre hajlamosak, mintsem intimitásra, egészen 0210# odáig, hogy megkérdőjeleződik az, hogy valódi, mély intimitásra alkalmasak-e egyáltalán, vagy csak bizonyos fokú 0220# függő helyzetben leledzkednek - ez a másik. És a harmadik: nyilván a kettő eredőjeként nem tudják jól tartani a 0231# határaikat. Sem a belső határaikat, sem a kapcsolataikban a határokat. Ez három klasszikus ismérve annak, amikor 0241# egy olyan szülő vagy szülőpáros karmaiba kerülünk gyerekként, akiktől sok jót fogunk kapni, de mellette, 0251# ajjaj... elindul egy életút, amiről most szeretnék beszélni. 0257# Második pont. Mi történik akkor, hogyha a szüleinkre ez volt jellemző? Nyilván az, hogy kiszolgáltatottak, és 0267# ezért ellenőrzést szeretnének gyakorolni a családban a házastársuk fölött, de még inkább a gyerekeik fölött. 0277# Hiszen, ha én kiszolgáltatott vagyok, bár én vagyok a szülő és a felnőtt, de mégiscsak nekem vannak hiányaim, én 0288# vagyok függő helyzetekben, én nem tudom a határokat tartani, és nekem vannak olyan szükségleteim, amelyektől 0298# megbolondulok, ha nem elégülnek ki, és te muszáj, hogy ezeket kielégítsd, akkor mi más esélyem volna, mint hogy 0309# kontrollálnom kell a környezetemet. Muszáj! 0313# (Hihetetlen, hogy milyen meleg van! Nektek is? Lángol a fülem! Látszik? Látszik, ez tök jó, bevörösödött a 0323# fülem! Hihetetlen jó! Na.) 0325# Hogyan tudunk ellenőrzést gyakorolni a környezetünk fölött? Ha megszerezzük a hatalmat. Hatalomra van szükségünk 0336# ahhoz, hogy ellenőrizni tudjuk a környezetünket, a házastársunkat, az anyósunkat, apósunkat, sógorokat, de főleg 0346# a gyerekeinket. Ezért elindul egy hatalmi harc, hogy ki lesz az a szülő, vagy pedig a szülők koalícióra lépnek, 0357# hogy együtt, egymással függő helyzetben sikerül a gyerekeik fölött egy folyamatos kontrollt gyakorolni a szónak 0367# nem jó értelmében. Azért, hogy a szülők a saját szükségleteiket kielégíthessék a gyerekeik rovására. 0377# Három. És itt jön egy csúnya szempont. Úgy tűnik, hogy az utóbbi néhány száz évben, lásd protestáns etika és a 0387# kapitalizmus szelleme, hallatlanul szépnek tűnik az, hogy az ember önkontrollt gyakorol, nemcsak a 0396# környezetünket kontrolláljuk - minimum, hát attól ember az ember, hogy a környezete fölött uralmat gyakorol - de 0407# ennek aztán van egy másik oldala, saját magunkat is kontrolláljuk, és iszonyatosan kemények vagyunk magunkkal, 0417# ezt más néven kereszténységnek is hívhatjuk, kultúrkereszténység formájában, és akkor vagyok igazán jó 0427# keresztény, ha hamuszürke lárvaarccal, érzelmektől látszólag mentesen önkontroll-zseni vagyok. Te engem nem 0437# tudsz kiborítani, nagyon korán kéne fölkelned ahhoz, hogy engem te kikészíts...Tehát egy olyan apuka, aki előtt 0447# egy olyan ideálkép lebeg, hogy a gyerekei őt sosem fogják kiborítani. Az lehetetlen. Mert én vagyok az apátok. 0458# Ezért én önuralmat gyakorolok magam fölött, és persze, persze ... fölöttetek is! De ezt nem nyíltan teszem, 0468# hanem olyan módokon, hogy ez különösebben ne derüljön ki. Tehát a harmadik pont úgy szól, hogy a protestáns 0478# etika, ugye itt most nem értitek félre, ez nem ilyen katolikus-protestáns civódás akar lenni a részemről, hanem 0488# utalás egy könyv címére. Tehát úgy tűnik, amikor belehúzunk, és a kereszténység nevében megpróbálunk érzelmek 0499# nélkül élni, azokat lebecsmérelni, lenézni, és a rációt fölhelyezni az oltárra, akkor máris újabb szöget vertünk 0509# ebbe a családi koporsóba. 0512# 0512# Négy. Képesek vagyunk-e sohasem kiborulni a saját gyerekeinktől? Na ne már, hogy te képes vagy rá, ez 0522# lehetetlen, a szüleinknek sem ment! De minél inkább azt gondolom, hogy akkor vagyok jó csávó, jó keresztény, 0532# rendes apa, igazán jó református, igazán belevaló katolikus, hogyha van önkontrollom, akkor, amikor tapasztalom 0543# azt, hogy erre nem vagyok képes, akkor belehúzok abba, hogy mégiscsak sokkal jobban járok én, ha fölötte 0554# gyakorlom a hatalmat. Akkor továbbra is fönntarthatom magamról azt a képet, hogy én vagyok az erős, és én vagyok 0565# a belevaló, mert én valóban sosem készülök ki attól, hogy milyenek a gyerekek. Milyen gyerekek, hol vannak a 0576# gyerekek? A gyerekek a szőnyeg alatt kétdimenzióssá váltak, s akkor jönnek csak elő a szőnyeg alól, ha az apuka 0587# elment. Így aztán az apuka büszkén mondhatja el a munkahelyén, hogy náluk a családban rend van. Igaz, hogy a 0597# gyerekek kétdimenziós formában léteznek, de ez megéri az apukának, hiszen így, miután protestáns és végül is a 0608# gyónás is egy baromság, ezért őneki nincs mivel különösebben szembenézni, hiszen ő jól teszi a dolgát, gyerekei 0620# fegyelmezettek. Igaz, az egyik asztmás, jé, a másik cukorbeteg, pedig még csak 5 éves...de hát az Isten csak 0630# azokat fenyíti, akiket szeret! Harmadik gyerekünk valahogy újból és újból baleseteket szenved, pedig még csak 8 0641# éves, hm... Isten nagyon szeret minket! Hát, tudjátok...! 0647# Egy olyan szülőről, vagy szülőkről beszélünk, akik kifacsart módon, hogy fönntarthassák az önmagunkról alkotott 0658# pozitív képet,hogy ők milyenek, ahhoz fölhasználják a gyerekeik gyöngeségét, és miután abban akarnak kéjelegni, 0669# hogy ők mennyire, milyen döbbenetes önuralommal rendelkeznek, ezért inkább fölöttük gyakorolnak hatalmat, hogy 0680# ne derüljön k, hogy ez mégsem megy nekik annyira. 