2002.09.24.
A pálferi wikiből
Tartalomjegyzék |
Címszavak
A Hit fejlődése az egyénben,
- 4. Szintetikus, konvencionális, konformista hit,
- 5. Individuális, reflektált felnőtt hit
Téma
A hit/vallásosság fejlődése az egyénben James W. Fowler elmélete alapján.
Bevezetés
Továbbhaladunk a hit fejlődésének megismerésében… Az előadásban meghallgathatjuk a serdülőkorra jellemző hit fázis összefoglalását, kiegészítését, valamint az ebben a fázisban rekedt felnőtt emberek hitének jellemzését és sajátosságainak összehasonlítását a felnőtt ember individuális hitével. Érzékletes példák segítségével szembesülhetünk, milyen lehetőségek várnak ránk a hitbéli fejlődésben. :-)
Összefoglaló
A Hit fejlődése/struktúrája Fowler elmélete alapján:
- 3.fázis – Szintetikus, konvencionális, konformista hit
- A serdülőkorra jellemző hit fázis is az ellentétekben feszül. Konformista, uniformista ↔ lázadó.
- Lázadással keresi magát, miközben átéli, mennyire sebezhető. Megnő a tekintélyszemély(ek) és a kortárs csoport befolyása, hatása.
- Mottója: „Nem érdemes kilógni, mert akkor nincs mögöttem senki, aki megerősítene engem, amikor a szárnyaimat próbálgatom.”
- Ha a tekintélyszemély vagy a kortárs csoport hitelesíti az egyén számára a hitet, akkor a serdülő otthon érzi magát ebben a helyzetben, :kapcsolatban, összefüggésben.
- Látszólag sok felnőtt hűséges az egyházhoz (ennél azért jobb megközelítés, ha valaki Jézushoz hűséges feltétlenül :-)
- Sok felnőtt komolyan „egyházias” → akik a saját kis csoportjukhoz hűek illetve ahhoz, akitől a hitet kapják/kapták. Vagyis számukra a :tekintélyszemély teremti meg az Istenkapcsolatot. Problémát okozhat, ha egy bizonyos pap miatt járnak templomba, mert ha elhelyezik a papot, nem :mennek temploma.
- A katolicitás lényege számukra az, hogy így kell csinálni, mert eddig is így volt. Ez a szokás, ezért ez a „katolikus”.
- Példák: 1.tiltakozók a vasárnap esti mise ellen :-) 2.Karácsonyi pásztorjáték → szálláskeresés :-)
- Ebben a korban (fázisban) van a legnagyobb gond az engedelmességgel.
- Pedig az engedelmesség kétélű fegyver azt is köti, aki az engedelmességet kéri. „Engedelmeskedj, és meglátod, hülyét fognak kapni Tőled!” Az :engedelmesség szabadságot ad, felszabadít.
- Ministráns megbeszélés –pökhendi paponc :-)
- A Jóistennek vagy az egyháznak kellene döntőfontosságot tulajdonítani, de ha a szokással kerülnek szembe, akkor a szokás győz.
- Hogyan veszíthet Isten a hagyománnyal szemben? Oltáriszentség → imádás és megevés. A hangsúly a hódolat felé tolódott el. Nincs lakoma, nincs :jóllakás. Ostya → Nem lehet beleharapni? Meg kell várni, amíg elolvad? Nem isszuk Jézus vérét → nehéz kivitelezni, ezért ez a hagyomány :elsorvadt.
- A fázis előnyei: Tanulás azonosulással. Bár szükség van tekintélyszemélyre, de megjelenik az azonosulás, a meggyőződés és ez már nem szerepjáték. :„Megtarthatom az önazonosságot, de átvehetek sok mindent a példaképtől. Belsővé válik az az érték, amivel azonosultam.” Az azonosulás belső :cselekvés, nem külső motívumnak próbál megfelelni. Emiatt a legtöbb megtérés ebben a korban történik. És ebből a folyamatból egész életen át :lehet „táplálkozni”.
- Jálics Ferenc: Fejlődik a hitünk című könyvében arról ír, hogyan tette meg az első lépést a serdülő hitből a felnőtt hithez, az érett :ember hitéhez.