0685# A következő pont: Mindez melyik érzés rovására történik? Mi lesz az az érés, amit ezeknek a szülőknek 0695# mindenképpen gúzsba kell kötni ahhoz, hogy önkontroll, eszménykép, tudjanak a tükörbe nézni? Egyértelmű, hogy ez 0706# az érzés a harag. A haragot, az agresszív indulatokat gyökerében el kell fojtani. Ezt nem tudatosítjuk 0716# magunkkal, mert a te jóapád sohasem haragszik. Hanem nevel. Tehát van itt egy apuka vagy egy anyuka, aki nem 0727# haragszik, hanem megfelelő pillanatokban, megfelelő módon a gyermekét a testi úton fegyelmezi. Mikor anyukád 0738# ütlegel téged, akkor ő nem haragból teszi. Mert ő katolikus anya. Katolikus anya nem haragból üt, hanem 0748# pedagógiai stratégiából, hűvös átgondoltsággal. Előtte elment a gyóntató atyjához, és megbeszélte, hogy akkor 0759# szabad fenyíteni a gyereket, hogyha nem indulatból teszi, mert az indulat az olyan csúnya dolog. De indulat 0770# nélkül szabad a gyerek javáért. S amikor agyba-főbe veri a gyerekét, indulat nélkül, hát az a legszebb! Nem? Az 0781# milyen nemes, emberi és kultúrkeresztény! Szóval a szülőknél súlyos módon gátlás alatt van a harag és az 0791# agresszió. De ezt a világért sem ismernék be maguknak. Ezért mi fog ebből következni? Az, hogy a gyerekeik 0802# kontrollálására olyan utakat választanak, amelyek a 'Ne ölj!' parancsba véletlenül se ütköznek. Mondjuk, ha van 0813# egy katolikus szülőpár, akkor mondjuk érzelmileg manipulálják és zsarolják a gyerekeiket. Sosem felejtem el azt, 0824# amikor egy pap előadta nekem teljes meggyőződéssel, hogy amikor ő az osztályban már nem tudja fegyelmezni a 0835# gyerekeket, akkor azt szokta mondani, hogy jó, csinálhatjátok ezt elem, de akkor én nem foglak titeket szeretni. 0846# S most képzeljétek el a kis elsősöket, ahogy a nagy pap bácsi ezt mondja nekik, hogy 'jó, csináljátok nyugodtan, 0857# nyugodtan kopogj a radírgumival ilyen pofátlan módon, de ha tovább kopogsz és firkálsz a füzetkéd sarkára, nem 0868# szeretlek!' Hát egy 6-7 éves gyerek ennek nem szokott annyira ellenállni, hanem inkább beijed. 0877# Mi következik ebből? A szülők az agressziójuk és haragjuk kiáramlásának olyan módszereit választják, amelyektől 0888# saját maguk előtt nem kell szégyenkezniük. Az érzelmi zsarolás klasszikusan jó lehetőség arra, hogy sose kelljen 0899# azt gondolni, hogy valami erkölcsileg kifogásolható dogot teszek. Tapasztalat. 10 éve vagyok pap, 10 év alatt 0910# még egyetlen édesanya, édesapa, nagymama vagy nagypapa nem gyónta azt meg nekem, hogy érzelmileg zsarolta a 0921# gyerekét. Én ilyen gyónást még sosem hallottam. Ennek van egy párja, azt is nagyon szeretem; amikor a 0931# szavainkkal olyasmiket mondunk a gyerekeinknek, emlékezzetek a tavalyi évre: 'Ne létezz!' 'Ne érezz!' 'Ne légy 0942# boldog!' 'Ne légy sikeres!' 'Ne gondolkodj!' 'Ne cselekedj!' 'Ne tégy magadért!' 'Ne is legyél!' - amikor 0952# olyasmiket közvetít egy szülő a szavain keresztül, amelyeket megint csak sohasem fog meggyónni. Soha. És hogyha 0963# a szülőt a pap szembesíteni ezzel, a szülő hihetetlen módon fölháborodna, és azt gondolná, hogy az ő megszentelt 0975# nevelése ellen liberális támadás történt a felelőtlen pap részéről. És különben is, mit tudja a pap, hogy kell 0986# egy gyereket nevelni! Amikor veszélyeztetem a gyerekem önbecsülését azért, hogy fegyelmezett gyereket kapjak, 0996# akkor az a 'Ne ölj!' parancs alá tartozik. Milyen sok szülő azáltal fegyelmezi a gyerekét, hogy elveszi az 1007# önbecsülését. Milyen sok gyerek él úgy, hogy az önállóságáért fizet, az önállóságát beáldozza azért, hogy a 1018# szülei őt elfogadják és elismerjék. És utána aztán ez a szülő, amikor a gyereke 25, 35 vagy 50 éves, még mindig 1029# a fejéhez vághatja azt: "Ugye én megmondtam neked, hogy semmire sem viszed az életben!" Tudjátok, a hideg 1039# borsódzik a hátamon ezektől a filmektől...apácás filmek. 2 évente legalább van egy francia, egy német vagy egy 1050# amerikai film, de főleg francia és német, amelyben megnézhetjük, hogy néhány évtizeddel ezelőtt a gonosz apácák 1061# milyen brutális módszerekkel nevelték a gyerekeket. Sajnos ebben sok igazság van. Sajnos. Én ezektől a 1071# filmektől...eszem ágában sincs őket megnézni, de hogy ilyesmik történtek, ez nagyon valószínű. Hallottam 1082# ilyesmiről. És azt gondolom, hogy ezek a kedves nővérek meggyőződéssel vallották, hogy éppen a legjobbat teszik. 1093# Sajna. És nem hiszem, hogy különösebben gyónni jártak volna, hogy milyen eszközökkel érik el a növendékeik 1103# fegyelmét. Ajvé. Azért van itt kollektíven megbánnunk. Bőven. 1110# 1110# Az elfojtott harag és agresszió a legegyszerűbb és legkisebb ellenállás irányába hat: ez pedig a gyerek. Mert a 1121# gyerek védtelen, manipulálható, zsarolható, olyan mondatokat lehet neki mondani, hogy ihaj-csuhaj. Mi történik 1132# ilyenkor? Végül is egy rejtett módon agresszív szülővel van dolgunk. Az anya is lehet az, mind a kettő is lehet 1143# az. Ez a gyerek számára folyamatos stresszforrást jelent. A gyerek megtanul egy kiszolgáltatottságban, 1153# folyamatos nyomás alatt és stresszben élni. Ez fogja számára a normalitást jelenteni. Mit lehet ilyenkor tenni? 1164# Vagy próbál menekülni, vagy pedig behódol. Más verzió nem nagyon van. Ha ez hosszú ideig tart, akkor kialakul 1175# egy rendszer, amelyben a gyerek önmagát rossznak tartja, szüleit pedig idealizálja. Erről már sokat beszéltünk. 1186# Nő a szégyenérzet, szorongás, önértékelési zavarok; saját szükségleteim, vágyaim, érzéseim eltűnnek. Már csak 1197# arra marad erőm, hogy a szüleimre figyeljek. Akkor kialakul ez a bizonyos látszat-én. És ennek a bizonyos 1208# látszat-énnek lesznek hiedelmei, meggyőződései, amelyek ebből a rendszerből fakadnak. Felnőttként letagadja 1218# saját magát, ha egyáltalán tudja, hogy ő kicsoda. Milyen nagy dolog, amikor egy felnőtt azt mondja 30 vagy 60 1229# évesen: Most gondolom azt, hogy fogalmam sincs, hogy ki vagyok! Kinek az életét éltem? Gőzöm sincs!! Jár hozzám 1240# most épen egy fiatalember, döbbenetes, hogy micsoda harcot folytat azért, hogy rátaláljon arra, hogy ki a fene 1251# is vagyok én. Most kb. 2 éve jár, és néhány hete jutott el oda, hogy először elfogadjon valamit komolyan saját 1262# magából. Amit addig végtelen végig letagadott, hogy az nem lehet. Két év küzdelem! Ha ti tudnátok, hogy mennyit 1274# szenvedett ezért! És még csak most van az elején, hogy valamit tud önmagáról! És persze az egész család 1284# kikészült tőle, mert most már nem az a jó gyerek, aki mindenre bólogat. Ilyenkor a felnőtt összekeveri a saját 1295# életét, és mások életét, saját felelősségét, mások felelősségét, saját problémáit, mások problémáit, magam 1306# érzését, meg a mások érzését. És kialakul egy kölcsönös függés, már felnőttként, valakitől. S a kölcsönös függés 1317# visszavisz engem oda, amit már megtanultam: ha függő helyzetben van tőlem valaki, vagy én függök valakitől, az a 1328# legjobb módszer arra, hogy egy helyzetet kézben tartsak. Akkor talán kontroll alatt tudom tartani ezt a 1338# helyzetet. Ezért van szükségem arra, hogy féltékeny legyek, és neked ne legyen magánéleted. Hogy mindent tudjak 1350# rólad. Hogy belebolonduljak abba, amikor belegondolok, hogy énelőttem valaki mással is csókolóztál. Éppen egy 1360# héttel ezelőtt volt nálam valaki. És amikor elkezdett belegondolni abba, hogy a vőlegénye őelőtte lefeküdt más 1371# valakivel, akkor pánikrohamot kapott. Na, ehhez mit szóltok?! Még a másik múltját is kontrollálnom kell! Muszáj! 1383# Muszáj! Ezt akartam nektek röviden összefoglalva elmondani, mert ha látunk egy ilyen életutat, akkor ebből 1393# adódóan nem csodálkozunk azon, hogy valaki miért lesz társfüggő. Mert ezt tanulta meg. És a függés tűnik az 1404# egyetlen jó lehetőségnek arra, hogy kontroll alatt tartsa a saját életét azáltal, hogy kontroll alatt tartja a 1415# másik ember életét. Ez a logikája. 1419# 1419# Na, akkor mondom a tévhiteket. De előtte egy rövid megjegyzés. A tévhitek, egész biztos vagyok benne, hogy 1428# különböző szinteken fognak elérni benneteket. Lesznek olyanok, akik mellett teljesen el fog menni, érdektelen 1438# lesz. Lesznek olyanok, akik racionálisan álltok majd ezekhez a kijelentésekhez, és azt mondjátok, 'Hm, érdekes', 1448# vagy kevésbé érdekes. Lesznek olyanok, akiket majd szíven üt. S lesznek olyanok, akiknek nagyon rossz érzéseik 1457# lesznek. Én nem tudom, hogy kit hogyan és hol fog majd ez eltalálni, de mondanék egy fontos dolgot. Ez pedig az, 1467# hogy ahhoz, hogy megtudjuk, hogy milyen tévhiteink vannak, milyen fals meggyőződéseink, az az állapot, amiben 1477# most vagytok, nem alkalmas. Vissza kéne idéznetek olyan élethelyzeteket, amikor abból a 43 pontból valami 1486# előjött belőletek. Olyan élethelyzeteket, amelyekben érzelmileg olyasmi történt veletek, amit nem tudtatok 1496# kontrollálni. Mert azokra az élethelyzetekre visszagondolva derül csak ki, hogy ott egészen mélyen milyen 1505# meggyőződéseitek vannak. Hiszen a meggyőződéseink nagyon korai életszakaszból jönnek. Ezért leggyakrabban nem is 1515# tudatosak. Hiszen akkor váltak meggyőződésünkké, amikor még nem tudtunk reflektálni magunkra. Ezért a legtöbb 1525# ember az igazi, mély meggyőződéseiről nincs is tudomással. Nem tudjuk, hogy ezek a mi legmélyebb 1534# meggyőződéseink. 1535# Szeretnék egy példát mondani erről. 21 éves koromban voltam elsőáldozó. Felnőtt, ifjúkori megtérő vagyok. 1544# Szüleim sosem beszéltek vallási dolgokról, gimis koromban kezdtem el ezzel komolyabban találkozni, hát 1553# komolyabban... úgy egyáltalán. Arról, hogy pokol, hát aztán meg pláne nem beszéltek nekem a szüleim. 30 valahány 1563# évig abban a hiszemben éltem, hogy én nem félek a pokoltól. Miért félnék, hiszen senki nem ijesztgetett vele. 1573# Soha senki nem mondta, hogy attól félni kell, nem kaptam semmi ilyen nevelést, nem gondoltam, hogy nekem 1582# üdvözülnöm kéne, nem gondoltam, hogy van mennyország meg pokol. Ilyen képzeteim azt gondoltam, nincsenek. 1592# Egyszer, voltam olyan 37 éves, érzelmileg ilyen nagyon feldúlt állapotban elkezdtem imádkozni. És ahogy 1601# imádkoztam, s az imádságom kezdett el mélyülni és mélyülni, újabb és újabb érzések törtek föl belőlem, egyszer 1611# csak rádöbbentem arra, hogy én félek a kárhozattól. Igazából ez a felismerés rendített meg a lehető legjobban, 1621# mert mindenre számítottam, csak arra nem, hogy ez bennem van. Leéltem simán úgy 37 évet, meg 7 éve voltam pap, 1630# hogy azt gondoltam, ti lehet, hogy féltek tőle, meg lehet, hogy nekem jó, hogy nem kaptam vallásos nevelést, 1640# mert én nem tudtam így felnőni, hogy egy kicsit is féljek ettől. S rá kellett jönnöm, hogy én sem vagyok 1649# kivétel. S akkor elkezdtem nyomozni, hogy honnan jön belőlem a pokoltól való félelem. Miközben itt a fejemben 1659# mindig elutasítottam ezt, s azt mondtam, nevetséges, egyáltalán nem motivál a kárhozattól való félelem. 