Átvezető gondolat: a serdülő hitű ember eljuthat az Istenkapcsolat totális elutasításáig, elveszítheti a hitét. Ez az istentagadás, elvi ateizmus is lehet a hit fejlődésének az egyik állomása. A hit fejlődésében elfogadhatóak a válságok. Hiszen nem az Istenben, hanem csak a saját istenképében csalódott. De nem éri meg sokáig ebben a fázisban maradni… :-)
- 4.fázis – Individuális, reflektált felnőtt hit
- Egyéni, személyes, gondolkodó → ami fontos, az elkezd belülről vezetni, hatni.
- Gondolkodása szerint: Vezérem, bensőmből vezérel. Magamon belül, a szívemben keresem Istent. Ha szeretnék az Isten útján járni, akkor nem :(feltétlenül) misére járok, hanem jót teszek.
- Jellemzői: személyes kritikát gyakorol. Reflektál saját magára, a vallásra /vallásgyakorlatára, az egyházára. Elkezd tudatosan élni. Értékeli a :reálisat, a valóságosat, az életet.
- Hite individuális és személyes (pejoratív értelemben véve is). Mer konfrontálódni akár a tekintélyszeméllyel is és a saját erkölcsi törvényeit :követi (akkor is, ha templomba-járó).
- Valláskritika → evvel is csak igazolni akarja, hogy mit miért csinál másképpen.
- Ebben a szakaszban a lelkiismeret szava fontosabb a Kinyilatkoztatás szavánál. A Kinyilatkoztatás relatív lesz. Fontos maradhat, de relatív, :ahogy Isten szava is csak egy a sok közül, és a végső döntésnél a szívére hallgat. (A serdülő még vívódik, hogy mit tegyen, kire hallgasson, de :ebben a fázisban már nincs vívódás, a saját lelkiismeretét követi, még akkor is, ha nem érzi azt teljesen jónak.)
- Mottója: „Mindenek a mértéke minden ember.”
- Nem az Istenre figyel, inkább az emberekre. Az a fontos, ami a lehető legtöbb embernek jó, nem pedig az, ami az Istennek.
- Imádság → nem nagyon szokott imádkozni. Jelmondata: „Inkább úgy élek, hogy az életem imádság legyen.”
- Számára a Szentmise csúcspontja a prédikáció/szentbeszéd, mert intellektuálisan bizsergeti. A többi résszel hadilábon áll… :-) Ezért kizárólag :olyan misére megy, ahol olyan pap van, akit bír.
- A tartalom a fontos számára, nem a forma, ezért irritálja minden olyan forma (pl. a liturgia részei), amit még nem tudott megtölteni tartalommal, :illetve amit látott mások által nem hitelesen képviselve. Inkább lecsupaszítana mindent.
- Elképzelhető, hogy saját személyének túlzott jelentőséget tulajdonít → mindent ő tud jól, nem a többiek.
- A hit is versenyt jelenthet számára → ő már „feljebb” van a fejlődésben.
- A maga módján vallásos, a maga módján hisz Istenben → a saját torzulásait abszolutizálja. /Nyugat-európai tendencia a vallásgyakorlatban/ :Önellentmondás → individuális hit ↔ a vallás közösségi, együtt valljuk meg hitünket, éljük meg az összetartozást…stb. Saját fényképét :incenzálja otthon :-)
- Ha közösségi ember, akkor előfordulhat, hogy a saját tiszteletét teszi közösségivé.
- Saját szempontok szerint szeretni? (Isten mentsen minket az olyanoktól… :-) inkább Jézus szerint szeressenek.) Anyós-meny viszony – „Lehet, :hogy nem úgy kell szeretni, ahogy mi gondoljuk, hanem ahogy a másik szeretné, hogy szeressük?”
- Ebben a fázisban fontosak a tettek → Az ilyen ember a liturgiát unja, a misén unatkozik, de mindig meg lehet kérni, hogy segítsen, és vele lehet, :jól beszélgetni.
- Erőssége: a függetlenség, tanul a kudarcokból, egyre okosabbá válik
- Gyöngesége: radikális szimbólumkritika, vallási hagyományok keretei közti önértékelése gyönge, a közösségi alárendelődése is gyönge, :kivéve ha ki :van emelve, ha megtalálja a helyét (de ezt utána már nem lehet tőle elvenni :-))
- Hite bensőséges → érzéseiből, érzelmeiből, lelkiismeretéből, felismeréseiből, tapasztalataiból, élményeiből áll. Nagyon személyes, és amit itt :átélt, azt valóban hiszi, arra valóban tud építeni. De ha nem érez át valamit, akkor avval nem tud mit kezdeni.