1668# Legföljebb szeretnék üdvözülni, de a kárhozattól való félelem teljesen érzelmileg nem hat rám. S tudjátok, 1678# rájöttem, hogy miután szüleim nagyon szerették a képzőművészetet, volt egy csomó képzőművészeti album otthon. 1687# Rengeteg könyvünk volt, és az alsó sorban voltak ezek a legnagyobb albumok, ami azt jelenti, hogy én már 1697# általános iskolás korom előtt le tudtam venni ezeket az albumokat, hiszen azok voltak legalul, mert azok voltak 1706# a legvastagabbak, és én ezeket nézegettem. Hát, mit ne mondjak... Talán ismeritek, ilyen vastag Bosch kötet. 1716# Nagy fekete betűkkel. S ahogy kezdtem visszaidézni a gyerekkoromat, rájöttem, hogy én még iskolába se jártam, 1726# amikor ezt az ilyen vastag Bosch kötetet előszeretettel lapozgattam. Lapozgattatok már Bosch kötetet? Hogy 1735# előszeretettel vagy nem, azt nem tudom, de szerintem az olyan 18 éven fölülieknek való! Én pedig 6 évesen, 1745# sitty-sutty! És nem volt ráírva a Bosch kötetre, hogy szülői felügyelet nélkül 18 éven aluliaknak nem ajánlott, 1755# vagy ilyesmi, nem volt rajta sárga karika. Tehát én, mire iskolás korú lettem, többszörösen végigtanulmányoztam 1764# Bosch vízióját a kárhozatról és a pokolról, s a szüleimnek nem kellett egyetlen mondatot sem szólni erről, én 1774# már régen be voltam gyulladva. De ahhoz, hogy ez bennem van, ehhez egy iszonyú nagy érzelmi megterhelésre volt 1784# szükségem, aztán el kellett kezdenem imádkozni, aztán az imádságban még mélyebbre menni, s ott egyszer csak 1794# megjelent ez a félelem. Amiről azt gondoltam, hogy nincs. 1799# Ezt azért tartottam fontosnak elmondani, mert most olyan meggyőződéseket fogok mondani, amelyekről lehet, hogy 1808# így kapásból azt fogjátok mondani, hogy ugyan, dehogy! És lehet, hogy pontosan úgy vagytok vele, mint én voltam 1818# 3 évvel ezelőtt a kárhozattól való félelemmel. Ezt azért mondtam, hogyha eddig biztonságban lettetek volna, 1828# most... Tudjátok, mit! Még mindig nem kezdek bele! Szeretitek, ha ilyen vagyok? Nem? Ugyanis 2 vagy 3 részletben 1838# föl fogok olvasni nektek egy beszélgetést. A beszélgetés egy riporter és a félelem között zajlik. Ugyanis volt 1848# egy riporter, aki meginterjúvolta a félelmet. Érdemes meghallgatni! 1854# 30:54-től 35:12-ig (azt hiszem, benne van a Függőségtől az intimitásig c. könyvben) 1861# Riporter. Ezt nem fogom mondani, úgyis evidens lesz, hogy ki a riporter, és ki a félelem. 1869# "Köszönöm, hogy fogadott, hálás vagyok, hogy időt szakít rám. Mielőtt elkezdjük, ön véletlenül nem terapeuta? 1879# Nem, szó sincs róla, a helyi lap tudósítója vagyok. 1883# Helyes. Torkig vagyok ezekkel a terápiás fazonokkal. Fikarcnyit sem törődnek azzal, hogy megismerjenek. Csakis 1893# azt akarják, hogy megváltoztassanak, hogy a fejemre olvassák, milyen komisz vagyok. 1900# Ne aggódjék, kérem. Az én munkám az, hogy olyan cikket írjak, amely korrekten mutatja be önt. Ennyi. Ön szerint 1910# mi a legfontosabb, amit tudnom kéne önről? 1914# Azért dolgozom, hogy megmondjam az embereknek, meg fogom őket védeni, és meg is teszem. 1922# Hogyan? 1922# Azzal, hogy ráébresztem őket a veszélyre. Hogy vigyázzanak, és mindig a legrosszabbra számítsanak és készüljenek 1932# föl. Arra nógatom őket, hogy védjék meg magukat, építsenek fedezékeket. 1939# A világ veszedelmes hely, ön pedig mindig és mindenkor erre figyelmezteti őket. Ez az ön legfontosabb feladata? 1949# Nos, bizonyos, hogy az egyik legfontosabb. 1952# És mik vannak még? 1954# A dolgok sűrítése. A választások és reakciók korlátozása. 1959# Ez miért fontos? 1960# Mert kordában tartja az embereket és a kultúrákat., Visszatartja őket a kockázattól, vagy a túl sok tanulástól. 1970# Mondana többet is a választások és a reakciók korlátozásáról? 1976# Természetesen. A dolgom az, hogy a válaszreakciókat 2 lehetőségre szűkítsem. Harc vagy hátraarc. Küzdelem vagy 1986# menekülés. Csak ezek a választások azok, amiknek értelme van a mai világban. 1992# És mi van akkor, ha az emberek nem hallgatnak önre? 1997# Sok más választási lehetőségük is van. 2000# És hogyan győzi meg az embereket, hogy az rossz lenne nekik? 2006# Könnyen. Éreztetem velük, hogy túl sok lehetőség zúdul a nyakukba, és nem képesek választani köztük. Megkönnyíti 2016# a dolgokat, hogy csak kettőt kínálok. 2019# Ön szerint mire fontos még megtanítani az embereket? 2024# Hogy az élet nem tréfadolog. Túlságosan komoly és rettenetes ahhoz, hogy élvezni lehessen. Az életet úgy kell 2033# élni, ahogy a szarvas él a vadászidényben. 2037# Tökéletesen igaz. Fején találta a szöget. Mindenféle szörnyű dolog van, ami az emberekkel megeshet. 2046# A dolgom az, hogy állandóan emlékeztessem erre őket, és elérjem, hogy mindig résen legyenek. 2054# Szóval ön azt mondja az embereknek, hogy a világ a fenyegető veszedelmek meg a lehetséges szerencsétlenségek 2064# színhelye. 2065# Ühüm. Meg kell hagyni, nagyon úgy fest a dolog. 2069# Mit akar ön, hogyan lássák az emberek önmagukat? 2073# Úgy, hogy képtelenek szemtől szembe megvívni velem. Tulajdonképpen arról győzöm meg őket, hogyha egyáltalán 2083# éreznek engem, akkor valami baj van velük. Hogy mindent meg kell tenniük azért, hogy megszabaduljanak azoktól az 2092# érzésektől, amelyeket én nyújtok nekik. 2096# És hogyan tudnak öntől megszabadulni? 2099# Természetesen sehogy. Én osztom a lapokat. van egy trükköm. Harc vagy hátraarc módszert alkalmazok. Olyan életre 2109# kényszerítem őket, amelyben menekülni és mindent kerülni kell. Ahelyett, hogy szembenéznének velem, menekülnek 2119# és rejtőznek. Meg tudom győzni az embereket, hogyha szembenéznek velem, meghalnak. Pedig épp az ellenkezője az 2129# igaz, de nem hagyom, hogy erre az emberek rájöjjenek." 2134# Ez a riport első fele a félelemmel. 2137# Akkor nézzük a tévhiteket. 2139# 1.Mások szeretetét kikényszeríthetem, figyelmét, elfogadását ki kell kényszerítenem. Tehát mások szeretetét ki 2149# lehet kényszeríteni, a figyelmet és az elfogadást pedig ki kell kényszeríteni. Ez azt jelenti, hogy a szeretetre 2159# méltóságra kell törekedni. Nem azt megtanulni, hogy hogyan szerethetnélek téged, hanem hogy hogyan cserkésszelek 2169# be úgy, hogy te engem szeretetre méltónak tartsál, és ezért elkezdjél bejönni az én utcámba. Ezért vannak nagyon 2179# jó parfümjeim. Ezért nagyon sok pénzt keresek, sokat dolgozok, és ezért van egy tök jó kocsim! Meg egy nagyon jó 2189# lakásom. S elég eszem volt ahhoz, hogy 39 éves legyek, s csak így házasodjak meg. Így aztán már nagyon jó parti 2199# vagyok; s miután nagyon jó parti vagyok, már nagyon olyanná alakítottam magam, hogy engem mindenképp érdemes 2208# szeretni. Ezért érdemes engem választanod, és bejönni az én utcámba. 2214# A másik. Az a tévhit is kapcsolódik ehhez: muszáj, hogy az emberek szeressenek! Nem tudom elviselni, ha kiderül, 2224# hogy valaki nem szeret engem. Minden nekem fontos személynek az a 'dolga', hogy engem elfogadjon és szeressen. 2234# Muszáj, hogy a nekem fontos személyek engem elfogadjanak! Ha ez nem történik meg, félek. Dühös vagyok, 2243# vádaskodom, csábítok, vagy folyamatosan bocsánatot kérek. Ismeritek azt, amikor valaki mindig jó benyomást akar 2253# kelteni a környezetére? Hmmm? Ismerős? Mindig! Amikor emberek közé megy, sosem mutatja, hogy szomorú. Soha. 2263# Meghalt egy közeli hozzátartozója, bemegy a munkahelyre, és nem veszik rajta észre. Mert mindig tartja magát. 2272# Muszáj, hogy szeretetre, elfogadásra méltónak hasson. Az ilyen ember ezért nyilván a haragját sem mutatja ki. 2282# Vagy ha egyszer véletlenül azt mondja, hogy dühös, akkor utána ötvenszer bocsánatot kér. Ez volt az első. 2292# 2292# 2. Én nem tudok, és nem lehetek olyan boldog, mint mások. Nem is tudok, de nem is lehetek olyan boldog, mint 2304# mások. Alig tudom magamat jól érezni. És minél jobban érzem magam, annál inkább bekúszik az agyamba egy 2316# gondolat: ennek meglesz a böjtje! Jön egy gondolat: nem sokáig fog ez így tartani! Vagy: mit készít nekem Isten, 2329# hogy adott nekem egy kis pihenő időt? Most biztos valami nagyon nagy megpróbáltatás ér, hogy egy kicsit 2341# kipihenhettem magam. Ezt én már elég sokat hallottam felnőtt emberektől. 'Az utóbbi időben nem történt velünk 2354# semmi baj. Annyira félek!' Azután: nem lehetek olyan boldog, és nem is tudok olyan boldog lenni, mint mások, 2366# ilyenkor másokat persze idealizálok. Ilyenkor arról beszélek, mindig velem történnek ilyen dolgok! Ez ismerős? 2379# Csak én lehetek olyan peches, hogy elment reggel előttem a busz. Nem elég, hogy elaludtam, még a busz is elment 2392# előttem! A mai napom tönkre van téve! Hát ez ez. Akkor ma már nem lehetek boldog. Emlékszem azokra a kedves 2404# ismerőseimre, akik mondjuk valamire súlyosan ráébredtek egy beszélgetés során, mondjuk reggel kilenckor, s akkor 2417# úgy mentek el: "Na, ez azt jelenti, hogy ma már én nem tudom jól érezni magam!" Egy kedves pap barátom elkezdett 2430# terápiára járni. De jó, hogy megtette! Azt mondta, mindenképpen a szabadnapomon járok terápiára, mert utána 2443# teljesen ki vagyok készülve. Teljesen. Az a napom már munkára alkalmatlan. Amikor valaki belekezd egy ilyen 2455# folyamatba, akkor ez nagyon könnyen így van. S amikor már valaki egy kis rutint szerzett, s kezdett gyógyulni, 2468# akkor egyszer csak rájön, hogy egy komoly, fájdalmas felismerés után ő még lehet boldog egy óra múlva. Nem kell 2481# két napig beledögleni. 2483# Aztán. A boldogságot ki kell érdemelni. Micsoda hülyeség!! Ki mondta ezt nektek?! Ja, tudom, apukátok. Ez egy 2496# klasszikus kultúrkeresztény mondat. Édes fiam, először az összes kötelességedet megteszed! Igaz, hogyha az 2508# összes kötelességedet megteszed, akkor nem jut időd aludni, mert sokkal több kötelességed van, mint amennyi a 2521# kis életedbe belefér. De apád jót akar neked, azt akarja, hogy ember legyél! Hát, ez nem nagyon fog neki 2533# sikerülni, már az embernek lenni, mert inkább nyomorult pötty lesz. Az apukája pedig azt mondja"És mi lett volna 2546# veled, ha nem vagyok ennyire szigorú, hát akkor milyen ember lennél?" Szóval ez egy kultúrkeresztény baromság, 2559# hogy a boldogságot ki kell érdemelni. És amikor kegyelemszerűen lennél boldog, akkor rögtön azt mondod: "Ehhez 2571# nincs jogom!" Mi történik? S miután voltál olyan botor, hogy a keleti filozófiával is incselkedtél, eszedbe jut 2584# a karma-tan. A nemjóját! ha valaki egy ilyen rendszerben él, akkor egyébként keresztény, kereszténységéből 2597# fakad, hogy tilos boldognak lenni. S amikor végül mégiscsak kegyelemszerűen boldog, akkor nem azt mondja, hogy 2609# ó, Isten meglátogatott engem! nm ezt mondja! Hanem akkor hirtelen behozza a keleti tanítást, s azt mondja, jaj, 2622# akkor karma-tan. Ha most boldog vagyok, akkor meglesz a visszahatás. Most boldogság, aztán sírás. Minek ez a 2635# boldogság, a fene egye meg, hogy lehetek olyan szerencsétlen, hogy boldog vagyok?! A legnagyobb átok boldognak 2648# lenni! Mert ha érdemtelenül vagyok boldog, az azt jelenti, hogy újabb nagy szenvedések várnak rám. Ezért hogy 2660# tudok kijönni ebből a kelepcéből? Gyorsan megtiltom magamnak, hogy boldog legyek! Hülyeségnek hangzik, ugye? 2673# Milyen gáz, hogy közben meg így élünk! A boldogságra méltónak kell lenni. Aki nem méltó, az nem érdemli meg. Hát 2686# erről beszélek. És végül? Igen, ezt az előbb elmondtam, hogy tönkreteszi a saját boldogságát. Mert akkor 2698# legalább nem vár rá büntetés. 2701# 3. Nem tudom elviselni a szenvedést, a magányt, a szégyent, az elutasítottságot. Az a meggyőződésem, hogy ezt 2714# képtelen vagyok elviselni. Mondjuk szakítasz a barátoddal, és egy hét múlva összejössz egy másik pasival. 2726# Szakítasz a barátnőddel, két napig rosszul vagy, s a harmadik nap, hát, azért vannak más nők is, nézzünk csak 2739# körbe, tényleg, mennyi nő van itt! Mindemögött az van, hogy képtelen vagyok egyedül lenni. Az nekem nem megy. 2751# Egyedüllét egyenlő halál. Ugye elhitetem az emberekkel, mondta a félelem, hogyha szembenéznek velem, akkor meg 2764# kell halniuk. Ha egyedül kell lennem, bele fogok dögleni. Ha valaki elutasít, bele fogok dögleni. Na. Ha 2776# szenvedek, abba is bele fogok dögleni. Ezért a szenvedést mindenképpen enyhíteni kell valahogy. Ezért, ha már 2789# úgy érzem, hogy a szenvedést nem bírom enyhíteni, elviselni, akkor lemegyek a játékterembe, s a félkarú rablóval 2802# játszom. S ahogy ott húzogatom a fél karját, szegény, már a rabló, érzem azt az enyhületet. "Jól van, mégiscsak 2815# azért egy kicsit...ez most így jó. igaz, most vesztettem el 10.000 Ft-ot, de kicsit jobban vagyok. 15.000, nem 2827# baj, de megéri!" Az ilyen fajta enyhületnek aztán ezer formája van. Ezt nem akarom tovább ragozni. 2839# Azt hiszem, egyszer már elmeséltem nektek, édesanyám együtt szült egy másik nővel. Nem teljesen együtt, tehát 2851# mindenki tette a maga dolgát, de mindenesetre együtt gyüttek elő a gyerekek. Aztán betolták őket a kórterembe. 2864# Tehát visszakerültek. Mellette meg feküdt egy hölgy, s a hölgy a következőt csinálta. Anyukám nagyon büszkén 2877# mesélte el mindig ezt a történetet. Feküdt a hölgy, s azt mondja: 'Levegőt! Levegőt!' Hát én nem szültem még, 2889# tehát igazából hihetetlenül semmilyen jogom nincs bármilyen történetet elmondani, mindenesetre anyukám virult, a 2902# másik hölgy pedig... Erre bejött a nővér. Erre, hogy mindenképpen hallja a nővér: "Levegőt!!!" A nővér a 2914# következőt reagálta: "Van itt levegő, csak venni kell!" És képzeljétek, meggyógyult! Rögtön lett levegő, jött ez 2927# élet,fölment a pulzus, minden. Ez párhuzama annak, hogy azt gondolom, mindjárt beledöglök. 2938# (Egészségedre! Mi van veled, Zsuzsi? Te megfáztál! Nem, allergia. Zsuzsinak hátul egy helyet kérek!) 2950# 2950# 4. Mások felelősek az én érzéseimért. Emlékeztek, elmondtam ezt az életutat. A harag és az agresszió 2962# elfojtásával párhuzamosan az egyik legzseniálisabb módszer, hogy amikor dühöngök, és amikor olyan dolgokat 2974# mondok, amiket meg kéne gyónnom, azokat nem gyónom meg, mert azt mondom, hogy fölmérgesített a felségem. Mert 2988# értitek, akkor lenne bűn, hogy én ordibálok és a miskakancsót szétverem a házastársam fején, ha ezt minden 3000# előzmény nélkül tenném. Amolyan brutalitásból. Az bűn! De ha a feleségem előtte azt mondta, hogy 'Drágám, a 3013# nyakkendőd nem áll túl jól.' és én erre reakcióként csinálom, ja, hát az más! És a gyónásom így hangzik: A 3026# feleségem fölbosszantott, naná, hogy szétvertem a fején a miskakancsót, szerintem atya se tette volna másképpen! 3040# Ez egy tök mókás mondat, legalább hússzor hallottam, évente kétszer. Beleszúrtam a konyhakést, szerintem atya 3053# sem csinálta volna másképpen, legföljebb a villával, de azt akkor többször. Mert mégiscsak... Ahogy nem szoktuk 3066# gyónogatni, hogy érzelmileg zsarolok, hogy a másik önértékelését, önérzetét, önbecsülését súlyosan károsító 3079# mondatokat mondok, nem szoktuk azt sem meggyónni, hogy másokat teszek felelőssé a saját érzéseimért, és az ebből 3093# fakadó tetteimért, mert hiszen azoknak oka van. Ez a felelősség áttolásának a legegyetemesebb módja, amit 3105# szerintem mindnyájan gyakorlunk. Ehhez szokott az a bődületes baromság társulni, amikor valaki a bűn súlyosságát 3119# az alapján méri le, hogy a másikra a bűnöm milyen érzelmi hatást gyakorolt. Tudjátok, hogy ez is milyen gyakori? 3132# Tehát ha a feleségem sír, akkor bűn, ha nem sír, akkor semmi. Ha a feleségem kipurcan, az súlyos bűn. De ha a 3146# feleségem az előtt, hogy kipurcanna, fogja a cuccát és elmegy, akkor gyónjon a feleségem. Mindenki, nekem úgy 3159# tűnik, hogy a saját érzéseiért.... hogy felelős-e, azt nem tudom, de mindenesetre mindenki a saját érzéseivel 3172# bánjon. Azért felelős vagyok, hogy a saját érzéseimmel mit kezdek. Hogy egy érzés jött-e vagy nem, azért nem 3185# vagyok felelős. Ugye ezt nem kell ragoznom, ez megvan nektek? Hány és hány itt ülő nőt lehetne példaként hozni 3198# arról, nem azért, mert ismerlek benneteket, hanem tudom, hogy a nőknek milyen nehéz ez, tudom. Hogy pici kortól 3212# kezdve anyukátok hányszor zsarolhatott benneteket, s mondta azt, hogy 'most anyuci nagyon szomorú!' , s közben 3225# nem is volt szomorú, csak mondta. És te rögtön összehúztad magad kis pöttyé. 'Húú, anyukám! Mit csináltam?!' 3238# Milyen drámai történetet hallottam! Egy első osztályos kislány. Ugye, most nincsen számokkal értékelés. Nincs! 3251# nagyszerű! Ezért az egyik pedagógus kitalálta: színekkel értékel! Értitek: ez tök más! Ezzel nagyjából 3264# látleletét adtuk a mostani pedagógiai reformnak. Hosszan tudnék beszélni arról, hogyan születnek ezek a szöveges 3277# értékelések, de most ezt hagyjuk. Tehát: nincsenek számok! Liberális pedagógia....színek: piros, zöld, sárga, 3290# narancssárga, fekete. Na most, itt van a színes értékelés. S képzeljétek el, viszi haza a gyerek, hetente kap 3303# egy színt. Szám nincs. Szín. Fél év alatt egyetlen egyszer a zöldből, ami nem ötös, a sárgába csúszott, ami nem 3317# négyes, hanem sárga. S amikor látja az anyukája otthon, hogy az ellenőrzőben, ami szintén nincs! Csak egy füzet4 3330# mert az egész más! S viszi haza füzetet, amin angyalkák vannak, meg kisautk, mert az is egész más, az 3343# gyerekbarát. És akkor ott van, hogy sárga csík. Szülő elborzad, egy ilyen furcsa rángás, az én nagylányom, 7 3356# éves, az én nagylányom! Súlyosan leszidja a nagylányát, hogy csúszhatott le a zöldből a sárgába! Amíg én 3368# dolgozok érted, te csak úgy lecsúszol? Ja, hogy nem engedtelek el szánkózni Annak is megvolt az oka! na szóval, 3382# lecsúszott a sárgába, jön a büntetés: azért,mert fél év alatt egyetlen egyszer lecsúsztál a zöldből a sárgába, 3395# ezért egy hétig nincs tévé! És különben meg anyu szomorú. Azaz dühös. Azaz szomorú. Azaz csalódott. 3407# Ezért értelek meg olyan nagyon titeket. Mert a lányok nagyon könnyen megtanulják azt, hogy nem jó, ha az anyu 3420# szomorú, és felelős vagyok az anyukám érzéseiért. Mert hosszú éveken keresztül az anyukám énmiattam szomorú. De 3433# bűnös egy lélek vagyok! Elmondjam, hogy ez a kislány mit csinált? Tanulságos! Mikor egy hétig nem nézhetett 3446# tévét, akkor a pedagógus a következőt látja: a kislány ül a széken, szerintetek mit csinál? Oldja a feszültséget 3460# és a szorongást. Hogy szokott egy ilyen történet katasztrófába torkollni? Úgy, hogy a pedagógus, aki látja, hogy 3473# a kislány folyamatosan ezt csinálja (recseg a székkel), mondjuk behívatja a szülőket, s mondja, hogy 'Kedves 3486# anyuka! Sajnos én rajzoltam azt a sárga csíkot a kislány füzetébe, de most volna egy másik problémánk is.' S 3500# amikor ezt elmondja a kislány anyukájának, mit gondoltok, ha a sárga csíkkal egy hétig nem nézhette a tévét, mit 3513# fog kezdeni a kislánnyal ezek után? És még csak 7 éves! És tulajdonképpen nincs vele semmi baj! De meg fogja 3526# tanulni azt, hogy én vagyok felelős az anyukám, apukám, nagyszüleim érzéseiért. S felnőttként, tídidídidim... 3539# Ebből adódik az is, hogy kell nekem valaki, aki nálam erősebb, akitől függeni tudok, de akit nem készítek ki. 3552# Ugye, ha én vagyok felelős a te érzéseidért, akkor muszáj egy erős pasit választani. Nagyon erős pasinak kell 3566# lenni, hogy ne tudjam őt kiakasztani. Mert akkor egy kicsit megnyugodhatok. Ebből érdekes dinamika szokott 3578# előállni. 3580# 3580# 5. Én vagyok felelős... na, most összezagyváltam. Mert eddig arról beszéltem, hogy én vagyok felelős mások 3590# érzéseiért, igaz? De ugye ennek a párja, hogy mások felelősek az én érzéseimért. De most ezt a kettőt 3600# egybevontam, mert erre is hoztam példát, meg arra is. Az 'én vagyok felelős mások érzéseiért' a következőképp 3610# tud még továbbmenni: akkor ez azt jelenti, hogy engem állandóan nyugtalanítani kell, hogy teveled mi van. 3621# Állandóan néznem kell, hogy most milyen érzések annak benned. És ha olyan érzéseket produkálsz, amelyek bennem 3631# félelmet keltenek, mert azt gondolom, hogy azoknak én vagyok az oka, akkor ezeket az érzéseket megtiltom neked. 3642# Nők megtiltják a férfiaknak, hogy haragudjanak. A férfiak megtiltják a nőknek, hogy szomorúak legyenek. Ez 3652# klasszikus felállás szokott lenni. Mert a nő annál nagyobb bűnt nehezen tud elképzelni, hogy a férfi miatta 3663# haragszik. Muszáj 25 bocsánatkérő levelet írni! Hát nem haragudhat miattam! A férfi önérzetét meg mi kezdi ki? 3674# Ha a nője szomorú. Az én nőm ne legyen szomorú, mert én egy olyan macsó vagyok, az én nőmet én boldoggá teszem, 3684# jó? Boldog vagy?! Tehát nem lehet szomorú, mert ha szomorú, azért én vagyok a felelős, ne már! 3694# 3694# 6. Irányíthatom, hogy mások hogyan éreznek irántam, és hogyan bánnak velem. Ezt tudom irányítani. Micsoda 3706# hiedelem. Ugye az egész eddigi beszédünk arról szól, hogy szinte te nem is kellesz. A másik nélküled is végigéli 3719# az érzéseknek, a hiedelmeinek, a gondolatainak mindenféle skáláját. Te csak statiszta vagy. Előző helyemen volt 3732# egy hölgy. Több gyerekes anyuka volt, aki elvált. Ez a hölgy menthetetlen szerelembe esett irányomba. Ezt úgy 3744# fejezte ki, hogy elkezdett nekem leveleket írogatni. Végtelen számú levelet írogatott, minden nap leveleket 3757# kellett kidobálnom a kukába. A legmegrázóbb az volt, hogy amikor én tízféleképpen próbáltam vele szót érteni, és 3770# tízféleképpen lehetett látni, hogy semmiféle esélyem sincs, akkor gondoltam, hogy most kipróbálom, mi lesz 3782# akkor, ha én semmire sem reagálok. Tudjátok, mi történt? Az, hogy jöttek egymás után a levelek, s már, amelyiket 3795# elolvastam, azokban ez a hölgy az érzéseknek, a gondolatoknak, a vágyaknak, a jövőképnek döbbenetes színességét 3808# írta le, miközben én semmit sem tettem. Tehát volt egy levél, ami arról szólt, hogy vegyem már el feleségül. És 3820# hogy ő már mindent eltervezett, komolyan, minden elő van készítve, júliusban házasságkötés, és a gyerekekkel is 3833# megbeszélte azt, hogy hova megyünk nászútra. Jó, hát azért ez volt az a pillanat, amikor elmentem egy 3845# pszichiáterhez, és megkérdeztem, hogy ilyenkor mit kell csinálni. Nem képzelitek, hogy mindent elárulok?! Ez 3858# most csak egy példa. Jó, hát elmondhatom, hogy mit mondott, csak nem mondom el. Még azt is pontosan megadta, 3870# hogy mennyi spórolt pénze van a nászútra, s én mennyit költsek arra rá, hogy ez az új család majd el tudjon 3882# menni a nászútra. Én nem válaszoltam semmit. Odatelefonáltam a házasságkötő terembe, hogy le van-e beszélve 3895# tényleg. Szóval, egy hét múlva jött egy másik levél, az arról tudósított, hogy én egy rohadt szemét vagyok. Egy 3908# rohadt szemét, és hogy ővele még senki ennyire piszok és szemét nem volt, és ne is álmodozzak arról, hogy ő 3920# engem oltár elé vezet. Én pedig közben nem csináltam semmit. Hat levél szemétláda, hetedik kibontva. A 3932# következő: ő nagyon gyönge. Ő rájött arra, hogy nem tesz jót a gyerekeivel akkor, ha nincsen férje. Hogy a 3944# gyerekeinek nagyon szüksége van egy apukára. Ezért most már szedjem össze magam. Jó. Egy hét. Érzékeltettem ezt? 3957# El tudtak telni úgy hónapok, hogy én semmilyen reakciót nem adtam, és ő teljesen magában az egész kapcsolatot 3970# tudta fantáziálni. Az egészet. Élt a maga világában, és az én beszédeimet, mit tudom én, ahol engem látott 3982# papként, azt mind-mind a mi kettőnk úgynevezett kapcsolatára vonatkoztatta. Ne gondoljátok azt, hogy... Két 3995# dolog: nem pszichiátriai eset. Nem. Normális! Volt idő, amikor én ebbe majdnem megőrültem. Azért el tudjátok 4007# képzelni! A szélvédőmre rakosgatott állandóan izéket, a postaláda, küldött, meg lehetett tőle bolondulni. Volt 4020# egy pont, amikor rájöttem, hogy számára még talán ez a legjobb megoldás. Valami miatt képtelen megoldani ezt a 4033# férfikérdést. Nem tudja megoldani. Hogy miért nem, azt nem tudom, de nem tudja. Akkor belemehetne egy csomó 4045# olyan kapcsolatba, amit nem tudna vinni. Ezért van annyi ereje, hogy ezekbe a kapcsolatokba ne menjen bele. De 4058# ott van egy csomó érzése, mit tudom én, negyvenvalahány éves, kicsit idősebb nálam, de hát jól tartja magát, 4070# ezért inkább kitalál engem magának. Ezzel egy csomó érzését, indulatát, vágyát, mindent egy olyan irányba viszi, 4083# hogy azzal nem terheli agyon a saját gyerekeit. Amikor kezdett összeállni bennem a kép, hogy ő talán direkt egy 4096# olyan valakit választ, akivel kapcsolatban biztonságban van, akiről azt gondolja, hogy na, ez a a kapcsolat, 4109# amiből úgysem lesz semmi. Vagyis, a lehető legszélsőségesebben megélhetek minden érzést és vágyat, ösztönt és 4121# mindent, ami bennem van. Hogy az ő szempontjából, bár egy nagy sebzettsége van a férfiakkal való kapcsolatára 4134# vonatkozóan, ez a megoldás kifejezetten konstruktív. Nemcsak érthető, hanem nagyon sok előnnyel jár. És amikor 4147# ennek a gyerekekre vonatkozó hatását igazán megértettem, hogy azzal, ha én nem teszek semmit, csak ezt 4158# elviselem, hogy ő fantáziálhat nyugodtan róla, s nyugodtan gondolhat akárki rólam akármit, hogy én miért kapok 4171# levelet naponta ettől a valakitől, nyugodtan gondoljon akárki akármit, ez a gyerekeknek megéri. Mikor ez így 4184# végigment bennem, akkor azt gondoltam, hogy na jó, akkor most már nem vagyok ideges. Hát tegye, ha akarja. 4196# Szegénynek pechje volt, mert elhelyeztek onnan. S ugye, milyen érdekes, egy csapásra megszűntem férj-jelöltnek 4209# lenni. De biztos vagyok benne, hogy a következő pap sem úszta meg olcsón. Mindenesetre az utódomnak óvakodtam 4221# elmondani ezt, majd rájön... 4225# 4225# Ezt mivel kapcsolatban mondtam el? Ja igen, hogy irányíthatom, hogy mások hogy éreznek irántam s hogyan bánnak 4238# velem. Ez az utolsó mondatom. Egy másik dolgot is megtanultam ebből: ez pedig az, hogy szerintem mi sem vagyunk 4251# kevésbé olyanok, mint ez a nő. Vagy csak nagyon kicsivel vagyunk olyanabbak. Hogy a másikra szinte csak mint egy 4264# statisztára van gyakran szükségünk, s az érzéseknek, a vágyaknak, a hiedelmeknek, a gondolatoknak teljes 4277# skáláját átéljük egyedül is. S a másik csak valami epizódszereplője a mi monodrámánknak. Ezt is megtanultam. De 4290# ezt szívesen áthárítjuk. 4293# Ma egy kicsit olyan nyögvenyelős voltam... Nem tudom... Na. 4300# Van-e valakinek hirdetni valója?
Lejegyezte: H. E.
